NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2025-07-02 08:08 Összes olvasás: 88636| 269. | [tulajdonos]: virágbajnokság 5:0 | 2018-11-19 14:28 |
A virágokról elnevezett utcák a legveszélyesebbek. Ha egyszer eltévedsz bennük, véged van: bent ragadsz, mint egy gonosz anyaméhben, amely nem akar segíteni a kifelé igyekvő gyermeknek. Nem értem, miért nem tágul, anyuka, a gyerek már teljesen kész van, el kellene engednie. Próbálom, doktor úr, próbálom, nem én tartom vissza, van valami belül, ami bezárult örökre. Ha megszületik mégis, mi legyen a neve. Legyen Ibolya. Vagy Viola. Vagy Boglárka. Tudja mit, legyen egyszerűen csak Virág.
Elolvadok a kisbabáktól. A buszon hazafelé két alig féléves csecsemőt is láttam. Nem tudtam róluk levenni a szemem. Szerencsére nem egyszerre kellett néznem őket, képes lettem volna középen kettéhasadni, hogy egyetlen mozdulatról se maradjak le. Ha egyszer lesz egy menyem, és az teherbe esik, hamarabb fogom megérezni, mint ő. Nagyanyának érzem, ó, Ádám magam.
Szivárog be a köd a réseken. A nyílászárók csak azért vannak, hogy legyen mivel kiszakítani a tájból egy számomra teljesen érdektelen részletet. Ami fontos lenne, az a hegyeken túl van. Mindig a másik oldalon.
Még el sem kezdődött a tél, már ki vagyok éhezve a színekre. Gy. Katiék előtt meg kellett állnom a kecskerágó termését bámulni. Ciklámenrózsaszín héj, a magok körül narancssárga hús. Minden egyéb színt ideiglenes kihalás fenyeget, ez a színösszeállítás fürtökben lóg a bokrokon. Cigányos, mondaná anyám.
Az utolsó pillanatig hagytam, hogy a cserepes növényeim az Isten szabad ege alatt élvezzék az időjárás áldásait, viszontagságait. „Ha már a jót elvettük Istentől, a rosszat nem vennők-é el?” Ma elvevénk egy kis havazást is. Jöhet a szobafogság.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
