EXTITXU-UXTITXE: ...

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2843 szerző 38761 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth János Janus: Születésnapodra
Tóth János Janus: űrsisak ispánokkal
Tóth János Janus: Májusi csend
Valyon László: Ballada a legszebbről
Kiss-Teleki Rita: így egész
Kiss-Teleki Rita: éppen
Gyurcsi - Zalán György: lejtős pálya
Gyurcsi - Zalán György: új nap
Gyurcsi - Zalán György: mostanában
Bátai Tibor: elsüllyedt kontinens
FRISS FÓRUMOK

Kiss-Teleki Rita 4 órája
Csurgay Kristóf 5 órája
Farkas György 5 órája
Tóth János Janus 5 órája
Vadas Tibor 7 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Valyon László 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Cservinka Dávid 3 napja
Geréb János 4 napja
Serfőző Attila 5 napja
Filip Tamás 7 napja
Szakállas Zsolt 8 napja
Varga Árpád 8 napja
Gyors & Gyilkos 8 napja
Bátai Tibor 10 napja
Pálóczi Antal 13 napja
Karaffa Gyula 14 napja
Zsolt Szakállas 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 3 órája
ELKÉPZELHETŐ 4 órája
Bátai Tibor 15 órája
az univerzum szélén 1 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
nélküled 2 napja
A vádlottak padján 2 napja
mix 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
Gyurcsi 3 napja
- haikukutyin - 4 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
Minimal Planet 5 napja
négysorosok 5 napja
DOKK estek 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
EXTITXU-UXTITXE bloggernek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-05-17 13:00 Összes olvasás: 31919

Korábbi hozzászólások:  
296. [tulajdonos]: ...2021-01-28 19:49
„Mit tanulok a cicától,/ mit tanul a cica tőlem,/ nézünk egymásra merően./
Tükördarabok két világból. (Károlyi Amy)

Az emberek csoportokban összekapaszkodva lógtak le az égig érő fákról, és amikor az egyikük egy-egy láncból a mélybe vetette magát, rántotta magával a többieket is; a láncok felbomlottak, az emberek szétrajzottak a Föld testén, és szívni kezdték a vérét. Látá Isten, hogy ez nem jó. „Hol rontottam el?”, tépelődött. „Hogy voltam képes saját, képemre és hasonlatosságomra parazitákat teremteni? Ezt a fáról való lekerülést sem értem. Nem úgy volt, hogy én űzöm ki őket a Paradicsomból?” „Nana”, emelte fel az ujját egy sarokban Darwin. „Ne velem vitatkozz”, intette le Isten, „engem úgy sem tudsz meggyőzni, ott van Gánóczy, beszélgess el vele a folyamatos teremtés elvéről, köztem és közted ő az evolúciós láncszem”, sóhajtott, és visszatért a tépelődéshez. „Nem bocsátok rájuk özönvizet, lesznek itt áradások nélkülem is, kénköves esőre sem lesz szükség, sem dögvészre, sáskajárásra vagy hasonlókra, akik maguk alatt ássák a sírt, azokra már nem lehet ilyen csip-csup csapásokkal ráijeszteni. De akkor mit csináljak? Küldjem le hozzájuk újra a fiamat? Ez itt az én testem, ezt zabáljátok, ez itt az én vérem, ezt szívjátok? A Földet hagyjátok békén, élősködők! Ideje lenne elkezdeni megírni a harmadik Testamentumot.”

Az ősbizalom csecsemőkorban alakul ki, az anyatejjel szívjuk magunkba, sőt, már anyánk hasában a köldökzsinóron keresztül, majd később a gondoskodás emlőin át. Ha itt valami elromlik, megrendül a világba vetett hit, mondják a pszichológusok. Én már a másik vége felől közelítek a világhoz. Meg fogok halni. Nem holnap, sajnos. De addig nincs más, ebből a világból kell kihozni azt, ami tőlem telik. A többi máncogás. Sápítozás. Értsd: hencegés a halottaknak, hogy élek. Ha nem így látnám, most azonnal kardomba dőlhetnék. Kardom persze nincs, de van egy disznóölő késem, apámtól örököltem. A következő kávém helyett ihatnék arzént . Sósavat. A szavaitok helyett, lét-társaim! Sokáig az volt a narratívám, hogy az életem egy pofonnal kezdődött. Átírtam. Most úgy szól a mese, hogy apám anyám mellett ül a Körös („Körözs”) partján, és megfogja a kezét. Az én életem azzal a kézfogással kezdődött 57 évvel ezelőtt. Vagy még korábban 75 évvel ezelőtt, amikor a Mama megúszta, hogy őt is bevagonírozzák a nagyváradi gettóban. Nagymosás volt aznap a háznál, ahol szolgált, elmaradt a szokásos útja, ami minden szerdán a gettóba vezetett, a kosarában tejföl, vaj, kalács. A „razzia” során hiába magyarázta volna, hogy ő nem zsidó. Megúszta a bombákat is. Papa miatta szökött el a háborúból. Dezertőr volt, és nem bolyongott húsz évig, mint Odüsszeusz. Miért kezdődött volna az én életem azzal a pofonnal, amit anyám az esküvője másnapján a vonaton az apámtól kapott? Egy részegen udvarló férfi miatt.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

1 Bátai Tibor: kapaszkodó [balkanyar tilos 2010]
Mások kedvenc versei

2024-04-18 08:29 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-05-17 09:49   Napló: Hetedíziglen
2024-05-17 08:54   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-05-17 08:31   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2024-05-17 08:22   új fórumbejegyzés: Csurgay Kristóf
2024-05-17 08:12   új fórumbejegyzés: Farkas György
2024-05-17 08:08   Új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2024-05-17 08:00   Új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2024-05-17 07:55   Új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2024-05-17 06:00   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2024-05-16 22:15       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Májusi csend