NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2020-07-10 20:12 Összes olvasás: 371229Olvasói hozzászólások nélkül| 177. | ana: objektíííííííív | 2008-03-14 14:35 | | szerintem a gazdiknak inkább a kutyájuk melléktermékét kellene felszedni; azért erről nem a főpolgármester tehet. neki van más baja (metró, parkolás, bkv, stb). ezekbe van beleszólása | |
| 176. | [tulajdonos]: anyag, csere | 2008-03-13 23:13 | Az anyagot lassan cserélem
És engem is cserél az anyag
Egyre rosszabbal kell beérnem
Mindkét helyen üresség marad
| |
| 175. | [tulajdonos]: lazítás | 2008-03-13 21:10 | Szívós vitapartner.
Érvhajhász. | |
| 174. | [tulajdonos]: ma | 2008-03-11 22:03 | Reggeli vérnyomás: 134/83, pulzusszám: 49. Bíztató állapot az egésznapos testi-lelki gyűrődéshez. Hajrá!
Dél körül szembesülök egy iszonyattal. A DOKK mélypontja a mai naptól kezdve egy aljas vers. Érdes porszemként irritálja a tudat nyálkahártyáit, s bár rengeteg dolgom van, nem tudok szabadulni tőle. Persze elolvasom a kapcsolódó észrevételeket is, de azok sem könnyítenek rajtam. Munka után még vár rám egy összecsapás a postán két baromarcú férfival, akik egy kétgyermekes anyával keveredtek szóváltásba. A kisebbik gyermek (még csecsemő) az anya testén, "kenguruban". a nagyobbik, van vagy két és fél éves, szaladgál, igyekszik elfoglalni magát, mert iszonyú lassan halad a sor. Mivel a gyerek nem néma, és nem béna, tevékenysége hanghatásokkal jár. Az anya becsületére legyen mondva, rá-rászól, próbálja visszafogni az eleven gyermeket. Áll a sorban, várja hogy végre ő következzen, de mintha megállt volna az idő, semmi nem történik. Az üvegfal mögül a postáskisasszony rászól a gyerekre, az anyának azonban fölvágták a nyelvét visszaszól, hogy jobb lenne, ha dolgozna inkább. Az anyának bizony igaza van: miután valamennyian a jéggé dermedt idő foglyai vagyunk, s az anya már rászólt a gyerekére, tényleg jobb lenne, ha mindenki a saját dolgával foglalkozna. Ezek után még két férfi is beszólt az anyának, de mindkettőnek rövid és egyértelmű eligazítást tartottam. Rettenetes ez a mai magyar populáció: a testére erősített tartóban lévő pici babával áll egy nő a sorban (senki nem engedte maga elé; nálunk a gyermeket nevelő emberek amolyan csodabogarak, akik maguknak keresték a bajt) és férfiak(!) képesek rendre utasítani szegényt. Ilyenkor mindig előtör belőlem a lovag, a maga összes anakronizmusával. Verbális pofonokat én is kapok, de legalább megmentettem a férfinem becsületét.
Este még elszántam magam egy jó futásra, 55 perc lett, jól érzem magam, jöhet a naplóírás. Törtem a fejem, hogy hol fejtsem ki nézeteimet: a mocsokvers szerzőjével nincs mit beszélnem. Majdnem Németh Bálint üzenőfalát választottam, de letettem erről, mert féltem, hogy minden igyekezetem ellenére kioktató lenne, amit írnék, és ő ennél többet érdemel.
Hol is kezdjem? Ez az ország a rendszerváltás óta elvesztette nemzeti vagyonát, megsokszorozta adósságát, és eközben Európa legmagasabb adóit és járulékait fizeti. Óriási áldozatokat hozott és hoz, miközben ócska emberek nap mint nap azt vágják a képébe, hogy nincs ingyen ebéd. Ingyen? Van itt valami ingyen? Harmadik világbeli fizetését világpiaci árakon vásárolható árukra költi. A kormány pedig jövőképet nem ad, csupán reformként eladott bóvlit kínál, amin praktikusan megsorítást kell érteni. És persze, ez a kormány olyan botrányokon bukdácsol évek óta, amelyhez hasonlók miatt a világ bármely országának bármely kormánya pillanatok alatt megbukna. Válság van, kérem, tessék már észrevenni! És itt van a világ legúriemberebb ellenzéke, amelyik a hazugságbeszédtől felháborodott tömegeket domesztikálta, reakcióit egy alkotmányos alapjog medrébe terelte, állta a sarat a népszavazást akadályozó erőkkel szemben (melyek között még állami szerv is volt), és összehozott egy eredményes népszavazást (a másodikat az eddigi hatból). És most vannak, akik úgy tesznek, mintha csupán arról lenne szó, hogy bagatell 300 forint hozta lázba az embereket. PFÚJJ! Az igenre szavazók között volt akadémikus és hajléktalan, Kossuth-díjas és takarítónő.
Nem tudom, ha én ballib lennék, azért kicsit finnyásabb lennék. Nehezen tudnék támogatni olyan kormányt, amelyik hülyének nézi a választóit, és biztos, ami biztos, olykor az ellene tüntetők szemét is kilöveti. Uff. | |
| 173. | [tulajdonos]: kutyás | 2008-03-11 13:40 | | Nem értem, hogy a fővárosi kutyatartók miért nem kezdeményezték még a főpolgármesternél, hogy tegyen lépéseket Budapest és Szaratov között testvérvárosi kapcsolat kialakítására. | |
| 172. | [tulajdonos]: most, hogy | 2008-03-09 23:37 | Most, hogy lenyugodtak a kedélyek, a népszavazás is véget ért, egy bejegyzés erejéig visszatérek a több szerző letörlésével kapcsolatos vitára.
Azt, hogy mi történhet meg a DOKK-on, a főszerkesztő pillanatnyi hozzáállásán túl, a DOKK szellemi, erkölcsi állapotától is függ. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a túlnyomó többséget kizárólag a saját verseinek sorsa, az ismerőseivel való csevegés érdekli, a "közügyek" iránt teljes közömbösséget mutat. És vannak néhányan, akik minden körülmények között igazat adnak JT-nek. A csekély létszámú ellenzéki pedig könnyedén rendre utasítható, amivel csak növekszik frusztráltságuk.
Ami a sok szerző törlését illeti. Egy ilyen horderejű döntést nem utólag, a felháborodás hatására kell "megmagyarázni", hanem előre kell bejelenteni, vállalva, hogy erről akár vita is kialakulhat. És egyáltalán: egyértelmű, logikus és következetes szabályokat kellene meghirdetni és alkalmazni. Olyanokat, amelyek megszegése azonnal látszik, s ilyenkor azonnali szankció alkalmazható. Pl. csak saját szöveg tölthető fel. Illetve, csak a szerző engedélyével tölthető fel más személy által a szöveg. Az engedélyt pedig valamilyen módon igazolni kellene. Nyilván lennének még hasonlók, csak ki kellene dolgozni őket.
A törlés egyébiránt azzal is járt, hogy a törölt szerzők üzenőfalán lévő észrevételek is törlődtek, megsértve azt, hogy a DOKK a maga egészében, korlátaival együtt is valamiféle lenyomata (már most is, a jövőben pedig még inkább) egy korszaknak.
| |
| 171. | [tulajdonos]: bocs | 2008-03-08 23:22 | Váratlan fejlemény a posztmodern irodalomban.
Vendégszövegromlás. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 170. | Szokolay Zoltán: Kálnoky | 2008-03-06 22:27 | | Nagyon szerettem Kálnoky Lászlót! Megadatott, hogy beszélgessek és levelezzek vele, közös estünk is volt az egri főiskola pinceklubjában. Méltatlanul háttérbe szorított költő volt életében - és azóta is, de emiatt sohasem méltatlankodott, s bár látja, ami a halála óta történik, ezután se fog. Áldja meg őt a Fennvaló, és segítse azzal, hogy minél több ember elolvassa a verseit. | |
| 169. | [tulajdonos]: élő hang | 2008-03-06 17:59 | | Egyébként Kálnoky hangja nagyon is él. Szabó Marcell Egy terület margójára című remek versében is ott lüktet. | |
| 168. | [tulajdonos]: Kálnoky | 2008-03-06 17:33 | Általában ferde szemmel néztem, hogy vannak, akik mások verseit teszik fel a DOKK-ra. A rajongás eléggé idegen érzés számomra. Hiányával együtt élek, nekem ez a természetes állapot, de olykor fogyatékosságként élem meg.
Aztán a minap volt egy nagy áradat, és ebbe egy vers erejéig én is bekapcsolódtam. Kálnoky László Mélytengerét én tettem föl. Egy napot se ért meg ez a vers: a bírálanDOKK-állapotból is kizuhant, vissza az Összegyűjtött versek 287. oldalára.
Kálnoky László sok nagy kortársa között kissé árnyékban alkotott, de számomra nagy(on fontos) költő. Folyamatosan tanulok tőle. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
