DOKK


 
2844 szerző 39298 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 49 perce
Bátai Tibor 1 órája
Ötvös Németh Edit 1 órája
Szakállas Zsolt 2 órája
Mórotz Krisztina 4 órája
Duma György 4 órája
Szilasi Katalin 5 órája
Mátay Melinda 6 órája
Tímea Lantos 7 órája
Tamási József 23 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Csapó Angéla 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Nagyító 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Albert Zsolt 3 napja
Ligeti Éva 3 napja
Serfőző Attila 3 napja
Szőke Imre 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Dokk-verspályázat 5 órája
Bátai Tibor 18 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 23 órája
3, 6, 9 23 órája
az univerzum szélén 1 napja
mix 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Minimal Planet 2 napja
az utolsó alma 3 napja
Janus naplója 3 napja
akvamarin 4 napja
Nyakas 5 napja
Gyurcsi 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Wesztl Miklós és a napló
Legutóbbi olvasó: 2025-09-08 04:24 Összes olvasás: 1060

Korábbi hozzászólások:  
2. [tulajdonos]: Mánfai Madonna2020-03-08 09:45
Remélem idegesítek néha valakit, és remélem legaláb feleannyira teszek rosszul rosszat a rossznak, mint
amilyen jót tesz a jónak a jó. Mert feleannyira sem ismerem felebarátaim feleleteit, mint felmenőim felelőtlen
fellegvárait.
Fellélegezhettek.
Tényleg szeretném híven megjeleníteni, akit ma láttam, ismét láttam és már figyelem jó régóta.
Móta időrül- időre találkozom vele a buszon, Pécs és Mánfa között. Egy anyukát szoktam látni.
Vagy tíz éve keltette föl az érdeklődésemet a nő és gyermekei. Két kicsi és egy pici csemete
társaságában evickélt föl a buszra, tömött szatyrokkal megtetézve.
Nagyon higgadt és olyan derűs volt, amilyen kecsesen törékeny.
Már akkor megragadó volt a bája és a tisztasága, meg az az odaadás amivel gyermekei felé fordult.
Végig bohóckodta, mókázta velük az utat a zsúfolt buszon.
Két fiúcska, meg egy leányka leste mosolyát. Azóta is évente egy-kétszer találkozom velük.
Persze ők nem sejtik, hogy ez találkozás, nekik nyilván nem az. Részemről a szerencse. Közben
a szemem láttára cseperedtek föl a gyerkőcök,
a kisleányból közben komoly elgondolkodó tekintetű ifjú hölgy lett, és mellényúlott a két kamasz,
de van utánpótlás is megint csak egy szöszke kis leány, olyan négyéves forma, ki anyuklájával vidoran barkochbázik!
Mert anyuka változatlan türelemmel, odaadó szerelemmel fordul övéi felé.
Nem afféle cukros mázos abajgós, hanem olyan sugárzóan, természetes.
Az az okos türelmes szeretet legjobban a négyéves kislányka beszédjén tükröződött vissza, egy imponálóan
kiegyensúlyozott és gazdag érzelmi életü családot sejtetve a háttérben. A kicsi nagyon üdén és komolyan
beszélt arról, hogy a hajnal hasadtának lejárta után,( így mondta) holnap nyitni fog egy narancs boltot, ahol mindenféle
narancsból készült dolgok, játékok eszközök lesznek kaphatóak. Természetesen holnaptól narancs lesz reggelire
ebédre, vacsorára, de ekkor már összenevetett édesanyjával.
Ez a törékeny nő, sok-sok fújtató mozdony erejét meghazudtolóan rendíthetelen a szeretetében,
egyszerűségében, és olyan magától értetődően az.
Ha csak feleolyan jó lennék mint ő, ha csak feleannyira állhatatos,
fele falatomat megosztanám, és fele ilyen gyagyás sem lennék.

1. [tulajdonos]: gyász2019-10-04 11:35
Azért írok ide, mert nem biztos, hogy az érintett akinek kapcsán szólok most, közzétenné.
Lehet, hogy személyes támadásként hatna, pedig nem áll szándékomban senkit megbántani személyéban illetve érzéseiben.
Vannak nagyon személyes és intim dolgok, amikről nehezen beszél az ember és nem biztos, hogy kell is vagy mintha muszály lenne? De ha már, akkor viszont számolni kell vele, hogy érkezhet rá észrevétel, vélemény, esetleg nem kedvező is. Más dolog egy hírt, vagy azt, hogy hogyan érzem magam megosztani az ismerőseim számára mondjuk a fészbúkon és megint más dolog ezt verses formában, tehát alkotásként publikálni az irodalmi portálon.

Különösképp igaz ez gyász esetén. A megrendülésnek, a megindultságnak, a veszteség érzetnek és a szomorúságnak a feldolgozásához idő kell. Ez a gyászmunka.
Ezért aztán a gyászvers mint olyan ami azon melegében készül, ritkán szokott sikerülni. Miért nem lehet azzal várni? Meg lehet és meg is kell beszélni a hozzátartozókkal barátokkal ismerősökkel. Aztán majd valamikor egyszer irodalmi igénnyel nekifutni.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-09 17:25   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-09 16:36   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-09-09 16:32   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-09-09 16:18       ÚJ bírálandokk-VERS: Valyon László Egy régi jóbarátról
2025-09-09 16:02   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-09-09 15:33   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-09-09 13:04   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-09-09 13:00   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-09-09 13:00   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-09-09 13:00   új fórumbejegyzés: Duma György