Szakállas Zsolt
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1196.
| 2026.07.29 15:55 | B. Dezső - szerki -- meo | galócavérben.
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt,
szerintem minden OK, ha komoly szerkesztő lennék egy mérvadó helyen, zárójeles tanácsként jelezném, hogy a "miben hólyaghúzó mustáros tubusok is laknak" - sor nekem zavarosnak tűnik, tehát a girlanddal tényleg semmi bajom, de ha benne marad, akkor is gratulálnék a szerzőnek, örömmel, hogy hozzánk küldte e művét. | 1195.
| 2026.07.29 09:09 | Szakállas Zsolt -- re: meo | galócavérben.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Dezső!
Kérem, segítsen. Milyen szót írjak be a girland helyett?
A dokk.hu-n már így marad a vers, de magamnak kijavítanám.
Az lesz, amit Ön mond.
Szeretettel: Zsolt | 1194.
| 2026.07.28 19:14 | B. Dezső - szerki -- meo | galócavérben.
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt, nagyon szépen köszönöm a visszajelzését, mint mindig, egy apróság- tudom mi a girland, csak annál a résznél továbbra sem férnek bele a "hólyaghúzó mustáros tubusok" pláne hogy abban laknak, a girlandban? - ennyi volt egyetlen "problémám" mert ez a képzet kilóg ebből a kiváló műből, ahol szinte minden sor - robban! - és új költészetet teremt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1193. 1192.
| 2026.07.28 10:45 | Szakállas Zsolt -- re: meo | anzix. prózavers
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Zoltán!
Örülök, hogy koherenciát fedezett fel ebben a szövegben,
mostanában, illetve régebben is csupa jót kapok, /kaptam/ Öntől.
Nem is tudom, hogyan hálálhatnám meg...
Szeretettel: Zsolt | 1191.
| 2026.07.28 10:41 | Szakállas Zsolt -- re: meo | galócavérben.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Dezső!
A girland az karácsonyi arany vagy ezüstfonat.
Bírom a stílust, amivel mindig meghatározza a verseimet,
csakúgy ömlenek belőle a lelki támogatottságok!
Köszönöm!
Szeretettel: Zsolt | 1190.
| 2026.07.28 10:37 | Szakállas Zsolt -- re: meo | koplalda. prózavers
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Zoltán!
Nagyon erős, ugyanakkor találó elemzéseket írt megint,
versírás közben nem is gondoltam erre,
csak a "koplalda" cím lebegett előttem.
Mindig meg tud lepni a kritikájával, most sincs ez másképp.
Köszönöm Önnek!
Szeretettel: Zsolt | 1189. 1188. 1187.
| 2026.07.27 23:23 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | koplalda. prózavers
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt!
A cím – koplalda – tökéletes ironikus keret. A „koplalda” az éheztetés, a megvonás helye. A vers pedig tele van torz, ehetetlen, gúnyos étel- és fogyasztás-szimbólumokkal (molekuláris konyha, gömbhal méze, zacc, mészárszék, tejbegríz, éléskamra kulcsa). A szöveg számomra a fogyasztói és szellemi éhezés, a kontrollvesztés és a döntésképtelenség gőgös, orvosi-szatírikus leirata.
Bár prózavers, elképesztő belső lüktetése, zeneisége és kikiáltó ereje van. A felkiáltások („paraszthajszál!”, „halló, babzsákok bukmékere!”), a kérdések és a szürreális parancsok egy olyan agresszív, lüktető szónoklatot hoznak létre, mintha egy megőrült kikiáltó állna egy vásári panoptikum vagy egy szürreális koplalda bejáratánál.
Nálam marad.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1186.
| 2026.07.26 18:37 | B. Dezső - szerki -- meo | anzix. prózavers
|
| Válasz erre | Az ivartalanított hexameterek úgy úsznak át ezen a versen mint szalmakalapok a kiégett bójáktól. Itt végig rend van, olyan fegyelem amitől visszanő a farka az ördögnek. Talán a "kopp, kopp" elhagyható, nincs akkora referenciális huzata mint pl. a rajtgödröknek, vagy egy hiányzó gégecsőnek. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1185.
| 2026.07.26 18:06 | B. Dezső - szerki -- meo | galócavérben.
|
| Válasz erre | Újabb kiváló klasszik-dadaista líraömlés, szinte minden világos, mert áthatóan felserkent, és forró zsilipet nyit az adrenalinnak, egyedül a girlandot nem tudtam értelmezni,
"miben hólyaghúzó mustáros tubusok is laknak"... | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1184. 1183.
| 2026.07.21 19:59 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | galócavérben.
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt!
Ismét elképesztő asszociációkkal örvendeztett meg. A tudatalatti tartalmak felszínre hozásának mestere, sokan tanulhatnának tőle, ez a készség hasznos, elengedhetetlen a "klasszikus" költészetben, sőt minden művészetben.
Két számomra kedves rész a sokból:
"minden reggelemet úgy kezdem, hogy szétszedem
a girlandot","a marionettfigurák lépést tartanak/a relikviákkal".
Nálam marad!
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1182.
| 2026.07.21 18:29 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | éteri oroszlán.
|
| Válasz erre | A lovagkor asszociációs terével nyit a vers, kicsit zavaróan hat egymáshoz túl közel a "sisakok" és a "páncél". A "ki kelne versenyre a szokásjoggal,/ azt rebesgetik, a páncélnál áttörhetetlenebb rücskös teste." követhető, érthető, nem feltétlenül szürrealisztikus megoldás, nem mellesleg elég sajátságosan kortársul hangzik, fiatal költők közelítik meg ilyen formán gyakran a múltat, szokatlanul konkretizálva bizonyos posztstrukturalista szempontból kiemelt jellemzőjét. Ezt a két sort könnyűszerrel el tudnám képzelni például egy Bánfalvi Samu vagy Mánya Kristóf versben.
Előbb a "nárcisztikus" jelző töri meg a középkorias légkört, majd a következő sor a pedikűrös nővel egészen új irányba fordítja, ami meglepően egységesen jár körül egy emberi kapcsolatot. Nincs igazán lendületbeli, hangulati, érzelmi vagy értelmi összeköttetés a két rész között (bár az értelmi összeköttetést számonkérni egy ilyen versen nem igazán szabad, a másik három szervező elv hiánya már kevésbé indokolt stilárisan.) Talán az udvari szerelem és valami egészen profán ("kitartóan nőies") ellenpontozása jelenti itt a megértés kulcsát. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1181.
| 2026.07.20 22:37 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | ki lapít ki.
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt!
Ez a verse meglepően koherens, mégis meg tudja tartani az öntől megszokott, erősen széttartó asszociációs láncot.
A sünök már-már emberek. Marad.
Üdvözlettel: TZ | 1180.
| 2026.07.20 10:31 | Szakállas Zsolt -- re: meo | delejvéna.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Dezső!
Százszorosan is örülök, hogy megragadta ezt a versemet,
mivel ezt tartom a fő művemnek. Voltak benne zakkanók,
de az ilyen erős vélemény mellett, mint az Öné, nem lehet
csak úgy elmenni.
Köszönöm szépen, hogy megint hozzászólt az írásomhoz!
Szeretettel: Zsolt | 1179.
| 2026.07.11 23:58 | B. Dezső - szerki -- meo | delejvéna.
|
| Válasz erre | Ismét élmény volt olvasni, most nem zavartak a korábban töltelék megoldásoknak vélt részletek, noha itt is, egy túl kritikus lencse fókuszával rájuk lehetne találni, de tényleg nincs értelme. Egyre inkább, egyfajta klasszikus költészet derengését, erejét kezdem érezni az ilyen sorok mögött: "kikotyogtam szikkadt aszkézisét a bedugult fülek hangárjának, /s így dőlt a terv ... ... a bolondság eufóriájával leöntöttem a sí-maszkot, kárpótolt a csík, az éteri megszállott / és észre sem vettem a nyugat felé távozókat" | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1178.
| 2026.07.07 20:14 | Szakállas Zsolt -- re: meo | felzárkózni.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Adri!
Megértem én, hogyne érteném meg, hogy kapaszkodókat keres a verseimben...
De köztudomású, hogy a szürrealista alkotások a transzcendentális világban gyökereznek, így úgy a tartalmuk, mint a hasonlataik jelentése, oka is ott keresendő.
Én köszönöm Önnek a hosszú elemzést, köszönöm, hogy időt szánt a versem elolvasására, de semminemű nyelv nem alkalmas arra, hogy azt a világot értelmezze. Talán épp emiatt tartja esetlegesnek egyes szövegrészeimet.
Szeretettel: Zsolt | 1177.
| 2026.07.06 22:36 | Simon Adri - szerki -- meo | felzárkózni.
|
| Válasz erre | Számomra ez a szöveg most túltöltöttnek, helyenként túlterheltnek hat. Vannak képek, amelyeknek egyszerűen nem találom a fogódzóját - például: "az átlók mozgó piramisának a tokái kormos szelencék voltak". Egy szürrealista képnek nem feltétlenül kell logikailag megfejthetőnek lennie, de szükségem van valamilyen kapcsolódási pontra: egy érzésre, benyomásra, a hétköznapi tapasztalat valamiféle elmozdítására vagy transzformációjára, amelyen keresztül megszólít. Itt sok kép számomra annyira eltávolodik a tapasztalati valóságtól, hogy nem tudok hozzájuk érzelmileg vagy jelentésszinten kapcsolódni, így inkább esetlegesnek, mintsem revelatívnak érzem őket.
Ugyanakkor vannak olyan részletek, amelyeknél ez a kapcsolat létrejön. Például: "az éteri párázat siralmas, s az ajtónak nincsen is belülről kilincse. / én viszont úgy alkalmazkodom, hogy ne legyen tétje a megalkuvásnak." Ez számomra már befogadható, mert a képek mögött egy világos egzisztenciális tapasztalat rajzolódik ki. Ezzel szemben egy olyan sor, mint "a pazar tépelődésű hír kialvatlan eposza / vemhes villámzárat abajgat" ismét túlzsúfoltnak hat: a képek egymásra torlódnak, de nem állnak össze számomra jelentéshordozó egésszé.
Ezért ezt a verset most inkább elengedem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 1176. 1175. 1174.
| 2026.07.05 08:52 | Szakállas Zsolt -- re: meo | az úgy volt.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Hú, ez már kifejezetten tudományos meghatározások végösszege!
Nagyon örülök neki, hogy tetszett a versem,
ilyen színvonalas szövegeket is csak Ön
és még néhány szerkesztőtársa tud írni.
Köszönöm szépen!
Szeretettel: Zsolt | 1173.
| 2026.07.05 08:48 | Szakállas Zsolt -- re: meo | maradj máig.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Reméltem, hogy Ön fogja ki ezt a versem és így is lett.
El se tudja képzelni, mennyire hálás vagyok a kritikájáért,
köszönöm, hogy marad-dal szavazott!
Szeretettel: Zsolt | 1172.
| 2026.07.03 18:33 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | az úgy volt.
|
| Válasz erre | Ebben a szövegben a gyermeki magyarázkodás jellemző összefüggéstelensége maszkolja a szürrealista írástechnikát, olyannyira, hogy az olvasónak nem is muszáj automatikus írásként befogadnia úgy a negyedik- ötödik sorig. Aztán sajátos még a felütéshez való visszatérés, vagyis hát ez inkább egyszerűen a tudatos kontroll más versekhez képest erősebb megtartásaként értelmezhető.
Az "az apánk agresszív volt" már nagyon határozottan jelöl ki olyan olvasati irányokat, amik bőven kívül esnek a szürrealista szövegek jellemző befogadási univerzumán; az elvetemült rész igazából epizóddá címkéződik a "miután ily ügyesen a bizalmadba férkőztem, nővérem" után és kirajzolódik a vers tényleges kompozíciója. Ám amit a szöveg ezután csinál, az felülmúlja a várakozásokat; valahol az automatikusság határán egyensúlyozva úgy juttat el az utolsó kijelentésig, hogy az teljes értékű tanulságként hasson, anélkül, hogy bármit is bele kéne látnunk. Maraddal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szakállas Zsolt | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 |
|
