L. anyjának kedvenc fűszere a majoranna. 'Olyan jó ízt ad', belerakja sok mindenbe. A menye semmibe. Nem bírja elviselni. L. gyomra háborús övezet.
Zs. alig használ fűszert, só, bors, kész. Meg köménymag, töméntelen. Az unokák ki nem állhatják. Ő meg az unokákat. A fia rajong az egzotikus fűszerekért. A köményt ő se bírja megenni.
Elég sok fűszert használok. Az átlag háziasszonynál gyakrabban nyúlok a fokhagymához. A bazsalikom abszolút kedvenc: illatra, ízre, de nem tudom elfelejteni, hogy George Eliot a következőket mondja róla a Middlemarchban: basil “was a plant which had flourished wonderfully on a murdered man’s brains." Mindig tudtam választani.
*
Meggörnyedt (vásáros) cigány pár ül az épület előtt. Verőfény, na persze. Csak egy villanás: olyan szerethető a kezük.
mi is lenne belőlem a frusztrációim nélkül ha értettek volna ha befogadtak volna ha el nem felejtettek volna ki, ha lenne a helyem, nemcsak jönnék-mennék, ha lenne különbség aközött hogy igen, vagy nem, ha sikerült volna, ha nem a szégyen, ha viszont nem offolnám legszívesebben a zárómozit tudjisten, talán már nem is élnék.
Köszönöm, nem az volt, de segített, mert miután meghallgattam, a Youtube első asszociációja már az volt, amit kerestem. :) Itt van, szerintem nagyon szép: (Puszta malomba, Zobor, Szvorák Kati)
1. I've made the pact, so. 2. A Bagoly asszonykát kerestem, ahogy én éneklem, de mindenhol más dallammal van fönn. Elég tanácstalan vagyok, mert tuti vmi kazettáról tanultam eredetileg (vagy rádióból?), most meg úgy fest, mintha nem léteznék. 3. Úgyhogy itt van helyette a Bor vitéz, ami Dalriada nélkül valószínűleg még jobb, bár épp tolerálom őket is. 4. A versem számlálója nem tom mitől lódult ma ekkorát, de hogy ennyien nem olvasták, az holtbiztos. 5. The book I'm in is about the Script. Well, I'm quite used to these unaccountable coincidences, and for that matter, my own Script has just helped itself to yet another turn, but, for goodness' sake, being offered one's own dearest ideas on a platter, skinned and boned can shake even a veteran like me.
Arany János: Bor vitéz
Ködbe vész a nap sugára, Vak homály ül bércen völgyön. Bor vitéz kap jó lovára: "Isten hozzád, édes hölgyem!"
Vak homály ül bércen-völgyön, Hűs szél zörrent puszta fákat. "Isten hozzád, édes hölgyem! Bor vitéz már messze vágtat."
Hűs szél zörrent puszta fákat, Megy az úton kis pacsirta. Bor vitéz már messze vágtat, Szép szemét a lyány kisírta.
Megy az úton kis pacsirta: Hova megyen? hova ballag? Szép szemét a lyány kisírta: Szól az apja: férjhez adlak!
Hova megyen? hova ballag? Zúg az erdő éji órán. Szólt az apja: férjhez adlak: Eskü elől szökik a lyány.
Zúg az erdő éji órán, Suhan, lebben a kisértet. Eskü elől szökik a lyány: Szól vitéz Bor: "Jöttem érted."
Suhan, lebben a kisértet, Népesebb lesz a vad tájék. Szól vitéz Bor: "Jöttem érted Elesett hős, puszta árnyék."
Népesebb lesz a vad tájék, Szellem-ajkon hangzik a dal. "Elesett hős, puszta árnyék, Édes mátkám, vígy magaddal!"
Szellem-ajkon hangzik a dal, Indul hosszu nászkiséret. "Édes mátkám, vígy magaddal!" - "Esküvőre! úgy igérted."
Indul hosszu nászkiséret, Egy kápolna romban ott áll. "Esküvőre! úgy igérted." Zendül a kar, kész az oltár.
Egy kápolna romban ott áll, Régi fényét visszakapja. Zendül a kar, kész az oltár, Díszruhában elhunyt papja.
Régi fényét visszakapja, Ezer lámpa, gyertya csillog. Díszruhában elhunyt papja; Szól az eskü: kéz kezet fog.
Ezer lámpa, gyertya csillog, - Künn az erdő mély árnyat hány. Szól az eskü: kéz kezet fog; Szép menyasszony színe halvány.
Künn az erdő mély árnyat hány, Bagoly sír a bérci fok közt. Szép menyasszony színe halvány - Halva lelték a romok közt.
Szerintem, ha vki elmondaná, h kell videót iderakni, nálam nem menne, a kedvencek lista is csak nálam törölte frissítéskor önmagát. No de mindegy.
Alapvetően jobb meggyőződésem ellenére vagyok itt, pusztán, mert nem vagyok képes egy másik, működő helyet beüzemelni, az írás meg elég rendesen rám jött. Olvasottsága ugyan gyakorlatilag nulla, nem is várom el senkitől, viszont egyáltalán nem haszon nélkül való, az írás(készség) hatalom, ahogy idén több ízben rá kellett döbbennem. Birodalmak dőlése akár.
A táncról akartam, mert végre találtam táncolható zenét, isten tudja mióta nem táncoltam már, de most megint és egy csomó boldog asszociációt hozott magával. Na szóval engem semmi módon nem lehetett társas- meg néptáncra tanítani, megőrültem a jobb-bal típusú dolgoktól, de táncolni mindig is imádtam. Képtelen vagyok szabályokat betartani, de ha behunyom a szemem és ráhangolódom, akkor adja magát, belülről, hogy mit. Ez leginkább cigányos, vagy kissé kerengő (kerge, yeah) dervis beütése van, nem publikus, csak rám tartozik, meg arra az izére, ahol ilyenkor vagyok. Következésképp tökmindegy, h nem fiatal test csinálja, mert az ima egy formája. Ha elég jól megy, mindent ki tudok táncolni.
Angolul könnyebben menne, ott valótlan múlt a feltételes, még meg se történt, máris vége van, így állítanám, mondanám, hogy ha, tegyük fel, én bele, bármibe, ami máris múlt, pedig ki se mondtam, az nem virág lenne, nem is tünde kép, csak valami határozatlan névmás, vagy mutató, talán, mert azt képzelném, mert hülye lennék megint, hogy rám mutat, hogy az ott mintha (én) lennék, ahol ebből következően nem vagyok, de akarnék lenni, mert jajnemárhülyehülyehülye lennék addigra, veled.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.