NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 23:43 Összes olvasás: 197599| 217. | [tulajdonos]: szerző | 2016-02-06 14:16 | Egyre inkább biztos vagyok abban, h arra várok tulajdonképpen, hogy megszűnjek, mint szerző. Ez előbb lenyűgözött (mármint, h lehetséges, ahogy lenyűgözött az is ahogy a kificamodott love sztorim felszámolódott, nem a szerelem, a történet). Aztán elkeseredtem, de legújabban - bár sajnos valószínűleg semmi mélyebb oka nincs, mint a napsütés, most kapok csak észbe- inkább felszabadult vagyok. Pőre valóm a semmibe. Van egy Salinger idézet az ácsos könyvben, amit most nem fogok kikeresni, de amennyire emlékszem, az a lényege, h Seymour költő. Ha egy kibaszott verset nem ír egész életében, akkor is. Mert úgy veszi a levegőt, mert a fülében, orrában ott van. Levethetetlenül.
Nem vagyok költő. Szerző. Csak az orrom, meg a fülem olyan. | |
| 216. | [tulajdonos]: felszámolás | 2016-02-05 12:18 | az idő nemcsak előre megy. én megyek előre. vagy amiben vagyok az változik. és ahogy változik lebomlik a jövőm, a jelenem és, aki voltam. nem az vagyok, aki voltam. nem az voltam, aki voltam. de még mindig vagyok, történetétől lecsupaszított, pőre lélegzet, dobogás, ami nem simul bele a mút egy adott pontjától a jövő egy adott pontjáig tartó ívbe. nem tartok sehová, nem tartottam. hogy másképp lenne, azt se én gondoltam, csak mások kötöttek bizonyos tényeket össze. én meg kis rossz érzéssel rájuk hagytam, h jó, akkor a helyemre kerültem, pedig sejtettem, h ha kimondom nincsen többet számomra hely.
volt egy titkom, nem mondhattam el, azt hittem, ez zavar. elmondtam, nincs titkom. nemcsak azért, mert most már tudják, hanem, mert megszűnt. már azt tudják, ami azóta nincs. | |
| 215. | [tulajdonos]: hunted | 2016-02-02 21:15 | Kicsit olyan érzés most a verseim sorsára várni, mint mikor a hajtók körbeveszik a vadat. Szűkül a kör, már csak 19 oldalnyi elbírálatlan költemény, három versem már elesett, de még egy féltucat ott bujkál a bozótosban. Minden nap megnézem a bővülő múlandokk listát, phű, ma is megúsztam. De napról napra kisebb a hely.
Hunger games. tök hülye asszociáció, tudom.
| |
| 214. | [tulajdonos]: inside out | 2016-02-02 20:29 | Nem is hinnéd, hogy gyűlöllek néha.
Nem értenéd, mit tudhatsz te erről.
Hisz te, pozíciódnál fogva, jó vagy.
Következésképp nem legyőzhető
csak azon áron, hogy a rosszat
játszom. Kihagynám. Így nincs
bajom veled. Vess, arass. Taglózd
le a földet. Színarany verőfény.
Légy nevetéssé, tébolyult örömmé,
legyél pattanó rügyek golyózápora.
Sóvár földek fölött kihasadó felhő.
Zuhogjál, mint áldás. Mit bánom,
hogy nem hagysz nekem helyet.
Mert csak az lehetek, ami te nem.
S ha a világ is te leszel, kifordítlak,
mint egy zoknit és a visszájáról
mondom el.
| |
| 213. | [tulajdonos]: különben | 2016-01-28 19:26 | Különben fog még írni,
persze, hogy fog.
Nem leszek benne,
más lesz benne, mások.
Ha visszanézek, nincsen
arca, nincsen arcom,
a helyeinken
senki sincs ott. | |
| 212. | [tulajdonos]: Fanshawe | 2016-01-28 18:02 | Finished the New York Trilogy.
Everyone deserves their own Fanshawe. That person i couldn't even bring myself to call by any name was mine.
| |
| 211. | [tulajdonos]: upgraded | 2016-01-24 18:43 | | A nem túl távoli jövőben már a saját halál sem igényel majd személyes jelenlétet. | |
| 210. | [tulajdonos]: him | 2016-01-16 12:47 | Mikor egyedül maradtam otthon vmért, mindig próbáltam rendet rakni, mire anyám hazajön, h úgy találja a dolgait, mintha el se ment volna. H érezze, rám bízhatja.
Minden egyes alkalommal hibák özönét fedezte fel, furdalhatott a lelkiismeret, h tehettem ezt vele, h lehettem ilyen, h nem tudtam, nem emlékeztem, hogy.
A dolog később, h a szüleim hajlamosak voltak nem megjavíttatni a dolgokat, hanem megtartani a hibásan, vagy alig működő háztartási gépeket, tárgyakat , amik kellő elővigyázattal (Azt a gombot nem szabad megnyomni rajta, viszont van ott egy bot; a zuhanyra nem szabad átkapcsolni, a mosogató alatti tejfölös doboz fogja fel a szivárgó vizet stb stb) korlátozott mértékben azért tovább szolgálták őket, ám ha az ember meggondolatlanul nyúlt hozzájuk, akkor összeomlottak kisebb-nagyobb kárt és tetemes bosszúságot okozva, valóságos akadálypályává tette az ottlétet. Amin elbuktam minden egyes alkalommal.
Ami érdekes, h mégis, mindig újra, meg újra megpróbáltam megfelelni. Le is szarhattam volna, érthető reakció lett volna, de mégsem. Tudtam, h nem fog menni. Tudom. De akkor is.
Ez a bejegyzés nem rólam szólt, hanem róla. | |
| 209. | [tulajdonos]: back | 2016-01-13 13:34 | Nagyon bánom, h elrontottam azt a kegyelmi állapotot, ami 2014 nyarán volt. Megműtöttek, kivágták belőlem, amit kellett, minden rosszat és új esélyt kaptam. Nem is akárhogy.
Tudtam. Úgy éltem meg azokat a napokat, mint aki óvatosan nyúl az ajándékhoz. Éreztem, h mennyit ér, amim van. Nem is vesztegettem el. Akkor.
Minden le volt zárva közte és köztem is. Mindent tudtam, amit most tudok.
Nagyon sajnálom, h nem hagytam annyiban. Nem azért, mert kettőnkön rontottam bármit, mert az maradt, amilyen volt, mindegy, mi történt azután, mindegy, milyen szavak, mindegy, milyen emlékei vannak rólam, mert alapvetően nem fog/emlékszik belőlem semmire.
Azt sajnálom, h azt az esélyt erre vesztegettem el.
És most itt vagyok és félek. És nem tudom azt mondani, nem ezt érdemlem. | |
| 208. | [tulajdonos]: vágatlan | 2016-01-08 16:32 | Akik szeretnek, azok 1-1 vágott verziót szeretnek belőlem. Ebben a naplóban azok a dolgok vannak, amik ezekből a verziókból hiányoznak, viszont a naplóból meg ezek lettek kivágva.
Amire vágynék, h legyen vki, aki lát egészen, minden szarommal, bűnömmel, itkommal együtt. És aztán ez a vki a tenyerébe venné azt, aki tényleg vagyok, nem kéne magamon igazítani semmit, mert úgyis látna mindent, jól megnézne, s aztán kis mérlegelés után zsebre vágna, s onnantól fogva ott zötykölődnék egy örökkévalóságig. Asszem, így képzelem a mennyet. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
