Vezsenyi Ildikó Naplója: II. rész

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 39069 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kántor Zsolt
  Az este szentesítése
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György: blekenvájt
Serfőző Attila: Ébredés
Serfőző Attila: Éjfél után
Ötvös Németh Edit: Amikor elszakad
Duma György: A vándor batyuja
Siska Péter: Archívum
Tamási József: egymásra zuhant napok
Tímea Lantos: Felezővonal
Valyon László: Fény és árnyék
Duma György: Hű eb
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 2 órája
Bátai Tibor 4 órája
Ocsovai Ferenc 4 órája
Gyurcsi - Zalán György 7 órája
Szakállas Zsolt 13 órája
Vasi Ferenc Zoltán 13 órája
Tímea Lantos 14 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Nagyító 1 napja
Farkas György 1 napja
Köves István 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
Vajdics Anikó 2 napja
V. Szabó Mátyás 2 napja
Siska Péter 2 napja
Egry Artúr 2 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 5 órája
Baltazar 6 órája
mix 7 órája
Dokk-verspályázat 1 napja
Gyurcsi 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Bara 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Sin 2 napja
Conquistadores 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
útinapló 2 napja
fény árnyék 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
- haikukutyin - 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója
Legutóbbi olvasó: 2025-06-13 14:47 Összes olvasás: 56753

Korábbi hozzászólások:  
21. [tulajdonos]: II. rész2019-09-24 10:19
Sóderirodalom
Domokos Mátyás a nyolcvanas években még csak versírógépről beszélt, viszont ma már a próza is nagyüzemben íródik; lássunk csudát, a regényszegény magyar irodalom regényt is termel ijesztő bőséggel.
Dobozi Eszter két nagy csoportról beszél az álírók kapcsán, az irodalmilag kevésbé iskolázott réteg giccsirodalmáról és a főiskolák, egyetemek körüli “sóderirodalomról”. A harmadik kategória, egészítem ki a sort, a média és a piac határán helyezkedik el; ez esetben az iparos író egy sikeres külföldi bestsellert magyarít; megjelenő könyvét azonban mindjárt a borítón, médiasztárok társaságában jó nevű művészek, esztéták stb.-k nagyszerű regényként ajánlják. “Az irodalmi világ tudja, mennyire kell komolyan venni a dicséreteket, az olvasó azonban nem” – jegyzi meg Dobozi Eszter. Vajon az irodalomkritikának feladata volna-e, hogy helyére tegye a dolgokat, megmondja a dilettánsról, hogy dilettáns, egy nagyszerűnek ajánlott regényről, hogy közönséges bestseller, annak is középszerű?

Mindez azért működhet, írja Dobozi Eszter, mert megszűnt a belső kontroll, a céh tisztelete és megszűnt az értékek konszenzusa. “S felelős-e az irodalom mindezért? Az irodalmat művelők és szervezők – a kialakult helyzetért?” – kérdezi. Természetesen nem önmagában az amatőr író a felelős, ő csupán kóros önértékelésben szenved, a szellemi környezet pedig taníthatóan példás toleranciát tanúsít az önmegvalósítás eme előfordulásával szemben. Az aggódó irodalmárban fölmerül a kétely, hol az értékek határa, s kinek van szakmai, erkölcsi alapja megállapítani ezt a határt.

Dobozi Eszter nagyon körültekintően fogalmaz, s határozott értékítéletében a magyar irodalom legnemesebb hagyományaihoz nyúl vissza, egy konszenzusként elfogadott irodalmi értékrendhez. Ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy az általa követett és követendőnek tekintett “régi értékrend” már nem föltétlenül mérvadó. A “répa” irodalomnál például azt látja, hogy “komoly esztéták (kiem. tőlem, P.Gy.) foglalkoznak velük. Új korszakot jósolván megjelenésükkel az irodalomban. Az anonimitás új korszakát. Amikor is az irodalom olyan társasjátékká válik, amelybe bárki bármikor beszállhat a maga ötleteivel. Bedobhatja a répát.” Vagyis nem csupán intézményesül, de ideologikusan is legitimizálódik az álirodalom, megkapja a céh pecsétjét, s innentől valószínűleg nem álirodalomról kell beszélnünk, hanem az irodalom fogalmának a bővüléséről – talán. A szokásos kesergésen túl – dilettánsok mindig voltak, az aggódók örökké féltették tőlük az irodalmat –, valami lényegesen megváltozott tehát, többé-kevésbé intézményi jóváhagyással, olykor szorgalmazásával, vagy legalább is az irodalom intézményeinek nem kifejezett ellenzésével.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-06-13 11:39   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-13 11:39   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-13 11:34   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-13 11:29   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-13 11:20   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-06-13 10:38   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2025-06-13 10:22   Napló: az univerzum szélén
2025-06-13 10:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit a kovásztalanság kőasztalán
2025-06-13 08:44       ÚJ bírálandokk-VERS: Tamási József ami most erős
2025-06-13 08:41   Napló: Baltazar