NAPLÓK: Anyu mesél Legutóbbi olvasó: 2026-03-17 13:13 Összes olvasás: 8031| 8. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-27 13:17 | De térjünk vissza a nagyanyámékhoz, meg a Mamáékhoz... Még azt se fejeztük be, hogy mi volt a háborúban. Mama annyit mesélt a gyerekkoráról, hogy 12 éves korában odaadták egy... urasághoz, vagy mit tudom én, hogy mondták, egy úrhoz libapásztornak. Földesúrhoz. Az egy alkalommal molesztálta. Így mondta mama, nem részletezte, mi történt, csak annyit mondott, hogy ő hazaszaladt, elmondta nagyanyánknak, nagyanyám nem szólt semmit, de nem küldte vissza, és soha többet nem emlegették a dolgot. Mama ezt már csak idős korában mesélte el, amikor már mi is asszonyok voltunk. Beszélgettünk Körösújfaluban a konyhában vagy az előszobában. Nem emlékszem, hogy miért kezdte el mesélni, talán könnyebbíteni akart a lelkén, de lehet, hogy az ízületei fájdalmakról beszélgettünk, mert nekem már akkor sok gondom volt az ízületeimmel, biztosan arról panaszkodtam a Mamának, és eszébe jutott, hogy amikor libapásztornak adták, neki is nagyon fájtak az ízületei. Egyszer annyira begyulladt a lába, a térde, vagy nem tudom, hogy nem tudott járni. Hát, nem volt cipőjük, mezítláb jártak a késő hideg ősszel is az esőben, sárban, meg kora hajnalban amikor még nedves volt a fű. Azt még meséljem már el: négy elemit végzett a Mama, tudom, hogy te ötre emlékszel, de szerintem nekünk négyet mondott, de még az is lehet, hogy csak kettőt, mert dolgozniuk kellett, nem járhattak iskolába. Szükség volt az egész család munkájára, ahhoz, hogy meg tudjanak élni.
Mama gyerekkoráról ennyit tudok. A háborúról még azt mesélte, hogy a lányoknak bujkálniuk kellett az orosz katonák elől. Először az ólpadlásra, a szalma közé bújtatta őket a nagyanyám. Egy orosz katona, valami tiszt, bevágtatott a konyhába lóval, követelte, hogy hol vannak a lányok, és mivel nagyanyám nem mondta meg, belelőtt a kasztlinak a tükrös részébe. A kasztli egy 3-4 fiókos szekrény volt. Vajdics nagyanyádék Mihálydiba komódnak nevezték, nálunk kasztli volt. Nagyanyám nagyon megijedt. Felöltöztette édesanyámat és Róza nénémet férfiruhába, valószínűleg a nagyapám nadrágjába, kabátjába meg kalapjába, de ezt csak én gondolom, és elküldte őket Komádiba, a kommandóhoz, vagy mihez, lehet, hogy nem jól mondom, valami védelmi pont lehetett, mintha így mondták volna, oda küldte őket panaszt tenni, a kommandós azt mondta, hogy nagy szerencséjük van, hogy útközben nem fogták le őket a katonák. A komádi híd akkor már fel volt robbanva, a Sebes-Kőrösön kellett átmenniük éjszaka. Nem tudták, mennyire van megáradva a Körös. Szencsére scak derékig ért nekik a víz. Valami rokonnál bújkáltak napokig. Róza néném aztán végül mégis csak teherbe esett egy orosz katonától. A főtiszttől. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
