DOKK


 
2844 szerző 39303 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Filip Tamás: Utazni kell
Bátai Tibor: tárló [két változatban, közte húsz év]
Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
FRISS FÓRUMOK

Duma György 6 perce
Filip Tamás 17 perce
Gyurcsi - Zalán György 20 perce
Szakállas Zsolt 4 órája
Bátai Tibor 7 órája
Szőke Imre 9 órája
Szilasi Katalin 9 órája
Tímea Lantos 9 órája
PéterBéla 13 órája
Gyors & Gyilkos 16 órája
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Bara Anna 4 napja
Tamási József 4 napja
Mórotz Krisztina 7 napja
Mátay Melinda 7 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 3 órája
Bátai Tibor 5 órája
az univerzum szélén 9 órája
Conquistadores 13 órája
Janus naplója 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
útinapló 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Zúzmara 2 napja
PIMP 3 napja
az utolsó alma 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Bánfai Zsolt versei
Legutóbbi olvasó: 2025-09-14 14:26 Összes olvasás: 3536

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
9. Bánfai Zsolt: Helyőrség2020-06-09 18:14
A Helyőrségen a "Karantének" pályázaton elfogadott verseim közlése - 1. rész:

https://helyorseg.ma/rovat/vers/banfai-zsolt-versek

Köszönöm annak, aki esetleg elolvassa.

8. [tulajdonos]: Megzenésítés2020-03-13 22:01
A szakmai zsűri beszavazott 5 darab versemmel a 2020-as József Attila Vers-Dal Fesztiválra. A "Viharmadár" c. versemet ez alkalomból zenésítette meg Homonnai Zsolt. Köszönet érte neki.
https://www.youtube.com/watch?v=-Enkwh8A25A&fbclid=IwAR2URXw8DT-qnkqFZ3CJfbQhpPHuyu3Xh8ZORm8vsBjajQ-2pTJIuA7IrqY

7. [tulajdonos]: Körtéri fák2019-08-27 19:19
A Móriczon laktam vagy nyolc évig.
Ez olyan hely, ahol megfeszül,
majd nyújtózik egyet és elernyed a világ.
Macskaköveken csúsznak és
olykor egymást csalják a sűrű budai éjszakák.
Nekem minden éjjel megsúgták bűnüket.
Minden elmondhatatlan tettüket.
A süllyedő téli hold alatt
ott hajoltak a túlvilágra ők -
remegő lábakon a fehér hajú körtéri fák,
villanysínek mentén hólepte szeretők.

6. [tulajdonos]: Összefonódások2019-08-27 15:40
a csendes parti dal végül
némán lüktetve örökre elül –
halászhálóban vergődik a bánat

jogfosztott betegségben szenvedek
és törvénytelen a jogorvoslat –
a gyógymód létezik
de minden elvet alááshat

az éjszakában megnyúlt ablak
hanyagul ásítja rám szárnyait
nehéz mozdulatokkal nyúlik az este
és a város fáradt teste megszüli
a kikötő sós árnyait

csitulnak már a hullámok
melyeket a csészében
egy mokkáskanál vetett –
kávéillat csilingel
éles porcelánmagányban –
korallok között fürdőzik a képzelet

érkezésed az ajtókeretre feszül
sálad kockás pitonként terül szét
körös-körül élénk-ívű válladon

azt mondtad csak az számít
hogy szeresselek
mert jól még nem csinálta senki –
hangszálaid csendes erdők
szemed gödrében a párás felhők alatt
révbe igyekeznek a csónakok

csak azért csalok én is
a szélbe sós maró könnyeket
hogy lemossák arcunkra vágott
ablakokról a hűvös jelent –
az üvegre lőtt sebeket
így majd tisztán látjuk holnap
a ma hova vezetett

nem tudom a tükörben magamat látom-e
vagy belőlem valaki ott áll még velem
a tárgyak mindig bölcsek –
megadón legyintek mert kételkedem –
s ők összenéznek mögöttem

hasadt rongyokban lóg le a nap
az öregek mind padokon ülnek
egyikük a gyerekkorról mesél –
nyújtózik a Nagyerdő és felébred –
valahonnan levendulaillatot hoz a szél

párafelhő szűri a ragyogást
hegyek között szilvaszemű az óceán –
a sirályokon szakadt ruha tapad

arra gondoltam
ma éjjel párnafákra fekszem
hogy a pihenés ne sebezhesse fel
sínek között a testem
és kárt ne okozzak magamban –
és hogy majd kövirózsákat ültetek
hogy kemények legyenek mint én is –

akár kerti pillanataim –
egy sziklává lassult hintaágyban


BZS 2019.08.22

5. [tulajdonos]: A vulkán ékszerei2019-08-27 15:39
nézd víz alatt
ím e gyöngyöző kő
fentről szürke rétegfelhő
grafitja miként csorog –
körötte a hűvös homokban
üveghalak
olvadt lábnyomok

tegnap még a vulkán járt itt
idők előtti lávafolyóban
lebegő ékszerpárna –
kővé érett bazaltok riolitok
szuronyokkal alusznak a fák –
mozdulatlanságban
élő vektorok

szikla vagy – én buzogány –
mondod lágy felhőben
kövekre lapuló tó
én az éjente éledő nádas
gerincedre karcolom a csendet –
ilyenkor
oly csinosan sírsz

4. [tulajdonos]: Panta rhei2019-08-27 15:38
minden, ami él mozog –
létrejön és el is illan egyben
akár nyári villám amint
ráfolyik az égre –
színek kevert ritmusában
az ezüst lobban így
szürkéből a kékre

a szivárvány úgy feszül
a délutánra mint
színes papírsárkány
vágott nádra –

talán az égbolt kirakatai
előtt szótlan nézelődő
madarak –
vörös szemükben
olvad a vitrin
zihálva süllyed a pillanat

vagy patakmederben a kő
gördül remeg tovaúszik
egy ideig még ott marad –

grafitködökből
nyomás alatt a csendben
kristállyá dermed egy kavicsmozdulat

3. [tulajdonos]: Vall(om)ás2019-08-27 15:37
Nem kell, hogy az ember bevallja.
Belül mindenki egyedül van,
akár az imából kiforduló
arca; tétova –
és olyannyira gyámoltalan.

Elől a megváltás némasága,
mögöttünk a fájdalom evez.
Mosolyod kövekbe mártod –
gyönge vagy. Ajkaidra
kavicseső permetez.

Én nem érzem a létet tehernek,
csak néhány sziklát hordok vállamon.
Ha letettem, lépj ki velem majd
a fényre – balga lenne az üdvösséget
egymagam eljátszanom.

2. [tulajdonos]: Mozdulatlan2019-08-27 15:36
ez egy kihűlt fémes éj
csak üres rácshelyek a csillagok
fémgőzökben párolódnak
az álmok mint a kövek –
közéjük ékelődve hallgatok

a hold most úgy tolat az égen
mint a rák
rettenetes szájszervükkel
sziklák talpát rágják
a bogárarcú éjszakák

minden éles és elmondhatatlan
fejünkön maszk, vállamon vitorlák
a tó vizébe kavics csobban
mozdulatom mozdulatlan
sziklahalak bámulják

1. [tulajdonos]: Születés2019-08-27 15:35
mily hosszú a gondolat és
egy lázas embrió útja –
kaptárban a méhcsaládok
dolgoznak ily csendesen,
végeláthatatlan sorokban
elhívva a szent feladatra –
szemükben a lobogó álom
éget és kimeríthetetlen.

így van ezzel az ember is –
az utolsó mosoly öröméért
dolgozik, remél – öl, hal és ölel.
s mert védtelen,
fegyverrel szüli a békét.
feldúlt szívében
a tehetetlenség is szép –
bár mégoly reménytelen.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-16 23:52   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-09-16 23:41   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-09-16 23:37   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-09-16 23:37   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-09-16 20:54   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-09-16 20:11   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-09-16 20:02   Napló: nélküled
2025-09-16 19:45   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-09-16 19:34       ÚJ bírálandokk-VERS: Duma György Sic transit
2025-09-16 18:43   Napló: Bátai Tibor