| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Árnyékszerkesztõség Legutóbbi olvasó: 2024-11-22 06:00 Összes olvasás: 7179Olvasói hozzászólások nélkül| 14. | maszat: nagyítózás | 2020-10-06 23:01 | | Már van két vers ajánlás. Lehetne sorba be is tenni a nagyítóba.. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 13. | Wesztl Miklós: Ajánlat | 2020-10-06 21:50 | Helló. Egy nagy kedvencemre találtam itt a dokkon. Ezt ajánlanám.
/úgy értelmeztem a kiírást, hogy a teljes szöveget is ide kell illeszteni, nemcsak a szerzőt és a címet/
Jó így?
Tóth Krisztina
A Minotaurusz álma
Ismerős vagy nekem, mint levetett kesztyűnek a mozdulat.
Ahogy üresen is megállnak ujjai az asztalon.
Dobolsz bennem, mint kongó testben a figyelő tudat.
Hogy nem, egyáltalán, vagy hirtelen mégiscsak és nagyon.
Ismerős vagy pedig, mint lepkének az esti lámpaláz.
Vagy csonkolt akácnak üres járdán a lombzaj.
Körkörös alagút, szem-száj nélküli ház.
Honnan is kezdjem el. Tudnád folytatni onnan?
Volt egyszer, hol nem volt, volt a gyerekkor senkiföldje.
Telekiabált kert bokrai közt az úttalan éjszaka.
Később az álom is, csöndes, hókásás senkiföldje.
Az állandó telek fagyó, fölengedő, lehulló, összeálló évszaka.
Figyelj. Amit most elmesélek, kezdettől benned is kész.
Hosszú és járhatatlan is, mert így lett kitalálva.
Ne szakíts félbe majd, mint levetett kesztyűben lebegő kéz.
Kanyargós lesz, sötét, mint a Minotaurusz álma. | |
| 12. | [tulajdonos]: Szabályzat--upsate | 2020-10-06 21:11 | A sietségben a szerzői vétó kimaradt, itt a frissített szabályzat:
A "játékszabályok" a következők.
1. Az Árnyékszerkesztőség naplóban lehet a Nagyítóba verset ajánlani, illetve az ajánlott verset támogatni.
2. Az ajánlások/támogatások sűrűségétől függően a legtöbb "szavazatot" kapó vers (majd előbb utóbb a többi is) Nagyítóba kerül, kivéve ha a szerző ezt ellenzi.
3. Az Árnyékszerkesztőség naplóba csak az ajánlások kerüljenek, a formátumról/eljárásról szóló vita maradjon a "Párbeszéd a Dokk jövőjéről" címűnaplóban.
4. A hozzászólások formátuma a következő legyen: a tárgy: javaslat vagy támogatás. A szöveg szerző+ mű címe.
5. Ha már valaki javasolt egy művet a többiek ugyanazt támogató üzenettel szavazzák.
6. Az első javaslattevő szóljon hozzá a Nagyításhoz ha ezt pár napig senki más nem teszi meg.
7. A szerző is itt jelezheti ha nem szeretne a Nagyítóba kerülni. Az üzenet címe legyen vétó a szöveg akár üres is lehet...vagy az is legyen szerző+ cím hogy egyértelmű legyen. | |
| 11. | [tulajdonos]: NAGYÍTÓ TESZTÜZEM | 2020-10-06 18:53 | Akkor itt is: Kísérletképpen itt gyűjtjük a javaslatokat a Nagyítóba kerüléshez
A "játékszabályok" a következők.
1. Az Árnyékszerkesztőség naplóban lehet a Nagyítóba verset ajánlani, illetve az ajánlott verset támogatni.
2. Az ajánlások/támogatások sűrűségétől függően a legtöbb "szavazatot" kapó vers (majd előbb utóbb a többi is) Nagyítóba kerül.
3. Az Árnyékszerkesztőség naplóba csak az ajánlások kerüljenek, a formátumról/eljárásról szóló vita maradjon a "Párbeszéd a Dokk jövőjéről" címűnaplóban.
4. A hozzászólások formátuma a következő legyen: a tárgy: javaslat vagy támogatás. A szöveg szerző+ mű címe.
5. Ha már valaki javasolt egy művet a többiek ugyanazt támogató üzenettel szavazzák.
6. Az első javaslattevő szóljon hozzá a Nagyításhoz ha ezt pár napig senki más nem teszi meg | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 9. | Vajdics Anikó: az árnyékból a fénybe | 2018-07-10 14:41 | Én pl. ezt a verset sokadjára olvasom újra. Csodálkozom, hogy senki nem lájkolta eddig (rajtam kívül). A lájkhiány még csak-csak. De olvasták-e elegen? Volt-e Nagyítóban?
És ami a verset illeti: "Tudod mit dajkálok/ a térdemen? A narancssárga zoknidat." Engem ezzel fogott meg.
Bártfai Attila Márk: Rengető
Tenyerembe bámulok. Üresnek találom.
Eltűnt belőle a kicsi kéz. Könnyű volt,
mint madárban a csont. Más "kicsikéz"
téged, Barátom. Tudod mit dajkálok
a térdemen? A narancssárga zoknidat.
Idegen lettem, minden képen. Ideges,
mogorva ember. Ki is szúrták arcomat.
Magamat sajnálom? Téged? Anyádat?
Zsolozsmázza pár hülye, hogy vívjam
derekasan a harcomat; majd meglátom!
Mégis mit? A bordairlányt, ahogy kádba
szar? Vagy atyját a sánta jószágot, a bősz,
katolikus mágust, ki üldöz minden jóságot?
A vietnami ficsúrt, a nevetségesre kigyúrt
ázsiait? Az hagyott rám. Téged, Barátom!
Szóval én szeretlek. Tettekkel is vigyáztalak,
amíg hagyták. Emlékszel a két adag mesére?
Egy békésre a papa kedvéért, és az ízlésed
szerint valóra, a jó véresre? Most magamnak
dumálom. A fal felé fordulok. Tele képekkel.
Üres arcommal magyarázom üres arcomnak
A két történetet. Az életről az egyiket, a másikat
a halálról. Képzelheted milyen idiótán röhögök
magamon. Tényleg kaparom kínomban a falat.
Egy~két hónap, és az éjszaka alatt tanyázom.
Álmodj szépeket, Picurka Macurka! | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 7. | Francesco de Orellan: Szüpp-Szüpp :) | 2018-06-22 14:22 | | Megállapítom hogy nem váltottam ki túl sok hatást az ötletemmel. Jó lenne tudni hogy túl forradalmi volt, vagy túl kidolgozatlan? Ha az első az nem volt szándékos, ha s második...akkor meg így jártam(tunk?) :) | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 5. | Francesco de Orellan: +még | 2018-06-20 15:03 | | Annyit tennék hozzá: ha minden a rendeltetésének megfelelően működne, én sem ilyesmin morfondíroznék:) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
