NAPLÓK: Három béé Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:28 Összes olvasás: 8234| 1. | [tulajdonos]: egy meg egy meg egy meg egy | 2004-07-26 23:18 | Reggel felkelek, semmi különös, ez így van rendjén. Mosakszom, öltözök, eszek és ami még ilyenkor idevág, de semmi különös, ez így van rendjén. Buszra szállok, indekszelek, leparkolok, kerékpárral, gyalog vagy csónakkal, vagy akár négykézláb eljutok a munkám helyére, ez mind nem érdekes, dolgozok, ez így van rendjén. Majdnem ebédelek, majdnem komolyan dolgozok és majdnem elfelejtjük megköszönteni Anikót, az ő nevének napján. Mégis mi fiuk homlokunkra csapunk, és már tudjuk a teendőnk. Virág, puszi , csoki, ropi, és üditő, látni miminden fér bele tízpercbe a lázas munka kellős közepin. Az jó, hogy ez így van rendjén. Hazemegyek, de csak egy kicsit. Csak egy kicsit,mert estére találkám van. A Jánossal. Nagy boldoság ez nekem, tagadni sem tudnám, az arcom elárulná, vagy selejtes hangom ha mást mondana erről. Megbeszéltük a ma estét, mint találkát, hogy rend és mód szerint lerója nekem szánt pénzbeli tartozását az őnéki látra és próbára átadományozott gépjármünek nevezett nemsokatérő, de mégiscsak guruló szerkezet okán. Ok és okozat együtt jár, mint szívbéli párok. Nekem meg oktondi jutott, s most foghatom saját kezem, mert egyedül maradtam a találkán, és én vagyok az a balga aki elhitte lessz dohányom még az este. Pedig ha nincs dohányom, nincs bagóm, bár füstölöghetek az esten, hogy mindez épp velem megesett. Már megent. Mi mást tehetek, mint felhívom majd holnap, hadarok nagy irgum-burgumot, meghallgatom az ajjaj-jajjt, és megálapítjuk a mostmár igennagyonbiztos legközelebbet. Majd megint elmegyek, és elhiszem újra. Majd megint pofára ejtenek, és zsebredugnak újra, de semmi különös, ez így van rendjén.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
