NAPLÓK: Seholsincs Legutóbbi olvasó: 2024-05-07 20:55 Összes olvasás: 87065| 714. | [tulajdonos]: csak lazán... | 2018-10-20 09:23 | Hamis vers
Csillagokat prüszköl a Hold,
ráfagy mind az éjüstre.
A föld felett ezért ragyog
milliónyi jégtüske.
Korcsolyázna rajtuk a Nap,
ha nem lenne nagy beteg.
Virradatkor felolvasztja
lázrózsája a jeget.
Nappal kazán, éjjel lazán
tölti a Nap-elemet.
A Hold közben vígan kaszál,
míg látszik a fegyvere. | |
| 713. | [tulajdonos]: nevezzük mesének... | 2018-10-17 17:31 | Lehet volt már itt...és eléggé el nem ítélhető módon irodalmi értéke a nullához közelít. Egy kis mosolyt azért szerintem megérdemel...vagy én, vagy a főhősöm, Kicsim, a hajdani Picúr...
Kicserélték a cicámat?
Múlt hét szerdán még volt egy hal(k)szavú, okos, játékos, tök normális leánycicám, Picúr, az InterPici, aki az ivartalanítás után is kiérdemelte csodálatunkat jó természete miatt, hiszen békésen és meglepő türelemmel viselte a kötést: a kis ruhát. Okos cica lévén, tudta, hogy jobb a kis ruciban túlélni a 7 napos lábadozási időt, mint gallérban. Így, még ha visszafogott járására nem is volt láthatóan büszke, kiélvezve a helyzetet a nap legnagyobb részében pihengetve tűrte, hogy simogatással, kedves, együtt érző szavakkal kényeztessük. Így tegnap - mert viselkedésével kiérdemelte - már azt is megsúgtam neki, hogy kedden próbát tartunk: levesszük a ruhácskát róla és, ha nem piszkálja a sebet, akkor nem is kapja vissza. Valószínű felfogta, mert feltűnően nyugisan és sokáig üldögélt estefelé a térdemen. Majd lefekvés után szokásához híven dagasztott és dorombolt a hasamon ezerrel.
Gondolatban már elképzeltem a keddi nagy pillanatot, amikor megszabadítjuk a "kényszerzubbonyától", ami azért csak rosszindulattal nevezhető annak, hiszen elasztikus és egy számmal nagyobb volta miatt láthatóan semmi fizikai kényszerítő eszközhöz nem volt hasonlítható. A lelkiek már más téma. :)
És eljött kedd, hajnali 5 óra....és arra ébredtem, hogy tankok dübörögnek, olykor mintha Boeing szelné át a szoba légterét, berregő csatakiáltások kíséretében minden mozdítható és rögzített tárgy, bútor kimozdul a helyéből; támadás indul a fotelek kárpitja, szőnyegek, cicajátékok ellen. Ahogy kómásan, félszemmel belebandzsítottam a félhomályba, látom, hogy Picúr ruci nélkül, csatakiáltások kíséretében süvít el felettem, az asztal felett, vagy minden olyan bútorzat felett, ami éppen magasabb nála.
Elsőre még fel sem fogtam, hogy totál pőre szőrben veszi az akadályokat, de a párom az étkezőből megerősítette a látottakat, kiegészítve azzal, hogy éjfélkor még ruciban repülte át Picúr Nóci cicát. Hajnalban viszont már "csupaszon" ébresztette a csatazajokkal.
A ruhácskát mondanom se kell, hogy kb fél órát kerestem, mire egy eldugott helyen megtaláltam. Megmutattam nyomban Picúrnak, az eddig halszavú, azaz halk szavú, majdnem néma cicusunknak, aki azt hangos berregéssel vette szemügyre, majd rácsapott és rá jellemző féloldalazással elviharzott.
Most, kedd reggel fél hétkor sikeres leszállást hajtott végre a szekrény tetején. Én kicsit csalódottan - amit annak az élménynek a hiánya okozott, hogy nem láthattam a hálás tekintetét, amikor megszabadítom végleg a ruhácskájától -, de megkönnyebbülten, hogy ezt is túléltük -, fogtam hozzá megírni a felszabadulás - és nem felszabadítás - mondhatni extázist hozó pillanatait.
Ja...most perpill ott van - mondanom se kell, hogy a beleegyezésem nélkül -, ahová eddig sosem mászhatott fel: a ruhásszekrény felső polcán, a pulóverek mögött.
Az az érzésem, kicserélték éjjel a cicánkat...
(Fotót ide nem mellékelek, nehogy - még jobban - rontsam az oldal renoméját. Már a téma is elég ciki itt...elvégre ez nem macskás oldal. De az alábbi linken megtekinthető a kis berregőről néhány fotó, még tavalyról: https://zsefyzsanett.blogspot.com/2017/04/kicsereltek-cicamat.html) | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 708. | [tulajdonos]: 2. | 2018-10-14 13:25 | A maffia, avagy a háború forgatókönyve
ismét kifordult magából
a látványtól a tükör hányingerrel küszködött
holttestek mindenütt
amíg galamb szárnyába törölte a vért
cinikusan falra festette a maradékkal
peace
távozás előtt a túlélőknek
néhány kétszersültet tett az asztalra
mellé egy palack vizet
humanitárius cselekedet letudva
a kapuban már várták a jólöltözöttek
ő rendezett arcvonásokkal megszámolta a
stekszet
a dagadó zsebek meg vigyorgó pofával
tovább keresték a lehetőséget egy újabb
üzlethez
sosem pihenhetnek
különben mi a fenének gyártanának
fegyvereket
2018.10.14. | |
| 707. | [tulajdonos]: nem idevaló | 2018-10-13 17:43 | ...a kisebbik fiam házasságkötésekor viszont elhangzott a násznép előtt... Az anyakönyvvezető pedig több részt is idézett belőle a köszöntőjében. Ez utóbbi számomra kellemes meglepetést volt.
fogom a kezed
mikor az este
lámpásokat gyújt
a pirkadattal az
éjjel elcsitul
mikor a hajnal
arcodra simul
mosolyodtól a
nap is elpirul
én ott leszek veled
és úgy mint most
fogom a kezed
mikor fáradtan
mellém lerogysz
de némán még
rám mosolyogsz
mikor nem mondod
soha azt nekem
hogy eltékozoltam
az életed
én ott leszek veled
és úgy mint most
fogom a kezed
mikor a boldog órák már
üveggyönggyé zsugorodnak
majd újra meg újra
halványan kigyúlnak
mikor a gyermekünk lesz több
mint az egész életünk
én ott leszek veled
és úgy mint most
fogom a kezed
mikor hajunkat már csak
a holdfény festi át
s a zúgó őszi szél sem
hoz romantikát
mikor egy néma perc lesz
örökkévaló
utolsó sóhajod
az útravalóm
mikor a szép emlékek is
csak a szívemet marják
mikor az illatok virágok
tested betakarják
én ott leszek veled
és úgy mint most
fogom a kezed | |
| 706. | [tulajdonos]: lehet nem kellett volna | 2018-10-13 12:27 | Miért is osztom meg?
Ez - mondhatja bárki, hogy - nem a fész...De, ha már az életben sosem fogunk találkozni, vagy csak egy-két korábbról is ismert alkotóval, legalább halvány sejtése legyen annak, aki néha olvas, hogy milyen lehet a civil "csomagolásom". :-)
Az igaz, hogy a felvétel óta - 2010. - többen lettünk, miközben jócskán elkoptatott az idő. Nekem viszont ez egy maradandó, szép - karácsonyi - pillanat volt. Remélem majd ilyen mosolygósnak emlékezik rám, aki itt látott.....
 | |
| 705. | [tulajdonos]: Édesapámhoz névnapján | 2018-10-13 11:29 |
Köszöntő az égre írva
Október tizenharmadika.
Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.
Ma gyertyafénnyel idézlek téged.
Nézem mosolyod gyűrött fényképeken.
Köszöntenélek.
De csak gyertya éghet.
Az ajtót résnyire mégis
nyitva hagyom. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
