NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2025-09-13 05:33 Összes olvasás: 173989Olvasói hozzászólások nélkül| 1880. | Zúzmara : hobbi | Bara: Köszi! | 2025-07-18 17:44 | Kedves Anna!
Nagyszerű segítőtársat találtál a zenében.
Én festegetek nagyon amatőr szinten. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1879. | Bara: Köszi! | Zúzmara : Vigasz | 2025-07-18 17:16 | Gondoltam.
Írd is ki magadból! Kicsit megkönnyebbülsz. Talán.
Én egy éve egy elektromos zongorával gyógyítom magamat. Ha feszült, ideges, vagy depis vagyok leűlök és - hallás után - kezdek megtanulni, lejátszani régi, vagy kevésbé régi slágereket. Ez kikapcsol és sikerélményt nyújt. Igaz, csekély siker ez a siker, hiszen én hegedülni tanultam 8 évig, és 4 évig a gimi zenekarában játszottam, s a zongora számomra nagyon vonzó, de elsajátíthatatlan képességet jelentett. Nem is tudok csak egyszólamban játszani rajta, de az a jó, hogy variálhatom a hangzást különböző hangszerekre.
A gondokat, problémákat ugyan ezzel nem oldom meg, ahogy a versírás sem, de gyógyír lehet. Amolyan pillanatnyi droghatás.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1878. | Zúzmara : Vigasz | bara: köszönöm | 2025-07-18 17:02 | Drága Anna!
Ne sírj, kérlek. Nem állt szándékomban megríkatni.
Tudod, nagyon depressziós vagyok, és írkálok mindenfélét.
Valahogy mégsem vagyunk egyedül. Ölellek. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1877. | bara: köszönöm | [tulajdonos]: mindegymiez | 2025-07-18 16:53 | | Hát...("hát"-tal tudom nem kezdünk mondatot..de:)..hát, ha valaki érti és érzi!, akkor az én vagyok. ...és ha hiszed, ha nem: bőgök. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1875. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2025-07-18 15:31 | virágok rég nem nyílnak se itt se ott
halálhírét így viszik: tudod aki ott lakott
az elátkozottak házában magányosan
az élet teher volt már neki biztosan
vidám gyermekzsivaj bántotta fülét
testét elfonnyasztotta az egyedüllét
a házsártos bölcsességei kövek
foghíjas szájából a szót ugyan ki érti meg
a tülekedőknek nincs is rá igénye
az igazság mint lepedék rászáradt ínyére
már nem mesél se a múltról se álmairól
tudja a lélekharang hamarosan neki szól
nem dacol a halállal tudja hogy minek
rendre meg kell halnia mindenkinek
virágok nem nyílnak puszta a sírhalom
az elfeledetté szól csekélyke dalom | |
| 1874. | [tulajdonos]: Vajon? | 2025-07-12 22:36 | Búcsút intek, aztán újra itt vagyok,
mindaddig, míg nem hagyok nyomot.
Kinek, minek írom versemet,
csakis annak, aki még mindig szeret.
Szívembe karcolva szeretett neve,
magát e sorok között felimeri-e | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1872. | Gyurcsi: Má méé?!! | [tulajdonos]: búcsú | 2025-06-07 23:38 |
Gabi kedves, verset írni munka közben is lehet!
Mondjuk egy légiforgalmi irányító jobb, ha nem teszi, bár lehet, hogy a hulla hó, hulla hó – kezdetűt egy ilyen írta, de a lényeg, hogy kevés olyan fizikai munka van, ahol legalább odáig ne jutna el egy verssel az ember, hogy aztán már csak le kelljen írnia.
Írtam én már verset kerítésfestés, esztergálás, hajnali vakondles vagy osztályvezető értekezlet alatt – mondjuk azt nem én tartottam -, de akár főzés közben is.
A „halmozott bajok” meg témával látnak el rendesen.
Gabi! Vedd tudomásul, hogy a legjobb verseidet még nem írtad meg!
| |
| 1871. | [tulajdonos]: búcsú | 2025-06-07 23:00 | | Verset már nem fogok írni. Szerencsére visszavettek dolgozni, így időm se lenne. A combnyaktörésem óta egyre csak halmozódtak a bajaim. Most végre...De nem kiabálom el. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
