NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder Legutóbbi olvasó: 2025-11-04 03:59 Összes olvasás: 57207| 125. | [tulajdonos]: vazelin | 2020-12-05 19:58 | ÖK-
Meggyőződésem, hogy a politikában nem létezik jó. Ha létezne, akkor Jézus elfogadta volna a kísértő által felkínált politikai hatalmat. Ha létezne, akkor a Buddha, a számára megjósolt két lehetséges életpálya közül, miszerint vagy világuralkodó király (csakravartin) vagy a világ tanítója (buddha) lesz, akkor az előbbit választja. Azaz egy politikussal szemben szerintem pontatlan elvárás az, hogy erkölcsileg feddhetetlen legyen. Helyes elvárás viszont, hogy a kultúrájában az erkölcsi feddhetetlenség tanítását megfogalmazó és őrző hagyományt tekintse alapvetésnek, akkor is, ha maga nem felel meg az abban foglalt elvárásoknak. A politikusi viselkedés és a politikus viszonya az adott autoritáshoz (Európa esetében a kereszténységhez és az Arisztotelészi etikához) lehet flexibilis vagy csak eseti, egyedi; alapvetés, a hagyomány őrzőinek álláspontja viszont nem lehet az. Nem vagyok jó véleménnyel Milo Yiannopoulosról, de tökéletesen megértem amikor azt mondja, hogy hozzá mint meleghez, ne közelítse az egyház a tanítását, mert nem az a dolga. A dolga a hagyomány és a tanítás pontos megőrzése. Bízza rá mint keresztényre meg az Istenre, hogy mit kezd azzal a helyzettel, hogy meleg. Hagyja meg neki a gyónás lehetőségét stb, de ne terjesszen ki rá olyan szentségeket (például házasság) amely ilyen formában sose volt a hagyomány része. Rá mint keresztényre, mint (bűnös) egyénre, de ne mint melegre legyen tekintettel; szóval, ha a tanításai szerint a melegség bűn, akkor ne változtassa meg tanítását. A világi, politikai állapot merőben más. Eleve röhejes a világi esküvő szertartása, mert a világi szertartás fából vaskarika. Ugyanakkor, egy keresztény - konzervatív ideológiai önazonosságú politikai formáció dönthet úgy (sőt, csak úgy dönthet), hogy a házasság intézményét az egyház tanításával harmonizálja, hiszen ez az intézmény mindig is szakrális jellegű volt. Ez csak egy példa volt és sok máson is végigvezethetnénk a gondolatmenetet. Na, már most, Szájer helyzete pontosan olyan, mint botrányhősünkké. A különbség annyi, hogy nem vállalta nyíltan, hogy meleg. Erre pedig senki se kötelezheti. Keresztény ember közül pedig csak az vethet rá követ, aki maga bűntelen. Nem keresztények közül pedig senki. Gondolt valamit a világról és működött az ösztönélete és a kettő között nem volt harmónia. Feltételezem, hogy ez az emberek 99%-a esetében így áll, csak egyéni minta szerint. Olyan ez, mint a felettes én és a tudattalan viszonya, vagy mint a perszóna és az árnyék viszonya. Ezek tömeges és végső harmonizációja olyan ábrándkép, amely az ember legősibb bölcseleti, lélektani és szakrális tapasztalatai szerint nonszensz. Ezt a nonszenszet a felvilágosodás rendkívül középszerű gondolkodói kényszerítették a világra, a fejlődés eszméjének tévképzetével együtt, egyben az etikai nihilizmus vagy csak etikai relativizmus bevezetése mellett. Ezekkel a téveszmékkel egyik vallás sem harmonizálható, akár tetszik ez a gyémánt szilárdságú törvény, akár nem. Az ember esendő, bűnös és zavarodott. Az az elképzelése, hogy transzcendens és/vagy morális self made man-ként, mint egyetemes embert megcsinálja magát gyakorlatilag a legszörnyűségesebb Istenkáromlás ami elképzelhető. (Buddhistaként maximum csak a szellemi vakság legsúlyosabb formájának tekinthető és a büszkeség mérgének.) Éppen ez az, ami miatt a baloldaliság és a liberalizmus tulajdonképpen természet és emberellenes, noha merőben másnak hiszi, mutatja és adja el magát. Következésképpen, jobb egy olyan politikus, aki a valódi szellemi hagyományra mutat mint autoritásra, még ha adott esetben annak elvárásai ellen is cselekszik, mint egy olyan, amelyik olyan álláspontot képvisel, ami nyíltan vagy rejtetten tagadja/relativizálja a szellemi hagyományok érvényét.
-ÖL | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
