NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-06-05 20:48 Összes olvasás: 486554Olvasói hozzászólások nélkül| 590. | Kiss Anna Mária: pici jav. | 2019-09-11 19:52 |
A "játékos" vers hirtelen felindulásból született, s mint ilyen kicsit kacska. Picit javítottam rajta. Ha még lehet... Csók.
Napkörök
A szót talán elhiszed,
újra és megint.
Ezt a reggeli
kávéd okán.
Azt pedig este a
a szentjános bogarak miatt.
Még nem tudod,
hogy a két szemed,
az újra és megint
mennyire számít.
Nyilván semennyire.
Fázol ebben az erdőben,
Pedig a napkörök
épp körbevesznek.
De benned hideg már
ez a furcsa táj.
Mintha elmenne
a magány valahová,
És vissza se akarna
jönni többé,
így hullámzik és hasad szét
a zúgók hegyén.
A nyár hadonászik,
hogy megállj, te ősz!
S te tél - ne csapj be!
Aztán meghalunk mi is.
Már kopog a há, az i, a té - az ajtón,
hogy mitőlünk is örökös
búcsúcédulát vegyen. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
