Az ünnepek kihozzák az emberből az emlékeket, jut idő az elmélyült gondolkodásra, egy kis számvetésre, hogyan és milyenné alakult a sorsunk.
Én a múlt felidézésével általában hamar végzek, ahogy rövidül a memóriám, úgy akad egyre kevesebb dolgom az ilyennel, a tényleges múlttal már csak néhány fennmaradt iromány köt össze, és nagyon tudok örülni pár dolognak, eszembe jutnak általuk események, történések, amiket vétek lenne végleg elfelejteni.
Most is így jártam, megörültem egy kötetnek, mégse lehettem egy vizesnyolcas, hiszen egy könyvben szerepeltem a kortárs irodalom néhány veretes nevével, így Parti Nagy Lajossal, Takács Zsuzsával, de ott van még Petri György, Tandori Dezső, Csukás István, Halászi Aladár, Moldova György, Ágh István, Csoóri Sándor, Kukorelly Endre és Nemere István is.
Igaz, én ebben a könyvben apám nevén szerepeltem, ő volt az előfizetője a 466-755-ös hívószámú telefonnak, ugyanis ez a kötet az 1974-es Telefonkönyv volt.
Egy bejegyzéssel lejjebb említettem L. Simon Lászlót, tudjátok, aki maga hegyezte a karót, amelyiket most keresztülvertek a szívén, mint egy vámpírnak.
Amikor először találkoztam a nevével – ez még 2015-ben volt -, elolvastam néhány versét.
Tudjátok, nem vagyok képzett irodalmár, én nem tudom megállapítani egy versről, hogy az jó-e vagy sem, csak azt, hogy tetszik-e, nos, az ő versei engem kissé elborzasztottak, de ez valószínűleg az én hibám, azért az irodalmi díjakat nem adják hízott libáért, a lényeg, hogy amikor lecsillapodtam, gondoltam, kipróbálom, tudok-e olyat írni, amilyen már nekem se tetszik, hátha manapság ez már kritérium a sikerhez.
A gyengébb idegzetűek, a jóízlésüket féltők ne kattintsanak rá, csak saját felelősségre, illetve csak felnőtt felügyelete mellett!
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.