NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2026-09-25 13:48 Összes olvasás: 115466| 536. | [tulajdonos]: ... | 2019-11-13 13:42 |
2019. november 13.
Patakvíz felé hajolva ittam álmomban öntudatlan szomjúsággal, mint egy négylábú állat, őz vagy szarvas, vagy kardfogú tigris, mindegy, ezt már úgyis csak ébren teszem hozzá, az álombéli jelenségeknek nincs szüksége pontos meghatározásokra; lehet, hogy egyszerre voltam a világ összes állata. Mélyeket kortyolva ittam, finom és hűvös volt a víz. Ám a patak vizéből hirtelen fürdővíz lett egy kádban. Derékig benne ültem, és amikor ijedtemben felálltam, a fejem felett egy képernyőről egy ázsiai arcú, fiatal lány hangja szólalt meg. A vízivással kapcsolatban adott tanácsokat az embereknek, köztük nekem is, mert akkor már egyértelműen ember voltam én is. Nem magyarul beszélt a lány, én mégis megértettem. Azt mondta, soha ne igyunk olyan vizet, amit előtte nem tisztítunk meg. Bűntudatom volt, mert eszembe jutott, elfelejtettem kimosni a kádat. Az, hogy benne állok, nem zavart. Sokkal inkább zavart a korábbi öntudatlanságom. Hogy szomjúságomban nem voltam elég körültekintő, és veszélyérzet nélkül engedtem a vízivásnak.
Ébren eszembe jut, amit évekkel ezelőtt az ipolytarnóci bioszféra-rezervátumban hallottam, amelynek területén évmilliókkal ezelőtt egy vulkánkitörés vetett véget az életnek. Az ősmaradványok szerint, a ragadozók, amikor szomjasak, nem bántják a táplálkozási láncban lejjebb lévő állatokat. A kardfogú tigris és a szelíd őz békésen iszogattak együtt egy tó partján, amikor rájuk ömlött a láva.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
