NAPLÓK: MIKROSZKÓPIA (b.a.m.) Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 21:22 Összes olvasás: 13424Olvasói hozzászólások nélkül| 21. | Besszi: talán | 2013-11-13 13:28 | | Talán jobb, ha csak nálad marad:)) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 20. | Besszi: Ez a vers | 2013-11-13 13:20 | Mindenek előtt el kell mondjam a teljesség kedvéért, mikor végig olvastam ezt a verset, valami megragadott benne. Ezért újra meg újra elolvastam és valahogy, sok volt a szó. Úgy vélem minden tiszteletet megadva az író szabadságát meghagyva magamévá formáltam, hogy azt lássam, amit értek belőle.
Minthogy én sem értek a vers elemzéséhez, ez látszani fog. Nézzétek el.
Tesch Gábor Ferenc
levél helyett
Mióta beteg lettem, nem ölelkezem senkivel.
Próbálok nem elmerülni sajnálkozó tekintetekben.
Apu nem érti, miért kell az ajtót behajtania, mikor csak inget cserélek.
Neked négy éve egy árva levél sem ment. Azóta még inkább nem.
Hosszan elidőzök a tavak vagy az üres játszóterek mellett.
Bár most is figyelek rá majd, hogy e röpke tavasz rigói
mint hordják teli szívemet reménnyel.
Ha nem lennék beteg, nem én írnám ezt a verset.
Két törött angyal alszik párnámon.
Hibás, feketedő fogaik között csikorgatják az enyéimet.
Gondos figyelemmel követem az állatok vonulását:
ma egy agresszív őz-család tévedt a ház melletti,
még hófödte, lankás dombra,
s mintha soha nem lettek volna hajlandók továbbállni.
Pedig egyre kevesebbet gondolok a halálra.
Nem is merek emberek közé menni már.
De mit kezdjek azzal, hogy tegnap
egy hangyapár ragadt bele csöppnyi mézbe a konyhaasztalon?
Elemzés
Mióta beteg lettem,
Nem ölelkezem.
Merülök... - Sajnálkozó tekintetekben.
Csak az ingem cserélem és
Apu nem érti,
Miért kell az ajtót
Előre becsukni.
Neked, négy éve, hogy nem írtam.
Időzök az ürességben,
Tavakon, játszótereken,
Hogy -e röpke tavaszon a rigók
Miként hordják el,
És miként hozzák el a
Reményt.
Két törött angyal alszik párnámon.
Hibás, feketedő fogaik csikorgatják álmom.
Az őzet is dúvadnak látom,
A ház melletti, hófödte lankáson.
Mintha maradni, s engem megmarni akarna.
Pedig egyre kevesebbet gondolok a halálra.
Mégis nyomaszt az emberek társasága.
Egy hangyapár beleragadt a mézes pohárba.
Sajnos nincsenek szakszavaim. Ha lennének azzal mondanám el. Számomra ez a vers így válik versé. Valami olyasmit írtam, hogy remélem nem bántottam meg költői.... nem emlékszem. Semmiképpen sem versenyezni akartam, hogy jobbat írok. Bizonyára nekem sem esne jól ha belekontárkodnának, de akkor mondja meg, hogy.... Vagy olyan rondaságot tettem, hogy szót sem érdemel. Nem akartam rosszat, csak megérteni a lényét a lényegét, hogy mit is akar mondani, mit is jelent az írás a vers.
Egy szó, mint száz nekem így tetszik jobban. Magamévá formáltam. Sose máskor nem teszem közzé. Utólag is bocs. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 19. | b.a.m.: lehet | Besszi: Lehet? | 2013-11-13 12:57 | Miért ne lehetne?
Nincsenek itt őzek, szarvasbikák, tehenek, katicák. Csak EGYENLŐ emberek, és EGYENRANGÚ vélemények. Várjuk az elemzést!
:) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 18. | b.a.m.: a szarvastehén nyögdécselése | simon ilona: szól a rádió | 2013-11-13 12:54 | | Ilona, olyan volt ez a hozzászólása, mint egy öreg szarvas tehén törleszkedése, a fiatal szarvasbika alfa hím bőgéséhez. Én meg erre mutatok rá. Sőt, ezt le is szögezem mint egy cicit egy performance előadó a hokedlihez. Továbbá önről egyik kedvenc mesém egy jelenete, jut eszembe.: (Jorge Amado: Galád kandúr és fecskekisasszony) az Öreg (méltóságtudatos) tehén így véleményezi galád kandúrt, -Nahát milyen fiatal és mégis mekkora a bajsza! mire Galád kandúr megjegyzi: -Nahát milyen öreg és mégsem hord melltartót. Ön végtelenül untat. El is álmosodtam. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 17. | Besszi: Lehet? | 2013-11-13 12:47 | Szeretnék beszállni a játékba. Találtam egy verset. Írtam is hozzá, de nem tetszett a szerzőnek és mindent leszedett, megjegyzést sem hagyva, annyit se, hogy menj a francba. Mit gondoltok róla?
Tesch Gábor Ferenc
levél helyett
Mióta beteg lettem, nem ölelkezem senkivel.
Próbálok nem elmerülni sajnálkozó tekintetekben.
Apu nem érti, miért kell az ajtót behajtania, mikor csak inget cserélek.
Neked négy éve egy árva levél sem ment. Azóta még inkább nem.
Hosszan elidőzök a tavak vagy az üres játszóterek mellett.
Bár most is figyelek rá majd, hogy e röpke tavasz rigói
mint hordják teli szívemet reménnyel.
Ha nem lennék beteg, nem én írnám ezt a verset.
Két törött angyal alszik párnámon.
Hibás, feketedő fogaik között csikorgatják az enyéimet.
Gondos figyelemmel követem az állatok vonulását:
ma egy agresszív őz-család tévedt a ház melletti,
még hófödte, lankás dombra,
s mintha soha nem lettek volna hajlandók továbbállni.
Pedig egyre kevesebbet gondolok a halálra.
Nem is merek emberek közé menni már.
De mit kezdjek azzal, hogy tegnap
egy hangyapár ragadt bele csöppnyi mézbe a konyhaasztalon?
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 16. | simon ilona: szól a rádió | [tulajdonos]: IV. | 2013-11-13 12:35 | | olyan volt ez a kritika, mint egy fiatal szarvasbika bőgése, amely el akarja nyomni az uralkodó hím hangját. én meg rámutattam a hamisságokra, amely a tisztás csendjét oktalan zargatta. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 14. | paricska: mégsem az igazi | 2013-11-13 10:58 | | Megmondom, miért tetszik. Nem megmondó, de mégis igazi. Tetszik. Jó, hogy írtál róla, mert elkerültem. Tetszik no. Szem-érmes vers. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 13. | b.a.m.: csupor | simon ilona: a magánykritikára | 2013-11-13 10:20 | | Ilona örülök, hegy megosztotta a véleményét! Mennyivel jobb lenne, ha ön is pl arról írna miért jó-rossz egy vers, nem? Én az ön kritikát kritizáló kritikájával nem tudok mit kezdeni! Ilyen az élet és az irodalom. Mindenben a legjobbakat! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 12. | simon ilona: a magánykritikára | [tulajdonos]: IV. | 2013-11-13 10:03 | Költészetben az évszakok sokszor nem konkrét jelentésűek. Ezt mindannyian tudjuk. Nagy pontossággal lehet a segítségükkel képbe tenni életszakaszokat, érzelmeket, hangulatot, stb. Az első mondat valóban jobb lenne egyesszámban: télnek, de nem azért, mert így földterületnek hat, hanem mert egyes számban folytatódik a nyárral. A nyár érdekes, a tél értelmetlen - ki cáfolhatja meg, ha én ezt mondom? Ha nekem ilyen. Maximum a pszihiáterem, aki depresszió ellen kezelne mittudomén milyen hatástalanságokkal. A tél halál, a nyár élet. "Látott már valaki szagot rohanni? " A szél rohan vele. Miért kellene látni?
""Madarak ülnek a bokrokon. Sok rokon jön szembe álmomban." Az első mondat prózai közlés. A második pedig érzelgős és nagyon nyögvenyelős, érthető persze de nem elegáns." A legtöbb versben van valamennyi prózai közlés. A második mondat is közlés, nincs benne érzelgősség és egyáltalán nem akar elegáns lenni senki kedvéért, az olvasóéért sem.
"A "folytatás" felettébb idétlen: "Régi ruhák, vicces frizurák. Mindegy ki, mit beszél, alig hallani." Ez csak olyan felsorolás szerű. Ráadásul a második mondat ügyetlenül kapcsolódik, illetve nem kapcsolódik az előző sor második mondatához. " Idétlen - ilyen idétlen külsővel jelennek meg előttünk a régiek. Mégis a külsejükre emlékszünk jobban, mint amit beszéltek.
" "Mintha víz alatt szólna egy ócska rádió abból a másik nyárból." Most víz alól, vagy ócska nyárból szól az a rádió? (Van vízálló rádió?) Főleg ócska, régi, vacak "sétálós" ?) " Egy ócska rádió abból a másik nyárból. Teljesen mindegy, hogy van-e/volt-e víz alatt működő rádió, nagyon jól elképzelhető, ráadásul a szerző szerint nem konkrétum ez, hanem azt mondja: mintha.
" "Akár ki is ülhetnék egy régi ház teraszára veletek." A szerző kiszól vagy beszól a verséből-be a sok rokonnak. " Annyira közel érezhető e jelenlétük. Ennyi az egész. Van ilyen.
""Este egy csillagot bámultam, aztán meg kellett kapaszkodni." Miért következik egyikből a másik? Ez megint csak nem igaz. " Már hogyne lenne igaz! Én is megszédülök, ha felfelé nézek, aztán le.
" "Megint szobákba zárkózom. Mégsincs értelme a nyárnak? " Szögezzük le, hogy egyszerre több szobába, főleg szobákba (ilyen hiányos mondatban), nem lehet bezárkózni. " Dehogynem lehet! Egész nap bezárkózva a nappaliba, éjszaka meg egy másikba. A mondatba nyelvhelyességileg belekötni felesleges. Ráadásul a következő mondat meg is indokolja, vagy az előző a következőt: mégsincs értelme a nyárnak.
""Folyton csak ez az éles, nappali fény. Mély-zöld tavak iszamos illata." Az első mondat rendben van. De a második! Az iszamos (csúszós, nedvességtől síkos stb.) jelző NEM alkalmazható az illatra". Valóban jobb lenne a szag, de valahogy ritkábban alkalmazzuk szóban és írásban is.
A zárlatról: észak felé, puha hóba hullani. és eggyé válni azzal.
Nem mondom, hogy jó vers. Nem mondom, hogy rossz vers. Csak azt mondom, a róla szóló elemzés - véleményem szerint - nagyon nincs rendben.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
