DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2810 szerző 36276 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Arany - Kertben
Új maradandokkok

Kántor Zsolt: Plankton
Kosztolányi Mária: végtelen vasárnap
Boris Anita: Újra és újra
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (ll)
Pálóczi Antal: Száz hét magány
Ötvös Németh Edit: a kór házában 2
Filip Tamás: Mormoljuk együtt
Wesztl Miklós: Pizzafutár (jav.)
Magyar Anita: Halálra kész
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (l) (jav.)
FRISS FÓRUMOK

Tiszai P Imre 5 perce
Hepp Béla 44 perce
Vezsenyi Ildikó 1 órája
Kosztolányi Mária 9 órája
Wesztl Miklós 10 órája
Boris Anita 13 órája
Pataki Lili 13 órája
Petz György 13 órája
Varga Árpád 14 órája
Gyurcsi - Zalán György 15 órája
Bara Anna 20 órája
Szakállas Zsolt 21 órája
Nagyító 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Köves István 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Kántor Zsolt 1 napja
Czékmány Sándor 2 napja
Ketykó István 2 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 34 perce
az univerzum szélén 1 órája
mix 1 órája
Héderváry Luca 6 órája
Hetedíziglen 8 órája
Kicsi Ólomkatona 9 órája
enigma 11 órája
Játék backstage 15 órája
Ötvös Németh Edit naplója 15 órája
efmintszerint (Sági Ferenc) 22 órája
Seholsincs 22 órája
Baltazar 1 napja
A tükör és más prózák 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Jó, ha a vége jó 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Szokolay Zoltán verses füzete
Legutóbbi olvasó: 2019-06-18 08:36 Összes olvasás: 4621

Korábbi hozzászólások:  
65. [tulajdonos]: Egyszer beírják2019-03-19 06:28

Egyszer beírják

Méltányos jogorvoslat-e
kivégzettnek a feltámadás?
Téblábolhat számára ismeretlen
életterek közt hajléktalanul,
fénytócsák partján szédeleghet,
ügyet se vet rá a bámész népség,
bent bankárok koccintanak,
amott kegyeltjeik ünneplik egymást,
s ha koldul is néhanap önigazolást,
díjat, szerelmet, hírnevet,
csak annyit ér az, mint egy távolról
odaintett könnyed búcsúcsók,
amely annyira emlékeztet a legyintésre,
vagy mint a hír, hogy majd egyszer beírják
nevét a soha meg nem jelenő
titkos könyvbe, mit senki se lát.

64. [tulajdonos]: A kertben2019-03-17 11:07
.
a napelemes járdakő
a kapott szeretetet éjjel visszaadja
nem fordít magára semennyit
nem pocsékol nem hivalkodik
nem nevezteti Napnak magát
zokszó nélkül mutatja az utat
minden arra járónak
és nincs tudomása az időről

az ember
elácsorog ott ahova állították
mohón tuszkolja legbelső bugyraiba
az így-úgy beszerzett elkunyerált fényt
aggódik nehogy idő előtt kihunyjon
és káromolja a sorsot
átkozza kiszolgáltatottságát
türelmetlenül várja a szabadulást
.

63. [tulajdonos]: Pályakép2019-03-17 11:05
.
Teremt az ember éthoszt,
néhány pofont is szétoszt,
s ahol útjának vége,
letakarja a béke.



62. [tulajdonos]: Pályakép2019-03-17 11:04
.

Teremt az ember ethoszt,
néhány pofont is szétoszt,
s ahol útjának vége,
letakarja a béke.



61. [tulajdonos]: visszapillantás 22019-03-03 08:37
Egy régi vers, melyet 1982. február 15-én elfogadott közlésre a Jelenkor. A szerkesztőség írásbeli értesítője, Csordás Gábor aláírásával a birtokomban. A korrektúrát 1982. márciusában megkaptam és aláírva visszaküldtem a Jelenkor szerkesztőségébe. A vers azóta sem jelent meg. Legutoljára 2017-ben érdeklődtem a Jelenkor jelenlegi főszerkesztőjénél, de tértivevényes levelemre nem kaptam választ. Várakozom tovább.

Későn

Későn

Későre jár, elhulltak figuráid,
összemosódnak előtted mind a mezők.
Szeretted magad Miskin hercegnek látni a tükörben,
söpörd most össze az asztalról a kenyérmaradékot.
Jézus születésnapján levelet írsz egy pohár víznek,
azt írod: megszámolják egymást a fésű fogai.
Tavaly még vetkőzni kértél idegen lányt,
nem tudhattad: a selymek alatt csak újabb selymek,
s végül a világba visszajutsz.
Visz a vonat és nincs időd leszállni,
elárvult városok csigolyasorára
fut rá az alapfogalmak szerelvénye.
A szomszéd jászolban köhögés fojtogat egy zászlót,
a szomszéd évszak melléből elapadt a tej.
Késve jöttél, saját homlokodban éjszakázz.

60. [tulajdonos]: visszapillantás2019-03-03 08:28
Egy régi vers, amely hajdan az utolsó pillanatban maradt ki egy antológiából.


Március

Precíz eső rongyolja most
fehér buckáidat.
Aludj, ha tudsz. Erős vagyok.
Maradj, ha mersz, hanyatt.

Futtod elúnván visszahullsz,
te vékony vérfonál,
ne kárhoztasd e márciust,
hol húnyt szemem csodál.

Kagyló mélyén hallózó test,
bemocskolt meztelen.
Tavasz tapos egy hanglemezt,
nem énekelsz velem.

Órád ha áll is, élni kell.
Iksz éve láttalak.
Ágaskodnak, nem érik el
szavak halálodat.

Cáfolhatatlan képletek,
fölös vershalmazok.
A virradat ma hó helyett
megint esőt hozott.


59. [tulajdonos]: Zendülő harang2019-02-22 10:28
A harang rossz tanácsadó - olvasom egy keresztényellenes szerző szövegét.
Időszerű idéznem egy műfordításomat,
Valentyina Tyelegina orosz költőnő versét.

ZENDÜLŐ HARANG

A harangnak kitépték a nyelvét.
Bronz testét korbácsokkal verték.
Hogy ne zendítse soha senki lelkét,
a harangnak kitépték a nyelvét.

És száműzték. Hajnalban indították útnak
Szibériába egy fogolycsapattal.
Lánc csörömpölt, kemény ütések hulltak
kíméletlen zenével, nagy haraggal.

S ő hallgatott. Körötte hallgatott a tajga.
De a rabok a csodáról beszéltek:
hogy benn, a fém mélyébe bújva
ott rejtőznek a régi zendülések.

Szerényen állt a harang egy barakkban,
s azt gondolta: hiszen hát semmiség ez,
mikor az őr, egy bátor őr nyugodtan
odatérdelt a hűvös, néma fémhez.

(1976)

58. [tulajdonos]: R.I.P.T.D.2019-02-13 20:50
A fehér mancs

Válasz A képzelt idő című versére Tandori Dezsőnek

Ha nyári égből hullnak tollpihék,
s „negant redire quemquam” - hallani,
az ember hű volt addig bármiképp,
jövőjét kénytelen beosztani.
Hű volt? Mihez? Csak épp ahhoz, ami
annyit jelent, mint serkedő szakáll?
Képzelt időben lámpát gyújtani,
hogy féljen az, ki holnap ott talál?

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

A változást nem éltetik igék,
miért zavarnám éppen Önt velük.
November volt, kővé fagyott vidék,
tizennyolc éves macskám ott feküdt,
kis teste halhatatlanná lehűlt;
most július van, lomha macskanyár,
kerengve hullnak tollpihék, betűk,
s az ember egy tükör előtt megáll.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Hiába múlik perc, nap, hónap, év,
körülvehet már engem társaság,
vagy sok halaszthatatlan semmiség:
nem háborítják útjaim porát.
S egy reggel majd, bár nem tudom okát,
a macskához, ki rég temetve már
és testét szürke hólé mosta át,
passer domesticus - lelkem leszáll.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Most kapkodás: időm ki törte szét?
Szelíd részekre osztanám magam.
Beszélgetés, tűnődés, ténykedés:
oly éles mind és oly aránytalan.
S ha elhagynám mindazt, mi hátra van,
ki lenne az, ki tűnt vállamra száll,
ki venne észre ezt-azt általam,
s ki nem, hogy minden lényben óra jár.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Véletlenek, szabályok, elvetélt
találkozások: ennyi volna csak
amennyit ember össze-vissza élt,
s minden lélekre macska mancsa csap?
Borotvahab virágzik: pillanat,
magába zár a hófehér homály.
De két kérdés válasz nélkül maradt:
- Tart madarat madár? Tart vállat váll?

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

57. [tulajdonos]: az üzenet2019-02-02 09:46


Az üzenet beérkezik,
a rendszer jelzi majd nekik,
hogy nézzék meg mihamarabb,
hiszen szabad (nekik szabad)
dönteni szépen, szabadon
arról, mit ér a tartalom,
láthatom vagy nem láthatom,
s hová írjam a válaszom.

Az üzenet beérkezik,
nem nyitják fel, nem kérdezik,
megértik olvasatlanul,
hogy mi van írva magyarul,
látatlan értelmezhetik,
a század huszonegyedik,
nem bontogatnak küldeményt,
nem tiltanak be költeményt.

Az üzenet beérkezik,
átírhatják, törölhetik,
alájuk vetetted magad
s belülről irányítanak,
mintha véletlen volna csak
a sugalmazott gondolat,
a megengedett értelem.
Hová jutottunk, Istenem!


56. [tulajdonos]: Égi kántor2019-01-29 21:58

Égi kántor


Fenn ül már az égi kántor.
Zúzos, jeges glóriája
rácsúszik a homlokára,
keze billentyűkön táncol,
lába ráfagy a pedálra,
de lelkében öröm lángol,
azzal tekint utoljára
ránk, az itthagyott világra,
télből tavaszt így varázsol,
angyalt, ó, a kisleányból
és bűnbánót a vagányból,
ahogy Isten prédikálja,
úgy zendít rá a zsoltárra,
szivárványon orgonálja
azt, hogy itt élsz, nem akárhol,
elvágyódnod mindhiába,
innen soha nem szökhetsz meg,
itt hűségnek, szeretetnek
nincs kottája, nincs szabálya,
csak ahogy az ember érzi,
csak ahogy a szív diktálja:
Illés Lajos égi kántort
Magyarország visszavárja.

2007.01.30.

Tizenkét éve, 2007. január 29-én hunyt el Illés Lajos. Rá emlékezem e vers újraközlésével.






Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-06-05 10:21 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-06-19 07:29   új fórumbejegyzés: Tiszai P Imre
2019-06-19 07:00   Napló: nélküled
2019-06-19 06:50   új fórumbejegyzés: Hepp Béla
2019-06-19 05:47   Napló: az univerzum szélén
2019-06-19 05:41   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2019-06-19 00:42   Napló: Héderváry Luca
2019-06-19 00:37   Napló: mix
2019-06-18 22:38   Napló: Hetedíziglen
2019-06-18 22:37   Napló: Hetedíziglen
2019-06-18 22:37   Napló: Hetedíziglen