NAPLÓK: Jó, ha a vége jó Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 17:59 Összes olvasás: 82131Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 2778. | [tulajdonos]: Lehet szavazni! | 2019-06-03 22:36 | Íme, az eredeti feladvány!
Tudod, a mi köreinkben
nem jár senki patikába,
Estére nem tablettáktól
lesz Pisti, vagy Kati kába,
Pörgő-forgó rúgás fejre
minden villanyt leolt rögtön.
Ha ezt használsz altatónak,
elalszol a csupasz földön.
Doktor Norrisz mindig rendel,
éjjel-nappal ügyeletben,
nála senki nem maradhat
ellátatlan, kezeletlen!
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
...........................................
...........................................
A megoldásokat az utolsó szakasz két meglévő sorával együtt illesztem be.
1.
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
Ne félj, mindjárt megérkezik,
s lesz egy üveg whisky vele.
De ha inkább álmoskönyvből
szeretnéd ha felolvasna,
megteszi ő azt is érted,
elaltat majd dörgő hangja.
2.
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
táncolj lábbal, kézzel, háttal,
üres a hold látótere.
Szenzációs a mozgásod,
két métert megugrod lazán,
energiád felgyorsítja
begyújtja a hideg kazánt.
3,
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
Altatót adj nekem Norris
csak ne rúgjál fejbe!
4,
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
- Ő odamegy, és fülön rúg.
Ilyen az ő karaktere...
5,
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
Csák barátunk ugrik rögtön,
s eltalál a lába feje.
6.
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!
megoldja a gondot ő rögtön
és mellékhatás sincs. Ja de.
Íme, a "teríték".
Volt már nagyobb, de hát ilyen ínséges időket élünk.
Természetesen azok szavazatát is szívesen látom, akik momentán ebben a fordulóban nem játszottak, de a játék láttán mégis éreznek bizsergést úgy, hogy nem nyúltak bele a konnektorba.
Tessék, tessék, lehet szavazni! nem kell kapkodni, időnk, mint a tenger. Viszont van egy régi azték közmondás: - Gyors szavazással tedd magad közkedveltté!
| |
| 2777. | [tulajdonos]: Zárjak? | 2019-06-03 22:08 |
Norrisz a dackorszakában van.
- De... de... Minden csak de.
Azt hiszem, régebben ez a kamaszokra volt jellemző, de mostanra egész korunkra rányomta a bélyegét.
Dehidratál. Defibrillál. Depolarizál.
Ja, ennek az utóbbinak Norrisz nem örülne, hiszen valami sarkatlanítást jelenthet, Norrisznak pedig a sarokrúgás az egyik leghatékonyabb fegyvere. A pörgő-forgó.
Norriszra egyébként még legalább két "de" jellemző, az egyik a dehülye, a másik a depresszió.
Mert Norrisz depressziós.
Eltelt egy nap, és nem érkezett újabb pályamunka.
Norrisz most önmagával harcol. Nem csoda, hiszen nem akad más méltó ellenfele. Én meg nem merek segíteni, mert mindegy, hogy melyik felét haragítom magamra, és így melyik csap agyon.
Önmagát okolja. - Biztosan nem volt méltó a feladvány az itteni költők színvonalához! - vagy: - Biztosan túl erőszakosnak tartanak, itt, a Béke Szigetén! - és így, tovább,
- Gyurcsi! Vess véget a várakozásnak, tedd fel szavazásra, ami eddig összejött, aztán én megyek a dozsóba, ott legalább nem érzem magam idegennek!
- Ugyan, Norrisz, téged itt is szívesen látnak, mint mindenkit, aki tanulni jött ide, hiszen a Dokk egy "tanműhely", ha úgy érzed, hogy nem megy valami, segítenek!
- De látod, nem fejlődök semmit. Írtam egy extrát a Hetetegycsapásra-játékba, és csak egy szavazatot kaptam.
- Persze, mert te az Ezermesterből készültél. Az pedig egy régi kiadás. Még jó, hogy nem minden versed az elvtársiasságról szól, meg az imprililmus megdöntéséről!
Norrisz elgondolkodott. Aztán elővette az Ezermester "Versek házilag" című különkiadását, és elkezdte egyenként kitépni a lapokat.
Hatalmas önuralomról tett tanúbizonyságot, hiszen, ha valaki, akkor ő képes lett volna két ujjal egyszerre eltépni az egész könyvet.
Gyógyul.
Én pedig most összeírom a beérkezetteket, és hamarosan felteszem szavazásra.
Ha addig valaki még küldene, nem késett le semmiről, azt is beszerkesztem!
| |
| 2776. | [tulajdonos]: Zsarolólevél | 2019-06-02 14:15 |
Itt a Norrisz! Figyeljetek!
Van nálam egy elmebeteg,
neve Gyurcsi, szőrös, kövér
(három ősemberrel fölér),
azt hiszi, hogy költő, pedig
inkább csak idétlenkedik.
Mindenkinek jobb, hogy kötél-
lel a kezein üldögél...
Hajszálon lóg, hal-e, él-e?
Számolhattok majd-e véle?
Ha estig nem jön pályázat
- és küldhettek akár százat -,
okulhattok ezen példán,
és majd felveheti méltán
Gyurcsi - és már ő se nevet -
a "néhai" előnevet!
- Most Gyurcsi üvöltözik, hogy a majdevéle az magyartalan, de én olvastam az Ezermekkmesterben, hogy a helyesírás az nem az, hanem a fontos, mert majd jönnek a tördelők, és azok majd.
...Ezek írnak nekem a tördelésről? Én negyven cserepet török el csak a nézésemmel! Ha a szemöldököm is összevonom, akkor százat!
Csak üvöltözik ez a Gyurcsi, úgy látszik, nem elég, hogy leköteleztem, a száját is ki kell peckelnem.
A "száz" - szónak is zé a vége, írjatok, különben ennek a gúzsba kötött fűzfapoétának még a múltját is kitörlöm!
| |
| 2775. | [tulajdonos]: Már lehet! :) | 2019-06-01 22:14 |
Kedves barátaim!
Nem tudok eléggé hálás lenni türelmetekért!
Képesek voltatok - csupán engem kímélendő - visszafogni magatokat! Tudtátok, hogy a műhelyemben nem tudnám tisztességgel kezelni a beküldött versáradatot, ezért Ti, leküzdve a feszítő érzést, vártatok a beküldéssel egészen mostanáig.
Mert mostantól várom a küldeményeket!
Remélem, azt is figyelembe veszitek, hogy Norrisz engem túszul ejtett. Most fogalmazza a felszólítást, hogy amennyiben nem küldtök reggelig egy csomó versrészletet, akkor engem húszpercenként kivégez.
Mondtam neki, hogy az ilyen felhívást ezen a portálon csak versben lehet elküldeni, így nyertem egy kis időt. Úgy olvassa az Ezermestert, hogy csak úgy repkednek a lapok.
Nem tudom, jelent-e az valamit, hogy bár magában olvas, de mozog a szája.
| |
| 2774. | [tulajdonos]: így van ez szombaton | 2019-06-01 12:09 | Hajnalban érkezett be az (eddig) utolsó pályamű, azóta csend.
Ennek én nagyon örülök, mert a költői lelkek ilyenkor töltekeznek.
Ilyenkor kapják azokat a benyomásokat, külső ingereket, melyek most úgy rakódnak egymásra, mint a fákon az évgyűrűk, és ahogy egy jó asztalos kezében ezek a rétegek alkotják a fa nemes rajzolatát, a költő lelkében ilyenekből lesznek a gondolatvirágok, és válnak verseik díszeivé.
Ez most olyan szép volt, hogy még Norrisz is elmorzsolt néhány könnycseppet a meghatottságtól. Még az orra is benedvesedett.
- Norrisz! Most vagy fújd ki az orrod, vagy húzzál arrébb egy kicsit, már csupa ragacs a billentyű!
Norrisz most hüppögve odébb ment, de látom, felkapta az Ezermester különkiadását, most délig le van róla a gond.
Visszatérve, szombat délelőtt van, ilyenkor költőtársaink közül sokan kimennek az emberek közé, piacra, üzletekbe, nem kell úgy rohanni, mint hét közben, ráérnek néhány szót is váltani embertársaikkal.
- Nem látsz a szemedtől, te vakegér?! Bepofátlankodsz, pedig már egy éve várok a parkolóra!
Vagy: - Mi van, hízott libáért vetted a jogsidat?! Menj a járdán, oda nem kell index!
De a gyalogosok is több melegséggel és bizalommal közelednek egymáshoz.
- Te paraszt! Mondjad, apád volt már nővel? Mert akkor az elé tolakodj itt a sorban!
Ilyen, és ehhez hasonló párbeszédek olvasztják le azt a jeges kérget szívükről, amit az egész heti lelketlen robot növesztett rá.
Aztán vannak társaink, akiknek pont az emberekből van elegük, ők esetleg kirándulni mennek a természet lány ölére.
Istenem, az erdő! Fák, bokrok, madárcsivit, szeméthalmok, rozsdás mosógépek, kopott autógumik, kettős könyvelések titkolt fele, feslett matracok, törött fajansz... Ebből maradnak ki azok, akik magukra zárják a fojtogató, áporodott levegőjű városok nyikorgó kapuit!
Hát hol töltődjön fel egy költő, ha nem itt? Jó, mondjuk itt kevesebb a patkány, mint a városokban, de hosszú távon biztosan azok is követik az embereket az agglomerációba.
Aztán vannak olyanok, akiknek annyira elegük van a zajból, a sürgés-forgásból, hogy kimennek az Állatkertbe, megállnak valamelyik óriáskígyó vagy kaméleon terráriuma előtt, és nézik. Nézik, de nem látják, hiszen mindketten a környezetbe való beolvadás (más szóval mimikri, illetve, ha személyről van szó, akkor kikikri) bajnokai.
Ha egy kaméleont hamar észreveszel, az valószínűleg beteg. Vagy kimerült. Lehet, hogy előtte loholt át keresztben egy sakktáblán, és most ő is töltődik. A fáradt kaméleon pihenésképpen embereket szokott nézni, de lehetőleg nem tarka ruhában.
Aztán vannak olyan szuicid hajlamú költők, akik a szombat délelőttöt Seress Rezső művének hallgatásával töltik, róluk hétfőn már csak a hírekben olvasunk.
Összegezve a fentieket, nem meglepő, hogy most nem érkeznek újabb művek, de ezt úgy tekintem, hogy zárva a zsilip, de nyitás után minden addig felgyűlt, és közben nemesre ért munka tiporja a földdel egyenlővé kezdetleges adminisztrációmat.
Most megyek, eszem valamit, mert utána biztos nem lesz időm ilyen világi hívságokra!
Aki szintén ortodox módon dél körül ebédel, annak jó étvágyat kívánok!
Még annyit, hogy ezzel a bejegyzéssel az eredeti kiírás átkerül a második oldalra, ezért ide most beismétlem:
Kedveseim!
Csak a jegyzőkönyv kedvéért: Gyurcsi vagyok.
Az utóbbi időben a hibahatáron belülre csökkent a játék iránti érdeklődés, azt hiszem, ilyen körülmények között nem követek el végzetes hibát, ha ezt a fordulót átengedem Csák Norrisznak.
Sőt, az lenne végzetes, ha nem tenném. Ez az izomagy ismeri az erőszak ötven árnyalatát, rajtam meg a kék szín árnyalatai sokasodnak, nem is húzom az időt, ítt van Norrisz feladványverse!
(Látszólag csak a két utolsó sor hiányzik, de magunk közt szólva, hiányzik itt egy egész vers, mert ez ugye nem az...)
A játék lényege tehát, hogy egészítsétek ki akárhány sorral vagy szakasszal, de írhattok helyette egy másikat is, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat! :)
Tudod, a mi köreinkben
nem jár senki patikába,
Estére nem tablettáktól
lesz Pisti, vagy Kati kába.
Pörgő-forgó rúgás fejre
minden villanyt leolt rögtön.
Ha ezt használsz altatónak,
elalszol a csupasz földön.
Doktor Norrisz mindig rendel,
éjjel-nappal ügyeletben,
nála senki nem maradhat
ellátatlan, kezeletlen!
Hogyha álmatlanság gyötör,
kiálts:- Norrisz doktor gyere!"
| |
| 2773. | [tulajdonos]: Hatodik | 2019-06-01 05:55 | Norrisz felébresztett.
Most nem kezdett el bökdösni, úgy látszik, rájött, hogy az nem működik, hanem kiabált.
Nem is velem, a tükörre volt mérges. A gyaku tzukit ismételgette jobbal-ballal, közben számolt. Ics, nyí, szan - és ekkor a tükörkép már a sí-nél tartott, Norrisz ismét lassult.
Nem csoda, hiszen egész éjjel az Ezermester különkiadását bújta, aminek az a címe, hogy "Versek házilag".
Belelapoztam, megakadtam az egyik fejezet dőlten szedett bevezetőjén:
"- Nézd e verset! Olyan, mint a gyári!
Téma mindegy, jó lesz annak bármi.
Ha a szótag és a rím is passzol,
hosszú vershez leírod vagy hatszor."
Aztán láttam, hogy a füzet tele van hirdetésekkel. Olyan mérőszalagról például, ami a centin és a collon kívül szótagszámra is kalibrálva van, vagy olyan szintezőről, ami a magas és a mély hangrendet méri. Vagy arról az óráról, ami mutatja egy felolvasást követő katartikus csend hosszát.
...Ennél a résznél tartottam, amikor ismét felébredtem. De most igaziból! :)
Látom, itt van a hatodik is! Ilyen szépet álmodni se mertem!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 2771. | [tulajdonos]: öt | 2019-05-31 22:23 | A játékon belül egy versenyt hirdetek!
Akik eltalálják, hogy eddig a pillanatig Norriszéval együtt öt vers van már, azok között értékes szólásokat sorsolok ki!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
