NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-05-17 10:28 Összes olvasás: 537409Olvasói hozzászólások nélkül| 1234. | Pálóczi Antal: BOABOLHÁS HIERARCHIA | 2011-10-26 17:15 | Unom a dumát!
Ráadásul minősítesz, idézlek: "A felfuvalkodottságaid" – írod – "szintén nem érdekelnek. Nem értem ugyan, mire ez a nagy mellény, de ez más lapra tartozik."
Viszont tényleg nem tudod kivel beszélsz. (S nem a boabolhás hierarchia zsúrszempontjából, hanem szerzőként nézve mindezt, a "harmadik szemünkkel".)
Egy tényfeltáró újságírónak, aki szakelemzőként "patikamérlegeli" magában azóta is azt az ominózus (irodalomtörténeti) Marno estet, amelyen múlt és jövő hiúsági parádéja zajlott, nem mondhatod (legalábbis nem tanácsos) azt mondani, hogy menjek oda a szervező bácsihoz (az est elsodort rakoncájához), mert majd ő fogja helyesen értelmezni azt, amin nem tudott úrrá lenni és ezért amiért ez a valami "rakoncátlanná" vált.
Ez körülbelül olyan, mintha a gumicsónakból kieső kormányoshoz küldenél, hogy értékelje ki a zuhatagon történő lesíklást neked, aki az egészet 20 méterről vetted kamerára, helikopterről. (Mégsem te, hanem ő látta jobban?)
Nem tetszik az a dolog (bár ezzel le is zárom).
Először (lásd lentebb) lehülységezed azt, amit tényalátámasztással mondok, utána megeszed a kalapod?
És én mindeközben én NEM MERHETEK!
Hogy világos legyen: - én közben nem merhettem megnevezni azt a költőt, akit a Baltazar-álarc takar. "Ketten voltál" velem szemben, amikor én mindig egyszemély vagyok!
Balatazarként nem érvelhetsz ellenem névtilalom mellett akkor, ha a vita azt a költőt érinti, akit az álneved takar!
Jónevű alteregód használja fel a Marno kifejlesztette szemantikai kócolást és álnevű alteregód hülyeségezi le a Marnoval kapcsolatos meglátásomat?
És közben nem hozhatom fel jónevű alteregód verseit, példának. mert azzal megszegném a "ne árulj el" kérésed tilalmát?
Hogy mertél engem ilyen helyzetbe hozni?
Miközben nekem nem szabad merni?
Elvárom, hogy SOSE álnevű kommentet írj nekem, jónevű éned munkásságát érintő vitában! Különben legközelebb rögtön az igazi neveden foglak "visszategezni"!
Előre szólok! | |
| 1233. | [tulajdonos]: siklik | 2011-10-26 11:18 | Mint aki sötétben síel, és nem tudja merre –
Rohanó fákat vagy mozdulatlan járókelőket kerülget?
Ez már a párás, puha város, vagy még a hegyoldal?
Az egyre gyorsuló szél körbefonja, mintha
levegőből volna a ruhája, boldog, hogy eddig
ki tudott kerülni mindent, és nem fáj, amikor
lábát levágja egy álombeli villamos.
Siklik tovább a csonkjain,
vissza a fák közé, a hegytetőre. | |
| 1232. | [tulajdonos]: egyértelmű | 2011-10-26 10:53 | Antal, azt értsd meg, hogy engem valójában nem érdekel Marno véleménye Babitsról. Egyetlen egy szempontból tartom fontosnak a dolgot, épp a most olvasott Határ Győző kötet kapcsán. Számára sem voltak szent tehenek az irodalomban, leírta, amit gondolt Weöressel, Hamvassal, Esterházyval, Kertész Imrével kapcsolatban. Marno Babitscsal kapcsolatos véleménye a szememben akkor fog (esetleg) megemelkedni, ha majd egy élő szent tehénnel kapcsolatban is ilyen tökös lesz.
A felfuvalkodottságaid: "Te tényleg nem tudod kivel beszélsz?"
"Egyszerűen el vagy tájolva velem kapcsolatban... (és most nem folytatom)."
"MERTED lehülyeségezni azt, amiről én alátámasztottan mondtam valamit s mindezt álnéven tetted." szintén nem érdekelnek. Nem értem ugyan, mire ez a nagy mellény, de ez más lapra tartozik.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1231. | Pálóczi Antal: IRTÓZOM A SZ. KÓCOLÁSTÓL | 2011-10-26 09:12 | "Marnot meg hagyjuk már. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen volt a szereplése a műsorvezető oldaláról nézve, kérdezd meg Turczit. Megeszem a kalapom, ha neked ad igazat."
Te tényleg nem tudod kivel beszélsz?
Könyörgöm! Turczi már akkor azt sem tudta, hogyan "diplomatizáljon" zavarában, amiért a Babits kutató egyik egyetemi tanárt és Marnot "összeeresztette" azon a bizonyos esten, amit ketten kétféleképpen értelmezünk, te szubjektíven én pedig - tényfeltáró újságíróként - az ott tapasztalt számomra váratlan fejelemények alapján, egyszerre látván "mindkét oldal" általános megrökönyödését, felelevenítve a minderről korábban az ELTE szemináriumokon hallottakat. Meglepetten tapasztalván, hogy íme: "jókor voltam jó helyen" mert felfeslett "a bugyi fércelése".
((Chiarezza mindezt élénken ecsetelné, persze ő a Marno fun oldaláról. Én nem vagyok az, csak becsülöm.))
Vagyis én két irodalmi oldal egymásnak feszülését láttam, egy költőzseni és egy Babits kutató "derék professzor" vitájában.
Penge élesen igyekeztem mindenre odafigyelni.
És Marno sokmindent mondott az irodalomprofesszorral érintőlegesen vitázva, csak helytelenséget nem - hülyeségről már nem is beszélve.
Sajnos:
nem "hagyjuk már Marnot" van ( noha ezt mondod te, aki az eszközeit alkalmazod a verseidben), hanem a"Kutassuk Marnot"! - mondom én, aki irtózom az eszközeitől és minden úton-módon elkerülni igyekszem, hogy valaha is "szemantikai kócolásokba" kezdjek. Pedig nekem is van JOGARLÉCEM hozzá (nem is egy).
Milyen különös volt a "irodalmi diplomata" Turczi helyzete, amint gesztusfutkosással próbálta elsősegélyben részesíteni zsenialitás orszarvúdöfésének képzelt áldozatát
- ÉS TE MEGESZED A KALAPOD?
Egyszerűen el vagy tájolva velem kapcsolatban... (és most nem folytatom).
((Egyénként innen nyílik a szépirodalom egyik mellékajtaja.))
Nekem csak az tűnt fel, ezért e pár levél mert MERTED lehülyeségezni azt, amiről én alátámasztottan mondtam valamit s mindezt álnéven tetted.
Ne vitatkozz ezen az álnéven annak a költőnek a munkájára hivatkozva, akinek nem szabad megmondanom a nevét! Mert ez visszatetsző!
Neked a (nem szabad most megmondanom) nevű költőként kellett volna Marno szavait "lehülyeségezned" mert az a költő használja a Marno által felfedezett eszközt.
| |
| 1230. | [tulajdonos]: há gyé | 2011-10-25 23:27 | Ez az egyik bicskanyitó rész.
"Az anyanyelv szupremáciájába vetett hittel ugyan, de mindannyian végigjátszottuk már azt a szókísérletet, hogy választunk egy egyszerű törzsszót és mondogatni kezdjük. Addig ismételgetjük, amíg egyszeriben azon vesszük magunkat észre, hogy üresen kong. Elbomlik. (...) Az olyan zsenge, gyorstalpalva összecsapott fiatal nyelveknél, amilyen a magyar, két-három percig is eltart a jelentés tönkremenése. Mély medrű, agyonkoptatott, rangidős nyelveknél - amilyen az angol vagy a francia - hat-hét percig is eltart, amíg a jelentés lefoszlik és megjelenik a 'nyelvetlen kolomp': a zagyva zörej."
A kötetbe két szót írtam be magamnak emlékeztetőül, de nem idézhetem, mert súlyosan sértené a szerző édesanyját.
| |
| 1229. | [tulajdonos]: helyesbítés | 2011-10-25 23:12 | Valaki szólt - köszönöm neki - hogy egy toldalékolást elrontottam. Igaza van, kapkodtam, pedig a szabályt (tényleg) ismerem.
Az 1224-es bejegyzésben a vonatkozó rész helyesen: Babitscsal. | |
| 1228. | [tulajdonos]: 2984 | 2011-10-25 23:08 | Olvasom Határ Győző 2984 című kötetét. A szerzővel úgy vagyok, hogy tudom, mekkkora mammut, megkerülhetetlen figura, de valójában nagyon keveset olvastam tőle, amit fájlalok. Ez persze pótolható. A pótlást ezzel a posztumusz kötettel kezdtem, ami lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet. Ami tetszik, hogy bátor és kíméletlen, nem törődik semmivel, mondja, amit mondani akar, és kész. Legfeljebb vitára gerjeszti az olvasót, aminek nyilván örülne, ha tudna róla. Abszolúte nem hitt a vallásokban, sőt kifejezetten gyűlölte a zsidókeresztény és az iszlám hit egész rendszerét. Hamvas Bélát, Weöres Sándort és a politikai korrektséget meg a földdel teszi egyenlővé.
Amúgy elképesztő szófosó volt. Háromszáz oldalas ez az utolsó, posztumusz kötet, helyenként valóságos nyelvi élményfürdőt csinál, feltör belőle a sok buborék, pezseg, habzik, birizgálja az érzékeinket, de úgy egészében nézve, elég kicsinyke a hozadéka. Sok-sok ismétlés, túlburjánzás van benne, de furcsamód, ennek ellenére nem unalmas. Időnként kinyílik a bicska a zsebemben, de mit tehetnék, szépen visszahajtom a pengét, hiszen a szerző már halott. Ez az egyik legviccesebb rész: „Magyar írók. Még meg se szólaltak, és már a terjengősség bűnébe estek.” És mindezt egy olyan író írja le, aki tényleg fossa a szót.
| |
| 1227. | [tulajdonos]: két vers | 2011-10-25 22:55 | Tegnap két új versre figyeltem fel. Az egyikből megtudhattam, hogy isten imádkozik. Csak az nem derült ki hogy kihez.
A másikban pedig van egy korlátozó, magát féltő hatalom, amelyik ellopta a pénzünket, darálja a hazugságait, és nem tűr el semmilyen véleményt, van benne egy becsapott nép, mely ordas eszméknek ad igazat, etc. De sebaj, visszajön a félelem és gáncs nélküli lovag, és lesz itt rend, szabadság, jólét, csak addig bírjuk ki valahogy.
Esküszöm, kész csoda, hogy ezt a verset meg lehetett írni anélkül, hogy a szerzőt elvitte volna az ÁVH. Ha pedig elviszi mégis, elmegyek tüntetni, hogy engedjék szabadon.
| |
| 1226. | [tulajdonos]: 90 | 2011-10-25 22:07 | A kilencven éves Határ Győző írja a harmincas évek végi, negyvenes évek eleji Határ Győzőről.
"...viszolyogtam tőle, hogy belekerüljek a magyar irodalom vérkeringésébe, mert (ahogy akkor megítéltem:) annak beházasodás, lepaktálás-kiegyezés és provincializmus a vége." | |
| 1225. | [tulajdonos]: fejtör | 2011-10-25 21:59 | Töröm a fejem, hogy mi lehet bennem annyira irritáló, hogy újra meg újra ennyit foglalkozol velem. Járom az utam; időnként macskaköves, időnként aszfaltos, de általában eléggé egyszemélyes.
Szép Versekben való megjelenés? Ha én azt tudnám... Biztos nem írtam elég jókat.
Tévében, emlékezetem szerint nem mondták versemet. Rádióban jónéhányszor.
Marnot meg hagyjuk már. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen volt a szereplése a műsorvezető oldaláról nézve, kérdezd meg Turczit. Megeszem a kalapom, ha neked ad igazat. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
