| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-10-18 05:13 Összes olvasás: 40877088. | [tulajdonos]: játék | 2019-04-18 13:47 | Kedves Játékosok! Felteszem a feladatot és várunk, várunk, hátha akad a húsvét előtti készülődés közben egy kis idő egy pihentető vers fabrikálására. Jó játékot! Szilasi Kati
sosem, úr, macska, fej, szent, szolga, állat | | Olvasói hozzászólások nélkül86. | [tulajdonos]: Végeredmény | 2019-04-17 20:54 | Mivel Francesco már a "Vége jót vezeti", így ez marad Szilasi Katinak.
1. Dermedt ösvényen talpalok A hullám már nem ér el A célba sosem érek A láz elmúlt én maradok Egy karéj kenyér egy korty víz A nézőtér már rég üres Vastaps sincs már csak halkan sír Irgalom csak pénzért - ügyes Költő: Francesco de Orellan Értékelés:Szilasi Katalin
2. A lázakra emlékezem, mikor simogató kezed az elmúlást hozta, egy ösvényre, mi a partra vezetett, a víz mindig felizgatott, irgalom volt ha a szél csillapodott, az a karéj kenyér éhem oltotta, jó volt a sercli friss íze.
Anyám elmúlt az élet, dermedt csend lett, vastaps nélkül távozom. Költő: Tiszai P Imre Értékelés:Francesco de Orellan
3. A publikum karéjban körbefog. A vastaps, mint mindig, elmarad. Dermedten álldogálsz a színpadon, nincs irgalom, ez bukott darab. Lázasan keresel menedéket, ösvényét a megmaradásnak. Hullámok csapnak át fejed felett. Add át helyed valaki másnak! Költő: Szilasi Katalin Értékelés:Tiszai P Imre | | Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül82. | [tulajdonos]: Versek | 2019-04-17 17:21 | Kevesen vagyunk, de legyen szavazás:
1. Dermedt ösvényen talpalok A hullám már nem ér el A célba sosem érek A láz elmúlt én maradok Egy karéj kenyér egy korty víz A nézőtér már rég üres Vastaps sincs már csak halkan sír Irgalom csak pénzért - ügyes
2. A lázakra emlékezem, mikor simogató kezed az elmúlást hozta, egy ösvényre, mi a partra vezetett, a víz mindig felizgatott, irgalom volt ha a szél csillapodott, az a karéj kenyér éhem oltotta, jó volt a sercli friss íze.
Anyám elmúlt az élet, dermedt csend lett, vastaps nélkül távozom.
3. A publikum karéjban körbefog. A vastaps, mint mindig, elmarad. Dermedten álldogálsz a színpadon, nincs irgalom, ez bukott darab. Lázasan keresel menedéket, ösvényét a megmaradásnak. Hullámok csapnak át fejed felett. Add át helyed valaki másnak! | | Olvasói hozzászólások nélkül81. | Tiszai P Imre: vers | 2019-04-17 09:50 | fogalmam nincs miért jelent meg az "olvasói megjegyzés" engedélyezés nélkül. Most már így fog maradni. | | Olvasói hozzászólások nélkül80. | Tiszai P Imre: vers | 2019-04-17 09:48 | A lázakra emlékezem, mikor simogató kezed az elmúlást hozta, egy ösvényre, mi a partra vezetett, a víz mindig felizgatott, irgalom volt ha a szél csillapodott, az a karéj kenyér éhem oltotta, jó volt a sercli friss íze.
Anyám elmúlt az élet, dermedt csend lett, vastaps nélkül távozom. | |
79. | [tulajdonos]: hosszabbítás | 2019-04-15 19:00 | Semmi mozgás, szerda este nyolcig meghosszabbítva......hátha mozdultok.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|