Ágoston Piroska
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
7. 6.
| 2009.12.29 21:50 | agoston.piroska -- re: hozzászólás
|
Válasz erre
Előzmény | zsolt, köszönöm a bátorítást, jól esnek szavai. Nem fogják itt letörni az önbizalmamat, ez is csak egy oldal, ahol az ember begyûjthet egyfajta véleményt, egy kategorizálás következtében. Sok más kritikát is kaptam már szerencsére, dokkénál építõbbeket is, viszont minden egyes elmarasztaló szóra is szükségem van a fejlõdés érdekében. Én magam az udvari költészetet tartom nagyra, legyen szó akár itáliai provanszál vagy minnesänger hagyományokról. Azoknak a verseknek a nyelvi egyszerûsége a metrikai tökéletesség mellett lenyûgözõ (eredetiben olvasva - nem a nyelvújítást követõ magyar fordításokról beszélek). Yeats szeretettel mondja ki, ezek az emberek könnyedséggel rajzolnak képeket az olvasó elé, abba a bizonyos mágikus térbe a papír és a szem közé. Nem tudom, hogy olvassa-e ezt, kicsit kaotikus számomra ez a portál, így inkább emailben is elküldöm, köszönöm figyelmét. | 5.
| 2009.12.29 21:40 | agoston.piroska -- re: meo-üzenet | termet teremt
|
Válasz erre
Előzmény | bocsánat, spammolnom kell, a választ hozzászólásként küldtem el, így még egyszer bemásolom válaszként:
Õszintén köszönöm a kritikát, és az idõt, amit nekem szánt. Egyet szeretnék pontosítani, a latin két sor egy másik hagyományból desztillálódott az én írásomban, itt Brunetto Latini Tesoretto-járól van szó, aki teljesen más kontextusban használja az evangéliumi idézetet, bár Aquinoi Szt Tamás Summa Theologicája is figyelemreméltó választ ad a kérdésre, nem onnan indultam ki, hanem a maga korában egy udvaribb világibb mûbõl, amely kizárólag magatartásmintákról szól: legyetek szelídek (egyszerûek) mint galambok és ravaszok (okosak) mint a kígyók - azt gondolom, a biblia ezen passzusa nem kizárólag a szent és a profán közti különbségekrõl szól, valamint sem a simplices sem a prudentes jelentése nem fordítható le valami könnyen, inkább a szavak holdudvarába célozgatunk meglévõ fordításainkkal.
A deákos-biblikusat nem értem egészen pontosan, azonban nekem mindehhez egy olyan magyar-provinciális 2-300 évvel ezelõtti VALAMI bontakozik ki némi ködbõl, ami nem sajátom, és soha nem is volt az. Amit itt le akartam írni, az én fejemben így létezik, és nem akartam tovább bonyolítani. Ha Goethet idéznék, vagy H. Hessét, Victor Hugot, Wittgensteint, Shakespearet vagy más ismertebbeket, az elfogadható lenne, avagy maga az idézés nem elfogadható? Vagy egy magyar nyelven írott vers nem bír el egy latin idézetet?
| 4.
| 2009.12.28 21:22 | agoston.piroska -- dokk szerkinek
|
| Válasz erre | Õszintén köszönöm a kritikát, és az idõt, amit nekem szánt. Egyet szeretnék pontosítani, a latin két sor egy másik hagyományból desztillálódott az én írásomban, itt Brunetto Latini Tesoretto-járól van szó, aki teljesen más kontextusban használja az evangéliumi idézetet, bár Aquinoi Szt Tamás Summa Theologicája is figyelemreméltó választ ad a kérdésre, nem onnan indultam ki, hanem a maga korában egy udvaribb világibb mûbõl, amely kizárólag magatartásmintákról szól: legyetek szelídek (egyszerûek) mint galambok és ravaszok (okosak) mint a kígyók - azt gondolom, a biblia ezen passzusa nem kizárólag a szent és a profán közti különbségekrõl szól, valmint sem a simplices sem a prudentes jelentése nem fordítható le valami könnyen, inkább a szavak holdudvarába célozgatunk meglévõ fordításainkkal.
A deákos-biblikusat nem értem egészen pontosan, azonban nekem mindehhez egy olyan magyar-provinciális 2-300 évvel ezelõtti VALAMI bontakozik ki némi ködbõl, ami nem sajátom, és soha nem is volt az. Amit itt le akartam írni, az én fejemben így létezik, és nem akartam tovább bonyolítani. Ha Goethet idéznék, vagy H. Hessét, Victor Hugot, Wittgensteint, Shakespearet vagy más ismertebbeket, az elfogadható lenne, avagy maga az idézés nem elfogadható? Vagy egy magyar nyelven írott vers nem bír el egy latin idézetet? | 3.
| 2009.12.28 08:56 | zsolt -- hozzászólás
|
| Válasz erre | Ja és ne foglalkozzon senkivel aki elveszi öntõl az örömöt
az írásban.Az mind irigy, tehetségtelen ember. | | A fenti posztra érkezett válaszok: agoston.piroska | 2.
| 2009.12.28 08:52 | zsolt -- hozzászólás
|
| Válasz erre | Nagyon sokat tanul az ember a költészet nagyjaitól.
Például megfogalmazást, például stílust.
Nekem W.B.Yeats tanította meg azt, hogy röviden és szeretettel is meg lehet fogalmazni a világot.
mullerzsoltika@gmail.com
Zsolt | 1.
| 2009.10.24 19:07 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | termet teremt
|
| Válasz erre | Piroska, nekem utána kellett néznem, mit üzen a nyelvanyán, ezt találtam:
Gyakori a kö zvé lemé nyben is. A szent valamifé le butuska, együ gyû é s é lhetet-
len a mai kö zvé lemé nyben, de mé g egyhá zi kö rö k is gyakran hivatkoznak a teo-
lógiai tanulmá nyait elvé gezni ké ptelen Vianney Szent Já nosra. Életveszé lyes
bizonytalankodá s. A má sik oldalról viszont liberá lis arisztokratikus fensõbbsé g-
gel vetõdik fö l a ké rdé s, hogyan lehet szent, egyfajta tö ké letes ember az, aki
tudatlan, aki tehetsé gtelen, akinek nincs mûvé szi é rzé ke.
Nem új a ké rdé s. Má r Aquinói Szent Tamá s megfelelt rá , imígyen:
Summa Theologica Ia–IIæ. qu. 58., a. 4., co.: „Respondeo dicendum quod virtus
moralis potest quidem esse sine quibusdam intelectualibus virtutibus, sicut sine
sapientia, scientia et arte: non autem potest esse sine intellectu et prudentia.” –
És: Ia–IIæ. qu. 58., a. 4., ad 2.: „Unde etiam qui videntur simplices, eo quod ca-
rent mundana astutia (kö ltõi fordítá sban ‘kozmopolita furfang’), possunt esse
prudentes; secundum illud Matth. 10. [16]: Estote prudentes sicut serpentes, et
simplices sicut columbae.” – Azaz: „Azt kell felelnem tehá t, hogy az erkö lcsi
jósá g meg tud lenni bizonyos é rtelmi eré nyek né lkü l, mint amilyen a bö lcsessé g,
a tudomá ny é s a mûvé szet, de nem valósulhat meg é rtelem é s okossá g né lkü l.”
– És: „Ebbõl az is kö vetkezik, hogy akik azé rt tûnnek egyszerûeknek, mert nincs
bennü k vilá gias ravaszsá g, ezek is okosak lehetnek, mint Má té ná l olvassuk:
Legyetek okosak, mint a kígyó k é s egyszerû ek, mint a galambok.”
Nem akarok bonyolult lenni: a vers, Piroska, nem a maga hangján íródott. Nem tudható, milyen a maga hangja, de nem ez. Ez kicsit deákos-bibliás, enigmatikus bölcselkedõ hang, bólogató, szakállsimogató karakterrel. Sehogy sem hiteles. Sehogy sem igaz. Igen, sajnos a verse "költészetileg" nem igaz. Vagy ha ez elfogadhatóbb: nem szép. Mintha nem tudná még pontosan, Piroska, miféle hajó a vers, mivel terhelhetõ, mivel érdemes, mennyire, hova fut ki, kiket érhet el. Nem nagy baj, ne aggódjon. Néha az ilyen szarvashibák adják a legjobb reményeket: Buddha le akarta gyõzni a halált, Einstein azon gondolkodott, mi van, ha valami fénysebességgel halad. Azt akarom mondani: általában hasonló tévedésekkel kezdõdik minden jelentõs dolog.
jt
| | A fenti posztra érkezett válaszok: agoston.piroska | 0 |
|
