NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 19:29 Összes olvasás: 157679| 498. | [tulajdonos]: szundítottam | 2018-08-23 15:51 | Káprázatosan okos és gyönyörű nejem ismét olyan ebéddel lepett meg, hogy elterültem, mint Golovkin bármelyik ellenfele.
Én mondjuk kevesebb fejfájással ébredtem, mint ahogy ők szoktak, de legalább annyira rosszkedvűen. Szösszentem is egyet mérgemben:
Ha egyszer énnékem
lenne hatásköröm,
nem lenne a Dokkon
szarv és patás köröm.
Mindenki glóriát
hordana a fején!
(Hülyén is nézne ki
- ha lenne - egy tehén.)
Aki veszekedne,
mondanám, hogy menjen,
gondolkodjon el a
Poklon és a Mennyen!
A tisztelet hangját
venné át a kórus,
irodalmi lenne
minden dialógus.
De tudjuk, énnékem
nincsen hatásköröm.
Én magamat tovább
ez ügyben nem töröm.
Tehetség, szorgalom
- önmagában semmi.
Még emberségből is
vizsgát kéne tenni.
| |
| 497. | [tulajdonos]: A genderelméletről | 2018-08-22 21:32 | A genderelméletről két markáns véleményt hallottam.
Sommásan az egyik szerint az egész egy nagy kamu, és káros nézeteket propagál.
A másik szerint valódi társadalmi problémákkal foglalkozik
No, utánanézek, gondoltam. Majd én eldöntöm magamnak, hogy hol az igazság!
Wiki. Már első ránézésre is volt egy sejtésem, nem leszek okosabb.
Vénségemre eljutottam odáig, hogy 3-4 sornál hosszabb bekezdéseket nem tudok kezelni. Ha meg olyan szavak is vannak benne, amiket nem értek, akkor még ennyi se megy.
A bekezdések elejéről (elejeiről?) lecsipkedett félmondatokból annyit levontam, hogy a biológiai nem determinálja a társadalomban elfoglalt helyet.
Ezen elgondolkodtam.
Csóri nejem egész délelőtt sürög-forog a konyhában, aztán hív kajálni, én meg tíz perc alatt elpusztítom munkája gyümölcsét.
Főzhette a világ legfinomabb kajáját, max. másnap délig dicsérem, mert addigra kész az újabb finomság, ki emlékszik már a tegnapira?
Én egy délelőtt meghegesztek egy hintát, és generációkon keresztül használják, már régen alulról szagolom az Ibolyát - egyéb női nevekkel helyettesíthető -, amikor még mindig emlegetik, hogy na, ezt még az öreg Gyuri hegesztette a totális demenciája előtt...
Hol itt az igazság?
Mondják, hogy a nemi szerepeket meghatározza a fizikai képességek eltérő volta. Mert, hogy a férfiak erősek.
Próbált már férfiember az egyik karján egy tíz-tizenkétkilós, bömbölő gyerekkel, a másik kezében vagy három teli szatyorral a piacon bevásárolni? És utána így hazagyalogolni?
A múltkor az udvarunkról láttam, hogy káprázatosan okos és gyönyörű nejem már csak néhány tíz méterre van a házunktól, gondoltam, fasza gyerek leszek, mire megérkezett a kapuhoz, már ki is nyitottam, kivettem kezeiből a szatyrokat és a lépcsőn már én vittem fel. Mindkét tenyerembe csíkokat nyomtak a szatyrok fülei, az ujjaimba már alig jutott vér.
Most akkor ki az erősebb?
Másképpen működik az agyuk.
Kiderült, hogy a nők, amikor egymással beszélgetnek, párhuzamosan öt dologgal tudnak foglalkozni, míg a férfiak csak hárommal. (Én csak kettővel. Az egyiket sejthetitek, a másik meg az, hogy közben ne essek hasra.)
Most akkor ki az okosabb?
Ez a kérdés viszont szerintem nem dől el véglegesen, mert én őt kértem páromul, ő viszont engem fogadott el. Ez némileg ronthat az ő megítélésén.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 496. | Sági Ferenc : remélem | [tulajdonos]: Erről jut eszembe | 2018-08-22 13:43 | Remélem a primadonna hangja azért nem volt olyan mélytónusú mint az említett művésznőé. Gondolom akkoriban még volt elterjedve a "shemalekedés". Elvégre ez mégse a távolkelet.
 | |
| 495. | [tulajdonos]: Erről jut eszembe | 2018-08-22 13:13 | Sági Feri naplójában már írtam arról, hogy emlékeim nincsenek rendszerezve, sőt, folyamatosan fogynak. Az agyam olyan lehet, mint egy öreg winchester, egyre több rajta a bad-sector.
Időnként ráengedek ugyan töredezettségmentesítőt (száraz vörösbor), ami csak annyiban hatékony, hogy felgyorsítja a felejtést. Azzal nyugtatom magam, hogy a lényegtelenebb dolgokat felejtem el előbb, lehet, hogy a végére nagyon kevés emlékem marad, de azok viszont kúrvafontosak lesznek.
Most egyenlőre fut rajtam egy program, bármiről eszembejut valami. Lehet, hogy ez az emlékek túlélési technikája, mert, ha ilyenkor elmesélem vagy leírom, újraindul az amortizáció.
Feri feltett a naplójába egy Amanda Lear klipet.
Amanda Learról fiatalabb koromban nagyon sok minden eszembe jutott, ma már azért egyre kevesebb (most néztem meg a wikiben, 78 éves...), és ezek nagy része most sem publikus.
Viszont egy emlékem maradt vele kapcsolatban, amit meg is oszthatok.
Akkoriban hajózási diszpécser voltam a BKV-nál. Én osztottam be forgalomba a Hófehérkét, a Morgót, a János vitézt és a többi mesehősnevű hajót és vízibuszt.
Hárman váltottuk egymást 12-24-ben, vagyis reggel 8-tól este -8-ig szoli, aztán másnap este 8-tól reggel 8-ig.
A Jászai Mari térnél volt kikötve egy állóhajó, azon volt az irodám.
Éjszaka nem volt munka, ügyeletet adtunk, tehát volt még rajtam kívül hajóvezető, gépész, matróz, valamint az állóhajón hédereltek azok, akik nem tudtak hazamenni (több okból), illetve néhány alkalmi vendég.
A környék éjszakai életébe valamelyes belefolytunk. Vagy ők a mienkbe.
Volt egy mélyhangú, szőke hölgy, akinek a hivatását úgy tudnám szalonképesen megfogalmazni, hogy "járdáskirálynő".
Ő nem csak úgy általában kereste az üzleti partnereket, hanem a rakparton rendszeresen közlekedő, a Váci Cementgyár termékét fuvarozó kamionok sofőrjeire specializálódott.
És most jön a jászais éjszakai élet káprázatos nyelvi leleménye:
- a hölgy belső használatú neve Cemenda Lear volt.
| |
| 494. | [tulajdonos]: statisztika? | 2018-08-19 22:52 | A medúzák 99 %-a víz.
Az embereknek 70%-a víz.
Tehát tíz emberből hét víz. Ja, és ebből kettő kínai. | |
| 493. | [tulajdonos]: dinnye | 2018-08-19 21:14 | Pénteken - tekintettel a hosszú hétvégére - elmentünk a még nyitvatartó CBA-ba. A többit a környéken már bezárták, ez még állítólag őszig marad.
Dinnye. Veszünk egy jó nagyot, 99-ért mindegy, mekkora! Így mulat egy magyar úr!
Felemelték az árát. Majdnem a duplájára. Oké, akkor veszünk egy kisebbet.
Csupa nagy van! Két nagy ládában akkora dinnyék, hogy nem is tudtam, hogy vannak ekkorák!
A második ládában a második sorban láttam egy kisebbnek a sziluettjét. Pár perc alatt lerámoltam fölüle a nagyokat, kimenekítettem az egy kicsit. Egyébként ez is több, mint 10 kiló volt.
Hazáig szurkoltam, hogy jó legyen, ha már ekkora.
Semmi baj! A dinnye még nem lőrinces.
A gazdaság már igen. | |
| 492. | [tulajdonos]: leendő alperes | 2018-08-16 14:32 |
Tónikám, most olvastam magvas bejegyzésedet. Mit mondjak, derűs perceket szereztél!
Leendő alperesként emlegetsz. Mert, hogy megfenyegettelek.
Te minden szart visszaidézel, még olyanokat is, amit néhány bejegyzéssel előbb írtál. Megsúgom, attól még nem lesz igazad, hogy többször leírsz valamit. A lényeget viszont csak félig írod le.
Én utálok visszakeresni régebbi dolgokat, de most a kedvedért megtettem. Hogyan is fenyegettelek meg?
"Tóni! Ha még egyszer csak megemlíted a nevem, vagy csak utalsz rá, én nem megyek bíróságra, nem fenyegetlek erőszakkal, de megígérem, hogy olyan hülyét csinálok belőled, hogy - ahogy te is írtad - Csucsundraként még a napra is szégyellsz majd kimenni!
Nem kell ehhez kitalálnom semmit, elég, ha csak téged idézlek alkalmanként. "
Ha te valóban fenyegetésként értékeled, ha a saját szavaiddal szembesítelek, akkor nem sokra tarthatod magad!
Egyébként felülértékelem akkori bejegyzésemet. Semmi értelme nem volt. Ahhoz, hogy működjön, az is kéne, hogy szoruljon beléd némi szégyenérzet.
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 489. | [tulajdonos]: összeférhetetlen | 2018-08-15 21:03 | Azt olvasom, hogy P.A. nem tekinti gondnak, ha valaki magánemberként kibírhatatlan, de egyébként tehetséges, és művészit alkot. Petőfit hozta példának, akiről Jókai is elítélőleg nyilatkozott.
Mielőtt szó érné a ház elejét, lehet, hogy szó szerint nem ez volt leírva, de a lényeg ez volt. Meg, hogy nem azzal kell törődni, ha valaki idegileg túlfeszített vagy labilis, hiszem jó pillanataiban meg kiválót alkot.
Ebben igaza van, az, hogy valaki milyen emberileg, az magánügy. Lehet, hogy Petőfi is kibírhatatlan volt egyébként, zaksony, nekem azt nem kellett elviselnem. Arany is könnyen volt barátja, ismerve az akkori Posta sebességét.
Viszont a kibírhatatlan természetű emberek vagy nem jártak társaságba, vagy olyanba jártak, ahol természetük nem volt kirívó.
Itt most Krisztina van terítéken, akivel nem lenne semmi gondja senkinek, ha beküldené verseit, azért, hogy kapjon azokról információkat, kritikát vagy megerősítést, véleményt, elismerést, stb. Ehelyett Krisztina minősít, vagdalkozik, állít igazat és valótlant, sejtelmeskedik, párbeszédeinek csak az egyik felét teszi nyilvánossá, így nem tudni, hogy mire is reagál, még az is lehet, hogy képzelt ellenféllel harcol, megvádol és visszavon, még néha elnézést is kér, de több esetben inkább egészségügyi állapota mögé bújik. Feltép régi sebeket, újranyit ezerszer lezajlott vitákat.
Mondhatnám, hogy egyszerű a dolog, nem kell megnyitni és kész.
Viszont mindig akad, akit jobban megbánt, mint azt az illető szó nélkül hagyhatna, aztán megint erről szól a Dokk. Mindig lesz, aki támadja emiatt, és mindig lesz, aki megvédi. És kezdődik újra minden, akár századszor is.
Lehet mentséget találni viselkedésére, de van jogos önvédelem is. Egy közösség életét szerintem nem szabad ellehetetleníteni, függetlenül attól, hogy valaki gonoszságból vagy labilis idegei miatt teszi.
Uff, én beszéltem! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
