NAPLÓK: Bak Rita naplója Legutóbbi olvasó: 2025-11-26 09:17 Összes olvasás: 1085| 1. | [tulajdonos]: Batári Gábor verse | 2024-05-08 23:41 | Ebben a naplóban Batári Gábor egy versét és rajhzait szeretném közölni.
Batári Gábor: Szép Irénnek épp karja ment
Vanda vamp a Szép Irén, már tudjuk,
Ő, ő és ő a hatalmas Vénusz,
Titkosan titkolt Butélia Gömbhalmaz,
Vigalmi vigaszos negyedi
Bárjában helyre kis bárszéken, Balmaz-
Újvárosban semmiképpen,
Csillagvárosban inkább,
Ímhol kerekedik:
Nem hitvány gyenge báb,
- Ne legyél férfi,-
Az örök nő:
Nagyláb, csiniláb, az egylábú,
Ellenláb és hadiláb,
Jobb lába néki rég délibáb,
Csonka egyszemélyű család,
Mert elhagyta gyors lába, -
A jobb, Achilles, - ide nem illesz,
Mert neved férfi, te, női láb -,
Meg hókarja Nauszikaa s a bú,
Csonka csinibaba, szép nagy darab
zuhanyzói hableányi Vénusz,
Jobb kar, a hókar mostantól nem rab,
Nem rabja nagyhölgynek Nauszikaa,
Elvitte a pezsgőspohár, a pezsgősrobbanás,
Az édes megsemmisülés: az aúú-szike, jaj, ja.
Nem búsong többé a szép, nagy lábú,
Sajna csak egy lábú, nemcsak
nagy lába árva, karja is már,
Karvesztéssel vigasztalódik
a megmaradt vénuszi sonka.
A részvétkalmár Vénusz Vanda
meg örül saját kárán,
E furi okból nem búsul már lábán,
-Szép Irén, Vanda, szép csonkabonka-
Avagy hiányán. Többé nem furióza,
Nincs haragja búsulása. Karja is ment,
Nem keseríti jobban, nem lett mimóza,
De kettőshiány-ügynök igen-igen-igen.
Egyensúlyba került a szép test
hiányzások tekintetében lent, fent.
Nézzük Vénuszunkat újfent,
Az örök nőt a bárszéken,
Másodperce hagyta el karja, a hókar,
Az is ment,
Hát, Vénusz csaj
torzóságtól nem vagy ment!
Ám hajtogatja sexy lady csinibaba,
Nem egy Ali baba, szent Gül baba,
Maradt szép kezével legyint,
Sőt int, "híveim, rajongóim
Ha gojim, sebaj."
Pedig Istárként pasija lett,
Óh, az ó Enmerkar.
Mert règ vót az ékkel vésett moment,
Valóságos Manument.
Nézzük, nézzük hát Szép Irén
Vandànk, Vénuszunk
Ímhol kerekedik:
Alma máteri csecs,
Gömbölyödik
ikerbolygó fargömb,
Idomuk tánca kecs:
Hengeredik, szép nagy ívben
domborodik nomen est omen
combosodik fognivaló; jogcímen
forma egyes combtömb.
És még nem említtetik a hímen,
Pedig ez már kész
- Nem írta, tette Hermész
Lelki fia? Mirdroff -
Vénusz v alakú törzse,
Homokóra hústest-váza,
Csodás hiányos alváza
dicsőítő himnuszmorzsa,
Vilagfa-szú perceg morze.
Mert lesz egyszer Szép Irénnek
családfalába, világfalába. Ládafia.
Jelenleg egy piskóta, lőcs, tipegő,
Futómű dögös birtokosa.
Nosza, nosza, nosza
Vanda vamp Szép Irén,
Nem közömbös látvány, cseppet sem rém,
Egy combon, térden, vádlin bokán
csiklandnak végig a vízcseppek
zuhanyfürdőzés közte közben és után.
Vonzódnak a cseppek, nem-rém Irénhez,
Egyetlen lábához, a széphez, a nagyhoz,
Nemsoká zuhanyzói hableányhoz,
Csonka csinibabához.
Bízik Vénusz lesz ez még másképpen,
Kinől
az, mint gyíknak a Vénusz-domb
a semmiből.
Ímhol kerekedik
nem fekete felhő, nem nadrágba
bújt, mint Majakovszkij a drága
szovjet-orosz költő.
Nem fekete nő,
Szeme nem fekete kő,
Zafír.
Vőlegènye Zephyr?
Tudtommal nem,
De Vulkán, a sánta kovács
Vulcanus, a férje volt,
Ám lett nagy válás;
Szép Irénnek zászlót állított Mars.
Szégyen nem a Marson,
Izzott köztük ezernyi volt,
Így azután a Vulkán,
Azt mondta: mars!
Eledele kefír?
Tudtommal nem,
Kenyere Betlehem,
Mint kenyér háza,
Vanda Venus lénye lakhelye
csinos, bús izom-jóbőr csonkaváza.
Oly erős, sok lóerős,
Mehetne futónőnek
ezzel az egy
kolosszus tipegővel,
Mini pongyola
Libegtetővel,
Mankója szaladtatóval,
Páratlan hős,
Nem piskóta piskóta.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
