Németh Anikó (Ködmadár)
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
21.
| 2016.02.27 23:05 | b. Tóth Klára - szerki -- meo | Nem
|
| Válasz erre | Kedves Anikó,örülök,hogy megihlette az időmérték, kellemesen lüktetnek a verslábak,a daktilusok és a spondeusok váltakozva, de izgalmasabb lenne,ha a maibb nyelven tudna megszólalni. Az időmérték lehetőséget ad erre a ma használatos szavainkkal is.
Az "Áfonya ízű csókod" Radnótit idézi, ("a csókok íze számban hol méz,hol áfonya")
Az édes méz nevetés az ókori görög költészet óta bevett szófordulat, a bájos kifejezést ma inkább ironikusan használják, a "nem nyitom érted a szívem"-ben sincs igazán mai üzenet. Ha ezzel a míves hozzáállással megpróbálna maibb kifejezéseket, egyénibb, szokatlan,saját szófordulatokat alkalmazni,többet mondanának a versei.Csak biztatni tudom,próbálja meg,akár ezzel a témával, sokkal izgalmasabb lesz! | 20.
| 2014.07.06 12:36 | Katona Béla György -- re: ágyú
|
Válasz erre
Előzmény | Az ágyú pont azért lett ágyú, mert ágya van. Tehát gyakorlatilag ágyas fegyver...
Így, ebben a formában összekapcsolható az "ágyuk"-kal,
mivel a nyelvtani rizómája mindkettőnek az "ágy".
A versben található szójátékban felsejlő két kifejezés
a "só-hajók" és a "sóhajok" másként kapcsolódik, ami igényelte az elemző kifejtést, de a kapcsolat beigazolódott.
Szerintem mindenképp jó az, ha valaki plasztikusan használja a Magyar nyelvet. | 19.
| 2014.07.06 09:49 | Németh Anikó (Ködmadár) -- re: Nesze Béla
|
Válasz erre
Előzmény | Nem kell erolkodni, mar latom, hogy nincs kozod a kreativitashoz, es nem asszocialsz. Szerintem az iraskepbol latszik, hogy nem keverem ossze a ket szot.
Megnyugodhatsz, tavozom az oldalrol. Azt hittem, itt versek vannak. Ha eleg kitartoan keresnem, bizonyara talalnek nehanyat. Amit eddig itt lattam, attol forog a gyomrom.
Meghagylak benneteket egymasnak.
Tovabbi jo szorakozast kivanok itt, magatok kozott! | 18.
| 2014.07.06 06:23 | Nyelvelő Nyelvőr -- Nesze Béla
|
| Válasz erre | Visszatérve egy pillanatra a "Sóhajok-só hajók" dilemmára, sajnálom, hogy sem Béla, sem Ön Anikó nem értette meg, s nem vette észre azt, hogy bár az esetleges tartalmi belemagyarázásról lehet eszmét cserélni, itt nem erről van szó. A magyar nyelv különbséget tesz a rövid és a hosszú magánhangzók között, mint itt is. Éppen ezért a két szó mindennemű felhasználása, összevetése, összekapcsolása , alakilag, hangzatilag, egyáltalán nyelvtanilag lehetetlen irodalmi alkotásokban. (annyira, mintha például az "ágyúk" és az "ágyuk" szavakkal próbálkoznánk hasonló csodadolgokra) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Németh Anikó (Ködmadár), Katona Béla György | 17.
| 2014.07.05 15:41 | Németh Anikó (Ködmadár) -- re: Nesze Béla
|
Válasz erre
Előzmény | Reggel neztem: az egyperceseken tobb, mint 17 200 olvasom volt masfel ev alatt. Egy eve mindig ott vagyok az 5 legolvasittabb kozott, leginkabb az elso helyen. Most is. A felesegeken fel eve irok, tobb, mint 5 000 olvasom volt. A fullextra csak cikkenkent szamol, nincs osszesites. A regebben feltett verseimet db-onkent 2-300-an olvastak, az utolsokat 1-2 het alatt 60-70-en... Az egypercesekre tettem csak fel mindent, kb. 200 vers es novella osszesen. A fb-on nem tudom, hanyan olvasnak, de a felesegeken megjelent irasaimat nehanyan megosztottak mar! A Nesze c. versem 14 fb ajanlast mutat!
A poet-on is olvasgatnak...
Ti pedig itt azt mondjatok, hogy ne torodjek veluk... Hm...
| 16.
| 2014.07.05 09:55 | Németh Anikó (Ködmadár) -- re: Nesze Béla
|
Válasz erre
Előzmény | Nem zavar a korom, es eszem agaban sincs leszokni a rimekrol! Legfeljebb itt nem publikalok ezutan. Nem nekem valo ez a hely. Bela ismeri a verseimet, novellaimat masik oldalrol. Fogalmam sincs, miert akarta annyira, hogy idejojjek! Egeszen mas stilust kepviselek es szeretek. Kodmadarat sokan ismerik es szeretik, sok ezer olvasom van. Nem akarom lecserelni a tollam! | 15.
| 2014.07.05 08:57 | Mórotz Krisztina -- re: Nesze Béla
|
Válasz erre
Előzmény | Anikó, nem akarom osztani az észt, marha sokat küszködtem.
Most is, rengeteg pótolnivalóm van, aki azt állítja , hogy nincs az hülye. Ahogy a testünkkel sem vagyunk elégedettek, legyen az jó a verseinkkel sem. Divat, nem divat , a jó rímek divatosak, mindig.
Némi alkohol nekem nem szabad, szóval gondolj arra is, hogy vannak köztünk olyanok akik gyógyszert szednek. Kitartok. Néha érzem, hogy túlzásba viszem esetleg kifárasztom magam, stb, de ne úgy kezdj írni, hogy az rímeljen kezdd el, aztán alakítsd. Mindig magának ír az ember de ha ezt nem tudja átadni valakinek, az gáz. Hidd el, én is valahogy így kezdtem és még a béka segge alatt tartok, de tudom, hogy ez nem lesz mindig így:))
Azonkívül ha odafigyelsz mindig lesz valaki aki figyel rád, kérdezz... Mondd a 49 év az kor nálunk nőknél, hogy szellemileg nőileg leépüljünk, és ezt mutassuk a világ felé? Nem, de ha nem vagy magaddal megelégedve az átjön a verseken, a hangulat is.
Azonnal építsd magad szellemileg és nőileg! Önértékelés? Tessék gyakorolni nem megfelelni...de egyéniségnek maradni, kérlek olvasd néha az akvamarin Naplót is. Ha Károlyi Amy 40 évesen kezdett el írni 60 éves koráig oké.. Ha kitartasz oké. De ne csak a DOKKON máshol is vannak versek... remélem megnyitod. Ne feledd, CSAK 49 vagy... | | A fenti posztra érkezett válaszok: Németh Anikó (Ködmadár), Németh Anikó (Ködmadár) | 14. 13.
| 2014.07.04 23:54 | Németh Anikó (Ködmadár) -- re: Nesze Béla
|
Válasz erre
Előzmény | A só-hajók és a sóhajok valóban csak asszociacio. Bela asszocialt. Megertette a szandekomat.
Talan tenyleg nem vagyok eleg olvasott, es irnom is felesleges ennek a kozonsegnek. Itt nem divat se rím, se dallam, se kreativitas. Ha ez jellemzi a szazad modern kolteszetét, akkor nem banom, hogy különbözöm a tobbségtől.
Az itt oly divatos stílusban nem nagyon lelem sem a romantikát, sem az értelmet - sem az örömömet...
Nem vagyok önelégült (valojában kisebbsegi komplexussal küzdök 49. éve.) Csak ókor rajongó vagyok, nem koltő. Akkoriban műveletlennek tartották azt, aki nem tudott verset írni. Kívancsi voltam magamra.
Ami itt "modern" címszó alatt folyik, annak az okoskodásnak a papírra hányását mindenki el tudja követni elegendő alkohol elfogyasztásával. (Tisztelet a kivételnek!)
Azért kíváncsi lennék rá, higy az itt publikáló, szerény költők közül ki tudna akár véres verejtékkel is összehozni egy ódát, szonettet, disztichont! Esetleg egy vacak népiest, ami a parasztoknak is összejött? Talán menne egy páros, vagy keredzt rím valakinek?
A cím miatt viszont elnézésedet kérem, nem neked címeztem a verset! Azért köszi, hogy elolvastad!
Üdv: Ködmadár | | A fenti posztra érkezett válaszok: Mórotz Krisztina | 12.
| 2014.07.04 23:19 | Katona Béla György -- plussz információ az elemzéshez
|
| Válasz erre | Nos, abból indultam ki ,hogy Anikó elkövette ezt a szójátékot.
A sóhaj is mélyről jövő valamit hordoz és a
só-hajó is - mint sószállító hajó - Mivel a só a tenger mélyéről származik, akárcsak a sóhaj által tudomásra adott érzések.
A sóból egy ember számára elég kevés is - az megízesíti életét - nagy mértékben viszont óriási teher.
A mélyben lehet lelni kincseket is , viszont a só-hajók nem kincseket visznek , hanem nagytömegű ballasztot: rengeteg sót, amely az ember számára így már nem kedves.
Ugyanez vonatkozik a sóhajra, mélyből jövő, nehéz, hatalmas ballasztot cipel és ad át
a sóhajt meghallgatónak,
aki ennek feltételezhetően nem örül.
S ezért is írtam, hogy a modern költészet kritikája,
mivel azt fejezi ki , hogy ugyan mélyből jövő dolgokat ad át egy jelenkori költő, de nem a kincseket - hanem pusztán a sót- és abból is kellemetlenül sokat, amely a befogadó számára már teher.
Tehát nagyon is helyénvaló és találó Anikó szójátéka,
amire lentebb is utaltam.
Ez még egy plussz érdekesség a verssel kapcsolatban.
A többi lentebb olvasható.
/Béla/ | 11.
| 2014.07.04 16:28 | Mórotz Krisztina -- re: meo | Abeuntibus (Búcsúzó)
|
Válasz erre
Előzmény | 1934-ben Ernest Hemingwayhez beállított egy fiatal egyetemista, és a segítségét kérte az írással kapcsolatban. Hemingway egy 16 könyvből álló listát adott neki, amelyen többek között szerepel Bovaryné, a Karamazov testvérek és Dublini emberek is.
A 22 éves egyetemista, Arnold Samuelson a One Trip Across című Hemingway mű elolvasása után döntött úgy, hogy felkeresi a szerzőjét, és tanácsokat kér tőle írásügyben, ugyanis nemrégen végezte el a Minnesota-i egyetem újságírói kurzusát, és író szeretett volna lenni.
A hosszú stoppolás, és a helyi börtön vendégszerető cellája után, érkezése másnapján Samuelson felkereste Hemingway házát:
"Bekopogtam a Key West-i ház ajtaján, és Ernest Hemingway maga nyitott ajtót. Kijött, bosszúsan megállt velem szemben és várta, hogy mondjak valamit. Egy szót sem tudtam szólni. Egy szót sem tudtam felidézni előre betanult monológomból. Nagy, magas ember volt keskeny csípővel és széles vállal. Szétvetett lábakkal állt előttem, karjai lazán lógtak a teste mellett. Kissé előredőlt, testsúlya a lábujjain volt, mint egy tapasztalt harcosnak, aki bármikor készen áll arra, hogy megüssön."
Amikor végül el tudta mondani, hogy az író a Cosmopolitanben megjelent írása sarkallta a látogatásra, és tanácsot szeretne kérni, Hemingway arra kérte, jöjjön vissza másnap, most nagyon sok dolga van.
Samuelson másnap délután újra elment, ezúttal bebocsátást nyert az író házába, aki a következő tanácsokat adta neki egy olvasmánylista kíséretében:
"Soha ne írj túl sokáig. Ne facsard ki magad, hagyj valamit másnapra is. Tudd, mikor kell megállni, ne fáraszd ki magad teljesen. Amikor egy izgalmas részhez érsz, és tudod, mi következik, akkor állj meg. Hagyd egy kicsit magára a dolgot, ne gondolj rá, engedd a tudatalattidnak, hogy elvégezze a munkát helyetted. Amikor másnap reggel felébredsz, és friss vagy, írd újra, amit előző nap írtál. És amikor újra elérsz az izgalmas ponthoz, folytasd a történetet egészen addig, míg az újra tetőpontra nem ér."
Aztán könyvekre terelődött a szó, és amikor kiderült, hogy Samuelson nem olvasta a Háború és békét, Hemingway felhívta a dolgozószobájába, hogy ott ír neki egy listát, amin azok a könyvek vannak, amiket a Háború és békén kívül még illene elolvasnia.
Így született meg ez a 14 könyvből és 2 novellából álló lista:
Stephen Crane: The Blue Hotel
Stephen Crane: The Open Boat
Gustave Flaubert: Bovaryné
James Joyce: Dublini emberek
Stendhal: Vörös és fekete
Somerset Maugham: Örök szolgaság
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
George Moor: Hail and Farewell
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
The Oxford Book of English Verse
E.E. Cummings: The Enormous Room
Emily Bronte: Üvöltő szelek
W.H. Hudson: Far Away and Long Ago
Henry James: The American
Ezután Hemingway átadott Samuelsonnak egy Stephen Crane novelláskötetet, és a Búcsú a fegyverektől egy példányát. Amikor pedig meghallotta, hogy a fiú a helyi börtönben alszik, meghívta Pilar nevű hajójára, hogy inkább töltse ott az éjszakát, és viselje gondját a hajónak, ha van kedve. Samuelsonnak természetesen volt kedve, és a következő egy évet Hemingway mellett töltötte, elkísérte floridai és kubai útjára is. A közösen töltött időről regényt is írt With Hemingway: A Year in Key West and Cuba címmel.
| 10.
| 2014.07.04 13:58 | Nyelvelő Nyelvőr -- Nesze Béla
|
| Válasz erre | Rossz úton indulsz el Béla, ha erőlteted a sóhajokat, mert abból soha nem lesznek "sóhajók", a magyar nyelv szentsége szerint, maradnak sóhajok, bármennyire fantázia dús is elméd.
S azt hiszem, így van jól. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Németh Anikó (Ködmadár) | 9. 8.
| 2014.07.04 09:52 | Katona Béla György -- Nesze: Kritika ez a vers!
|
| Válasz erre | Szerintem nagyon fantáziadús elgondolás az, hogy a "sóhajok" szót átalakítsuk só-hajókká , mint sószállító hajó,
s így hozzárendeljük egy "élet tengere" metafórához, mely jelen esetben a "század poshadt vize".
Elúsznak ezek a mondatok, sóhajjá válnak. Poshadt vizen lebegnek. Nem történik semmi, nincs a szónak eredménye.
Épp ezért törnek meg, válnak gerinctelenné.Ha még küzdenek, akkor is csak "ócska létükért". Elveszik szavainkból a büszkeség, a tanítás, mely gerincet ad neki
és születnek olyan írások, melyek észrevétlenül és jeltelenül - és valóban írásjeltelenül, ahogy a modern költészetre jellemző - alámerülnek ugyan - minden lelki mélységbe - de ezáltal lesüllyednek és a semmibe vesznek.
Ez az alámerülés - a lélek berkeiben - egyben eltűnés a világ szeme elől:
S ez nagyon komoly dilemmája a jelenkori költészetnek.
Annak a költészetnek, mely formaiságát demonstratíve viszed végig ebben a versben, tehát az írásjelek és rímek hiánya tapasztalható.
Úgy érzem, hogy ez a mai kortárs költészet kritikája.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Németh Anikó (Ködmadár) | 7. 6.
| 2014.07.02 23:03 | Szőke Imre - szerki -- meo | Abeuntibus (Búcsúzó)
|
| Válasz erre | Kedves Anikó,
kérem, ne hagyja félrevezetni magát, az ön verse akkor sem volna jó, ha nem időmértékes formában követi el, és egyébként már 1906- ban is meglehetősen közhelyesnek számított volna, azóta pedig eltelt néhány év, nem csak a prózaversek világában, hanem bizony a formaművészek között is. Azt sem érdemes gondolni, hogy aki ezt finoman jelzi önnek, az szövegértési problémákkal küzd, az effajta önteltség biztosan akadályozni fogja a fejlődésben, márpedig arra igen nagy szüksége volna. Az ehhez ajánlott irodalom az ön esetében szinte a teljes huszadik századi magyar líra, ha figyelmesen kezdi olvasni, nagy meglepetésekre számíthat. Tartalmas szórakozást kívánok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Kodmadar | 5.
| 2014.07.02 21:49 | Kodmadar -- valasz
|
| Válasz erre | Kedves Bela!
Ez disztichon. Ha meg tudod kulonboztetni egymastol a hosszu es rovid szotagokat, akkor ki fog jonni papiron, megnyugodhatsz! Ha megsincs meg, akkor ismeteld at a verslabakrol tanultakat!
Udv: Kodmadar | 4.
| 2014.07.02 21:40 | Kodmadar -- valasz
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
Nem tudom, hogy te ki a csuda vagy, de meglepodtem a velemenyeden. Nehany szazan lattak mar ezt a versemet, es nagyon kedveltek ennel jobb korokben. A magyar nyelv szabalyait versnel egyaltalan nem kell szerintem veresen komolyan venni. Az idomertekes verselesnel pl. kifejezetten engedelyezett a hosszu-rovid massalhangzok csereje a ritmus kedveert, bar lehetoleg nem elek vele. Egyebkent nem volt olyan nagy kuzdelem, ha jol emlekszem, egy helyen kellett utolag javitanom... Az idomertekes nyelvezet tagadhatatlanul nehezkesebbe teszi a megertest. Kell hozza bizonyos olvasasi rutin. Persze, a ma oly divatos, ezrevel ontott prozaversekhez kepest ez valoban nagyon mas. Azoknal inkabb azon gondolkodik az ember, hogy a szerzoje mi alapjan titulalta versnek... Sokukban meg az alap kovetelmeny, a legalabb paronkent rimelo sor, vagy a gondolati ritmus sem talalhato meg.
Arra azert megkernelek, hogy a Belaval valo szemelyes ellentetedet ne tedd legkozelebb a versem ala. Ha lehet, mashol oldjatok meg! Talan ezt megerted...
Udv: Kodmadar | 3.
| 2014.07.02 02:14 | Szőke Imre - szerki -- meo | Abeuntibus (Búcsúzó)
|
| Válasz erre | Kedves Katona Béla György,
magának annyi köze van itt a szerkesztőséghez, mint nekem a NASA legújabb kísérleteihez. legyen szíves a magára aggatott, félrevezető titulustól megszabadulni.
Üdvözlettel. | 2.
| 2014.07.02 02:06 | Szőke Imre - szerki -- meo | Abeuntibus (Búcsúzó)
|
| Válasz erre | Kedves Anikó,
heroikus és becsülhető formai erőfeszítés, a küzdelemben azonban a magyar nyelv, és az értékelhető tartalom maradt alul. Egyelőre. Remélni merem, hogy a befektetett munka valamiképp mégis hasznára lehet később. Radnóti, és különösen József Attila óta az antik időmértékes verselés szinte a beszélt nyelv természetességével gördül, kivételes tehetségükkel utat mutattak ebben is. Az csak természetes, hogy a tizenkilencedik században elhasznált költői képek és pátosz mára bántóan semmitmondóvá váltak, semmilyen forma nem indokolja, hogy végre ne lépjen azokon túl. Üdvözlettel, és további jó munkát kivánva. | 1.
| 2014.06.30 19:52 | Katona Béla György szerki -- Abeuntibus (Búcsúzó)
|
| Válasz erre | Figyeljétek meg ezt a szép időmértéket!
Hexameter és pentameter csodás játéka, s együtt disztichonok.
Oly jó tapasztalni, hogy valóban együtt vannak.
Hisz férfi s nő is állhat egymás mellett, úgy is, hogy ők nem egy pár.
Viszont párrá kell tenni, s a pár itt disztichon!
De még ha nincs is így, mert én nem árulok el titkot, hogy valóban disztichonok e ezek- lesz olyan műértő, aki erre rájön , s talán majd igazolja vagy sem az időmértékesség ezirányú törekvését Anikóban -
Azonban mindenképp érezhető az a "bizonyos" jambikus lüktetés.
Maradjunk meg a vers líraiságánál és zeneiségénél inkább, mintsemhogy a tartalmi síkokra kezdenénk öszpontosítani. Hisz ez a vers zene.
Örülök, hogy találkozunk itt lírával, s talán elindul egy lírai vonulat is, mely majd egyre inkább feltörekszik.
Éppezért bejelöltem magamnak, s kiemelten is szeretném majd bemutatni a legközelebbi úmdk frissitésnél.
Addig pedig szeretném, ha Ti is mindannyian hozzászólnátok!
Mi a véleményetek Anikó verséről?
Üdvözlettel: Katona Béla György | 0 |
|
