Hetedíziglen: versek

Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-04-30 06:56 Összes olvasás: 262046

Korábbi hozzászólások:

7176.	[tulajdonos]: versek	2024-04-15 23:40
Kedves Játszótársak! Érdemes volt várni, jöttem a versekkel Moha 1. barkácsolt meztelen asztalon légy folt magad vagy angyalom rég holt tejszín az arcod zárt bolt mégis kimondom kár volt 2. törött... kimondtad akkor csináld mosd ki a foltot magad vagy légy mégis meztelen a tej zacskóban marad 3. "Miért hagytál el?" Még élt. Meztelen testét a legyek belepték. Sovány, vézna karja nem bírta tovább, s a préselődő tüdő kimondatta vele a panasz szavát. Nem Istent hívott, hanem atyát. Bár az Úr gyermeke volt, most mégis ember fiának érezte magát. A "Miért hagytál el" folt a feltétlen hiten. A kétkedés magja szóródott szét vele, mint szélben a pitypang tejfehér szöszmösze. 4. Születés Kimondani azt, hogy édes az élet ma sem merem, bár volna rá okom. Félelmes csillagom, ne vedd zokon, nekem ünnep marad máig születésed. Úgy vagyok, hogy bár az egekbe nézek, gödrökben botladozva, hűs napfoltokon lógva, figyelnék, mégis megyek, álmodom tejszín világom, magadra hagyva téged. Mikor születtél, én is ott születtem. Felnőni kész vagyok; a végeken az ember mindig meztelen, és látom az egészet. A lényeget nem győzöm, folyton elnyel. Te légy ablakod, hallgasd figyelemmel: csak pár súlytalan szó a lebegéshez. 5. Süss Sárgán izzik az égi kazán, nem töri fejét Istenen, hazán, meztelen teste néha foltos, mégis, hogy ragyog, az a fontos, emlőjén csüggsz, bár nem ad tejet, nélküle vakond lenne neved, kimondod hát, vagy véded magad, légy csak egy árny, vagy végre szabad. 6. Barett szonett egy gyerekdalra Bőgd újra, s újra, bőgd azt, hogy szeretsz, hangod hasítson ketté unt kolompot, meghallom azt, bár fületlen bolyongok, de oly biztosan, miként rügy reped, miként harangszó indít lágy tejet, meztelen lelkem hallja hangodat. Hát bőgj, e hang híján az alkonyat kísért,s kimondhatatlan árnya vezet, elűzni sem tudom faroktalan, s bár foltjaink is összeillenek mégis messze, külön, magad, magam. Légy irgalmas, bőgjél mint vad szelek, bőgd hogy szeretsz, rúgd szét rakott falam szeretni hangtalan ha nem lehet.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!