DOKK


 
2841 szerző 39123 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 4 perce
Gyurcsi - Zalán György 22 perce
Tamási József 58 perce
Bátai Tibor 1 órája
Vadas Tibor 2 órája
Kosztolányi Mária 7 órája
Filip Tamás 13 órája
Mórotz Krisztina 14 órája
Szilasi Katalin 17 órája
Bara Anna 19 órája
DOKK_FAQ 20 órája
Serfőző Attila 21 órája
Tímea Lantos 23 órája
Szakállas Zsolt 1 napja
Duma György 1 napja
Misinszki Hanna 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Pataki Lili 1 napja
Paál Marcell 1 napja
Metz Olga Sára 1 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 55 perce
Sin 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
Bátai Tibor 16 órája
Minimal Planet 21 órája
Conquistadores 22 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 23 órája
Metz-Művek 23 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
az utolsó alma 2 napja
nélküled 2 napja
Az amazonok rejtett zugai 2 napja
Baltazar 2 napja
Bara 3 napja
különc 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Balázs K Attila
Legutóbbi olvasó: 2025-07-04 09:22 Összes olvasás: 25771

Korábbi hozzászólások:  
8. [tulajdonos]: hetedik bejegyzés2003-04-02 15:33
már nem áll
csak fekszik zaklatott vonalak között
pórusain kilógnak az ércek
s én hiába nézem zöld árnyék
mögül. túl sok az énem
mi törzsemre kövül:
arcom előtti
színfoltok közül
valaki
sikoltoz.
~
a nyár
kockája enyhe.
mintha fölöttem lebegne
egy távoli nádas
ceruzarajza.

7. [tulajdonos]: hatodik bejegyzés2003-04-01 15:25
csak tavak világa
sosem a tenger – ülés
fekvés egyensúlya békahangú
félvak mezőkön
lázvilágom szárnya vaktában
csapdos
néha térdelés fura lények között
mik talán érkező álmok mélyülő
tájaimra – ébredés festményben –
~
langyosan heverő délelőttök
madarak iszonya súlyként szájamon.
halszerű létem nádasban kattog
várok
a bizonytalanra
figyelem messzi csónakok
konstellációit

Olvasói hozzászólások nélkül
6. Warner: képözön[tulajdonos]: ötödik bejegyzés2003-04-01 11:53
...a világirodalom legszebb Tapsi-Hapsi Hommage-a :)
másrészt céltalan-Weöres - kissé bombasztikus freskó.

5. [tulajdonos]: ötödik bejegyzés2003-04-01 09:47
fehér madár úszik az ég
algás állagában
~
tavak nádlanak a csendben.
igék között szorongva vállig
a föld elreped
és egekké mállik
~
kagylók potyognak hajnalonta
a térbe
ahol létezem
megállok lebegek
alszom néha azon a furcsa sávon
haldokló dolgok között.

4. [tulajdonos]: negyedik bejegyzés2003-04-01 09:46
(a nyúl leírása)

1.
sötétség barátja tompa arcú angyal
lángoló erdőn odvas űrben csörtet
algás tófenék vázlata a hajnal
húrra feszített
lebegve úszó könyvek tudását
makogva mondja iszap-
avarban félgömb orra dönget.
gyomrában szalma-töltés – felbolydult
mágnes-körök völgyek remegnek
hátán – füle teknője tornác
kikönyökölt csöndnek - -

2.
így ér vissza fújtatón
az éjben forró lepkék hömpölyögnek.
teste groteszk kupolája
a lombok közt döcögve csörtet.
bukdácsol sután-puhán. orra
föl-le föl-le
az avarban hatalmas pamacs-lába
dönget bújnánk tóba rögbe – foga
bőrt lapátol
csontunk arcában örleg árnyunk
alkatából rögöt ércet görget
így ér vissza fújtatón
vizenyős orrával álmunkban bök meg - -

3. [tulajdonos]: harmadik bejegyzés2003-03-31 10:46
ha majd átsodródunk innen a mélyülő
rét ugyanúgy
a kékülő táj halakkal puhán és
megmásíthatatlan lélegzik majd
csak láz-alakzataink sodródnak messze tavak
felett éjszakák magváig honnan majd állatokként
fognak visszajárni motozni körülrajongni
félelmet
~
sötét és fény között érzékelem
az állati lét equilibrumát
~
kik járnak vissza tó mögötti
csendből lélegezni álmunkon túli
lényekként nem ütni már csak
halkabban szeretni

2. [tulajdonos]: második bejegyzés2003-03-31 10:45
egy lepkebáb torzója tornyosult
álmomban s az ég skarlát-
boltját törékeny állványok tartották ropogott
egy facsónak evezőtlen
~
a tó örökös közele
hangyacsapat nesze fekete mezőben
~
rongyok lobogtak arcom előtt
álmomban meleg szélben vetkőztem
s azt hittem a tenger
~
másik térben ébredtem
koponyámba fordult szemekkel
kínnal ütődtem homokra
de csak a nádas zenél
éjszaka dallamait lobogva
suttogja ne menj
ne még - -

1. [tulajdonos]: első bejegyzés2003-03-31 10:44
madarakat fésült alkonyatkor
a szélből a nádas.
~
szavakat bámultunk este
a tűz bűvkörében amint
egymás terébe hullva megváltoztak
és kiáltoztuk őket
~
és zenét hallgattunk mi
némák csak néztünk márvány-szemmel
a bennünk döngető erőre és sikítva
menekültünk állatokként
~
és tundrán bolyongtunk el-
vadultan síkok közt csatangolt
testünk bundát eresztettünk
jégfogú hidegben
~
istenek gurultak az égből melegen
feltépni
roppant izmainkat
~
az este rokkant állata elült.
~
ebonit-halakat ropogtat a mély.
~
fiaink talán elérik majd
a tengert a lehűlt
szavak óceánját


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-04 15:22   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-04 15:22   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-04 15:22   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-04 15:04   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-04 14:36   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-04 14:28   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-07-04 14:21   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-04 14:19   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-04 13:46   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-04 13:45   Napló: az univerzum szélén