| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: A VERS LEGYEN VELETEK Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 18:48 Összes olvasás: 37693| 228. | [tulajdonos]: 25 | 2020-09-11 11:59 | I FIILMED THIS BEFORE 25 YEARS
--
EZT 25 ÉVVEL EZELŐTT FILMEZTEM
On linked Film I play music in it - and we are the actors. Kameramann was Tamás Bíró. Since then, my sons have become men. It’s unbelievable that I was able to save our family during the economic crisis. (Others divorced, committed suicide, or had a heart attack.) I think this is an oriental characteristic of us. This is one of my main topics in my volume!
--
A linkelt filmen én zenélek és mi vagyunk a szereplők. Az operatőr Bíró Tamás volt. Azóta a fiaim férfiak lettek. Hihetetlen, hogy képes voltam megőrizni a családunkat a gazdasági krizis alatt. (Mások elváltak, öngyilkosok lettek vagy szívinfarktust kaptak.) Azt gondolom, ez egy keleties sajátosság nálunk. Ez a verseskötetem egyik fő témája.
https://www.youtube.com/watch?v=sbgqXl2UctY&fbclid=IwAR0do6feIjkS_4bhCbJZkWRnWJGFfaMyyOFKGja9tH0hhoQ5S_CUONazkRA
| |
| 227. | [tulajdonos]: ATAVISZTIKUSNAK LENNI | 2020-06-26 16:28 | A június 3. vasárnapján megünnepelt APÁK NAPJA témakörhöz tartozik ez a klip is a Zardoz című filmből.
A Paráznabillegető című kötetben körvonalazódó FAMILIZMUS alapérzülete ilyen mélyről ered és ennyire atavisztikus természetű.
Semmi köze például a keresztény házasságmodellhez.
Nyitottabb - hogy aztán annál megingathatatlanabb legyen.
Nem fejben dől el.
Hanem az érzelmi intelligenciában.
Ingmar Bergmann a Jelenetek egy házasságból című filmjében eleve erre tanított, csak az átlagember rosszul nézte meg.
A film nem ott ér véget, ahol a főszereplők egy viharos összeveszés sőt, verekedés után, aláírják a válási papírokat.
Hogy (ön)igazoltan lehessenek távol.
A mélyértelmű ember tudja, hogy Bergmann még meglepetést tartogat. És igen: a főszereplők egyszer csak megint összetalálkoznak, évtizedek múlva, egy öreg vidéki házban.
Egymással "megcsalva" éppen aktuális élettársaikat.
- "Georg, hogy összetöpörödtél!" - Köszönöm drágám, a szép beszélgetst!" - ilyeneket mondanak egymásnak elalvás előtt.
Mintha el sem kellett volna válniuk.
Mert hiszen nem is kellett...
(volna)...
https://www.youtube.com/watch?v=q-iiDSG9yZY&list=PLhbgVjUvAASZ9Q56yzMr-OS-yUIoiw-w-&index=8&fbclid=IwAR2bJSNRsxVembIOUnAwxv2tuTKDC3frcbmtpSRFSLNOhpqbdWK4lc4ufC0 | |
| 226. | [tulajdonos]: MÁR CSAK ÍRNI KELL | 2020-06-16 21:33 | Itt a jó link a rádióinterjúhoz. Az előbbi nem nyitja.
A felvétel március 1-jén ment adásba és utána tört ki a koronavírus világjájrvány.
Mind a kettő igen mély hatással volt rám.
A rádióbeszélgetés ráébresztett: ki is lehetnék, a világjárvány pedig igazolta mindazt, amit a vitalitásversekről mondtam. S a kötetben leírtam.
Egy olyan korszakban, amikor téves közgondolkodás már-már odáig ment, hogy áldozathibáztatásnak tartsa, ha valakitől, aki civilizációs betegségben megbetegszik, meg merjük kérdezni, nem kellett volna jobban vigyáznia magára? A világjárvány visszazökkentett minket az egyéni felelősség számonkérhetőségének természetes értékrendjébe.
"Ó halál, te mindig igazságos lándzsás/ ma kiütötted a fogam, mert már nem érdemeltem meg..." STB.
Az sem mond ellent a hosszú élet új korszakának felismeréséről mondott szavaimnak, hogy ez a vírus most az idősek körében aratott, mert például a kolera a fiatalabbakat vitte el.
Nem tudni: a következő vírus milyen természetű lesz.
Az immunrendszer megerősítése viszont elemi érdekünk.
Ha nincs élet, nincs életmű.
Ilyen egyszerű - ha meg tudunk szabadulni minden - DE TÉNYLEG MINDEN - felesleges és főleg mondvacsinált problémától és konfliktus helyzettől.
Mindet a régi kommentjeimben archiválom - és túlléptem rajtuk. A fent említett "kettős hatás" segítségével.
Már csak írni kell.
https://karcfm.hu/archiv/jelek-2020-03-01-1100-1200/?fbclid=IwAR201fVY1Kt32fhvaCKClFF2l_rBI5dYJc1cZKB5cfygS1aVtHUBxxu_CAs | |
| 225. | [tulajdonos]: FÉSZARCHÍV | 2020-06-16 21:12 | EGY ÉVE JELENT MEG A PARÁZNABILLEGETŐ
A linkelt rádióriport második félórájában Stifner Gábor kérdez verseskötetemről, s a végén elmondom a "Meghalsz, nagyi-t". (Azóta az Írók boltjában is kapható.) https://karcfm.hu/archiv/jelek-2020-03-01-1100-1200/… | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 223. | Pálóczi Antal: MINDEN AMI KELL | 2020-06-10 21:51 | Íme, ebben tényleg ott a katarzis, Papp-Fűr János (utalva egyik vitánkra). Meg minden ami kell.
Ez nem kortárs tetszelgés. (P.A.) | |
| 222. | [tulajdonos]: EZT DOBTA KI A FÉSZ | 2020-06-10 21:48 | FELTETTEM A FÉSZRE a Marczinka Csabával hét évvel ezelőtt a Zöld Macska diákpincében tartott összevont estünk plakátját is, miután kidobta az algoritmus mint fészemléket...
Igen, tényleg így volt: Csaba AZT HISZEM VOLTUNK, én pedig TÖRÖK VÉR alcímmel adtuk elő műsorszámainkat.
Akkoriban kezdett foglalkoztatni Bartók Béla 1936-os törökországi népdalgyűjtése, melynek során megtalálta Anatóliában azt az 1000 évnél régebbi, régi stílusú magyar zenére jellemző ereszkedő dallamot, ami Bartók szerint csak a török és csak a magyar népzenében van meg. S szerinte ez egy 1000 évnél régebbi (vagyis a magyar és a török honfoglalást megelőző) nagyon szoros együttélésre utal. Akkor határoztam el, hogy törökül is tanulok. (Egy alapfokú vizsga letétele után most szüneteltetem, de folytatni fogom.) Az esten mindketten mint filmszereplők is kivetítőre kerültünk. A plakát legfelső és a legalsó képe ezekből a filmekből valók. (Csaba egy főiskolás vizsgafilmben, én egy BBS-filmben szerepeltem. Címük most nem érdekes - a fészen ott a kép - itt nem látni ezért leírom, hogy őt ketten bántalmazzák rajta. (Áldozati típusként.) Én pedig egy lovom ülök íjjal. (Nem áldozati típusként - s nem bántalmazhatóan.)
A fentiek zenei aláfestésére itt a"szokásos" török klip is azoknak, akik még nem látták. Ebben is ott az ereszkedő dallam. (Nem maga a dal, vagy dallam hasonlít - hanem az ereszkedés alapelve. A fenti lépcsőfokról indulsz s lépegetsz lefelé a dallamlépcsőn. Valahogy így: "lovamat eloldom, amikor a hold kel, de tőled violám, csak a halál old el". (Ne tévesszen meg senkit a XVI. századi virágének szöveg. A dallam régi stílusú - vagyis 1000 évnél régebbről való.) Ez az ereszkedés, művészileg - az egyre bizalmasabb valóságba - nekem szólva - egészen a tudatalattiig terjeszkedik. Ezért fontosak a számomra ezek a magyar/török "tudatalattiba "ereszkedő énekek.
https://www.youtube.com/watch?v=VdixLlwSOTk&list=TLPQMDkwNjIwMjD8tqwWtplQjA&index=2&fbclid=IwAR3zeFYODSGMyyzIVF-PE0WTUpUW7Jju4gyxHaq8vMwoHViRhJBZlgSX-wU | |
| 221. | [tulajdonos]: "TEIRESZIÁSZ" VAGYOK? | 2020-06-05 13:17 | A BUDAPESTI ZÖLD MACSKÁBAN
hét évvel ezelőtt, Marczinka Csabával tartott közös költői estünkre emlékeztet Német Julianna - a Fonyódi Öregdiákok Egyesületének vezetője, az előző poszton. Ott készült a facebook oldalam gitáros portréja. Leragasztottam a szemeimet éneklés közben, hogy jobban halljak. És mert valamiért Teirésziászt a vak jóst is meg akartam idézni. Kevesen tudják, hogy Héra azért vakította meg, mert elárulta Zeusznak, hogy a nőknek a férfiakénál sokkal több nemi öröm jut. (Csak ezt nem tanítják a gimnáziumban.) Cserébe jutalmazta meg Zeusz a jóstehetséggel.
Nos: a '68-as szexuális forradalom "aktivistájaként" és mint az NDK-s lányok erotikus offenzivájának kollaboránsa, én is elég sokat megtanultam erről.
Például, hogy a nők az igazi orgazmus akrobaták, s hogy a "jó férfi" mindig untermann közben (ha érthető, hogy mire gondolok).
Ilyen formán érzem (éreztem) magam Teiresziásznak: ez volt a titkom a hét évvel ezelőtti költői esten - ez ennek a fotónak a mögöttese!
Jó volt egy régi fonyódi gimnazistát elhívni az estre, Németh Juliannát, mert "dús pásztoréveim" az érettségi után kezdődtek.
Hogy mára a familizmus és a tartós házasság költőjeként gondolhassak magamra, hiszen A paráznabillegető című kötetem - talán - valami ilyesmiről vall. Bár, Arannyal szólván, "gondolta a fene" - amikor írtam. Kosztolányi is hasonlóan érvel. Előbb meg kell írni a művet, hogy abból értesüljünk: "mit is akartunk kifejezni". Utána már híresztelhetjük. | |
| 220. | [tulajdonos]: AZ OROSZLÁN FIA | 2020-05-01 15:34 | Salif Keita afrikai énekes egy mandinka hősi ének, Az oroszlán fia című eposzt énekli. Ez a másik hatás amiben igyekszem megmerítkezni az "legkezdeteim" eposzhoz. Egy éves vagyok a lentebb már említett fotón, gyűrűs szőke hajjal - előttem kiscica. S itt Az oroszlán fia hőseposz - egy fehér néger (albinó) előadásában.
Mindannyian hősnek, csúcsragadozónak születünk.
A végkövetkeztetés gyakran mégis ez (Ady szavaival): "Oly szomorú embernek lenni".
Ezzel búcsúzom júniusi 1-ig.
Addig nem lépek be a Dokk-ra s nem akarom a facebook-ot sem használni, hogy jobban figyelhessek befelé.
https://www.youtube.com/watch?v=6tZnryr8UHk | |
| 219. | [tulajdonos]: GYAKORLOK | 2020-04-29 12:04 | Ma kivittem a kutyát sétálni a mezőre s közben megkezdtem az énekgyakorlást. A beéneklést rekeszizomból, hogy a gégefő végig lent maradjon és ne a mellprés, hanem a rekeszizom alulról nyomja fel a levegőt.
Ha jött egy kutyás szembe, akkor elhallgattam, ha elment akkor folytattam. (Az a kínos, amikor mögöttem jönnek se megelőznek, de ilyen nem nagyon volt ma.)
Van egy egyéves kori képem, guggolok a földön, gyűrűs hosszú hajam van és egy kiscica van előttem. Nem tudtam még beszélni.
A dal, amit erről készülők előadni - hogy milyen kicsi - milyen ici-pici voltam, hogy mennyire kis semmi voltam - csak sírni tudtam nagyon - zengő hangon - rekeszizomból - a gégefőt végig lent tartva - ahogy az opraénekesek és az indiai énekesek is iadják a hangot - ezt az érzületet készülök tehát megénekelni - és a dal az indiai ragákhoz hasonlít majd.
---
A Pillanat című versemet is beküldtem "karanténversnek" - Talán majd megint címmel - levéve előle a Marno mottót. Ettől számomra új verssé vált. Karantén verssé, amelyben az apa egy családi kenuzás emlékét eleveníti fel.
Ez az utolsó szakasz.
"– Húzd! Húzd! – megérezted: most kell kitartanotok ha nem lassultok le jön a következő
hullám s ha mindenki egyszerre evez és elkapjátok az elemi ritmust a Felettünk Való
ereje a hozzátartozóid ereje meg a te erőd egy pillanatra összeadódik és hirtelen
száguldani kezd a hullámmal a kenu olyan sebesen hogy nem is hittétek volna olyan
sokáig míg csak boldogok nem lesztek
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
s ez megmarad."
Idézet vége. Annak idején Korányi Matyi, dokkszerkiként, "nem értette" miért kell a végére az
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
Most megmagyarázom.
Mondjad csak hangosan Olvasó, hogy ÍGY ÍGY ÍGY?
Azt mondtad, vagy majdnem, hogy "GYÍ! GYÍ! GYÍ!..."
Ugye?
És, bizony, ez egy hullámlovaglás.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
