Szatmári Gizella EmeseSzatmári Gizella Emese költőnek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
19.
2018.10.26 11:45 | Papp-Szalai Sándor - szerki -- meo | iszony
|
Válasz erre | Vannak szép képei, nálam főleg az utolsó sor, de sajnos ezekre kétszer annyi közhelyes/sokat használt megszólalás is jut. Ezeket kellene kigyomlálni, mert van ebben a versben potenciál. | 18. 17.
2018.10.18 23:52 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | viszony
|
Válasz erre | Nem dobnám el ezt a szöveget, lehetne belőle szép verset írni. Most még kevés. Tele van közhelyekkel, alig-alig van belőle abból a fajta valódi költészetből, amely hiteles verssé tesz egy verset, de legalább vannak igazi érzelmek, olyan képek, amiből lehet építkezni. Ez azért nem elhanyagolható. A közhelyesség és az érvényes versbeszéd között néha egészen vékony a határvonal. Le kell nyesegetni, meg kell fésülgetni. Mikor így forgatjuk, nézegetjük, játszunk a szöveggel, több ötlet jöhet..
éjjel-nappal méltattál kikacagtál
hogy beléd halni jöttem
*** sajgó vállaim felett lassan görnyedő ég
*** szóvá tetted hogy létezik élet s hogy minden makrancos ami belőlem kelt ki
*** mondtad: tagadjuk ahogy ősszel az avar virít csókod pecsét; hamisít kaptam terheket kaptam viharokat
zokogva járok felhő-magammal
***
bűnöket szítottál felkavartad a port kifutott a leves kifordult a kulcs a zárból
***
összeroppant bennem az undor mint őszi hajnalon talpad alatt az üres csigaház
***
védtél üldöztél szerettél dédelgettél korbácsoltál hol akartál, hol gyűlöltél kivirágzott bőrömön a fájdalom
És így tovább.. Lehet ezekből jó verset írni. | 16.
2018.09.17 18:35 | Szatmári Gizella -- re: re
|
Válasz erre Előzmény | Aj! Ez szép lett! Rám ragadt ez a sok giccses, szirupos szóözön. Nem bírok szabadulni tőlük! Köszönöm! De ezt már akkor nem használom fel. Magamtól kéne rájönni!!! Nagyon kedves, János! Próbálom elemezni és tanulni belőle, ami tanulható! | 15.
2018.09.17 13:09 | Papp-Für János - szerki -- re
|
Válasz erre | Kedves Gizella, így?:
túltettem magam
méltattál éjjel, méltattál nappal is, ám kikacagtál, ha halni jöttem, sajgó vállaim felett sosem voltál ott, meggörnyedten szóvá tetted, hogy vagyok, hogy létezik az élet és minden makrancos dolog belőlem kelt ki, belőlem éledt, avarmúlt fájásokban csókod jövőt hamisít, kaptam tőled terheket, vihart és fázásokat, zokogva jártam egymagam, bűnöket szítottál és felkavartad a port, majd összeroppantottál bennem minden undort, védtél és üldöztél hazug kebleden szerettél dédelgettél, korbácsoltál hol akartál, hol gyűlöltél kivirágzott bennem a fájdalom.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Szatmári Gizella | 14. 13. 12. 11. 10. 9.
2018.04.26 07:08 | Szatmári Gizella -- re: Várkonyi - meo
|
Válasz erre Előzmény | Hogy meddig terjednek képességeink határai csak akkor tudjuk meg, ha feszegetjük. Lehet, nekem ennyi, itt meg kell állnom, a fejlődés lehetőségére nincs tovább. Jó tudni azonban, valójában, hol a határ. A jó kívánságát nagyon köszönöm, és szeretettel fogadom. Kellenek a pozitív mondatok, és a negatív kritikák mellett a pozitív szavak is. Én is kívánok Önnek jó munkát, békés, szorgalmas napokat! | 8. 7. 6.
2018.04.25 05:47 | Szatmári Gizella -- Várkonyi - meo
|
Válasz erre | Kedves Miklós! A XX. sz. végén a következő század előrevetítéseként, (eloldozásaként) a múltba helyezést tartottam jobbnak. A XX. sz. vége már megmutatta, hogy a soron következő évek sem lesznek jobbak. Sőt, ha lehet ezt mondani, még rosszabbak lesznek. A reménytelenség, szegénység, az élet értelmetlensége.... A múltban és majd a jövőben is. A közhelyesség elkerülését még gyakorlom. Próbálok "maradandót". XXI. századit alkotni. De hozzászoktam a "facebook - emberek" által szeretett stílushoz, szóhasználathoz, és mércéhez. Ezt a színvonalat emelni igyekszem, ezért vagyok itt. Tudom, hogy ráérzek majd és megtanulom, amit lehet, mert akarom. Olvasom az itt lévő verseket folyamatosan és a modern költőket is. Próbálom a közhelyes jelzőket, szavakat kerülni, és hiszem, hogy sikerülni fog. Minden segítséget, kritikát köszönök! Ezek visznek előrébb. Bármiféle javaslatot szívesen fogadok, mert szeretek írni és akarok. Ezt a verset próbáltam már átírni, és változtattam is rajta az eredetihez képest. A végén így maradt... Köszönöm Miklós a meót! Igyekszem jobban! | 5.
2018.04.24 22:41 | Várkonyi Miklós - szerki -- meo | XXI. század
|
Válasz erre | Az első gondolatom az, hogy a szöveg talán még hatásosabb lehetne jelen időben, de meglehet, hogy van komoly indok a múltba helyezésre. Nem vagyok meggyőződve, hogy a közhelyesség elkerülése érdekében használt jelzők és állítmányok szerencsés választások; ebben ugyanúgy van kockázat, mint az ellenkezőjében. Egyelőre a társaimra bízom az állásfoglalást. | 4. 3.
2018.03.29 12:11 | Szatmári Gizella -- re: én, a számhalmaz
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Antal!
Tisztelettel köszönöm a segítséget! Valóban sokkal jobban hangzik így, ahogyan megváltoztattad. Akkor most, mi a teendőm? Javítsam ki? Az én érzésemet a 'mindent, mi egyben tartott' tükrözné leginkább. Mit szólsz hozzá? | 2.
2018.03.29 12:11 | Szatmári Gizella -- re: én, a számhalmaz
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Antal!
Tisztelettel köszönöm a segítséget! Valóban sokkal jobban hangzik így, ahogyan megváltoztattad. Akkor most, mi a teendőm? Javítsam ki? Az én érzésemet a 'mindent, mi egyben tartott' tükrözné leginkább. Mit szólsz hozzá? | 1. 0 |
|