DOKK - Horváth Lívia

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38928 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Pálóczi Antal: Combig folyóban
Duma György: Aranyba hajló
Duma György: Csillagot a fődhöz (Tisztelgő szinopszis)
Duma György: Hol volt…
Vasi Ferenc Zoltán: Lótusz herceg ájszakái
Vasi Ferenc Zoltán: Fekete bikának túl nagy a rovása
Vasi Ferenc Zoltán: Nyilvánvaló gyónás
Serfőző Attila: Tüske-lét
Serfőző Attila: Függés
Serfőző Attila: Híd alatt
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 5 órája
Tamási József 1 napja
Szőke Imre 1 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Duma György 4 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Mórotz Krisztina 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Serfőző Attila 6 napja
Tímea Lantos 7 napja
Karaffa Gyula 7 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Ligeti Éva 8 napja
Bátai Tibor 8 napja
Ocsovai Ferenc 8 napja
Gyors & Gyilkos 9 napja
Filip Tamás 9 napja
Pataki Lili 11 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 3 órája
Hetedíziglen 5 órája
Gyurcsi 10 órája
Bátai Tibor 12 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Baltazar 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
- haikukutyin - 3 napja
Szuszogó szavak 3 napja
Zúzmara 6 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 6 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 6 napja
négysorosok 8 napja
szaémakutya 8 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
  Horváth Lívia


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!

3.
2012.06.14 12:31Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Gyémánt könnycseppek

Válasz erreEgy mintavers, hogyan lehet ma újszerűen beszélni a szerelemről, hátha tud belőle tanulni, hasznosítani Lívia.

Jónás Tamás

A tévéhez hasonlítom

S. I. -nek

A tévéhez hasonlítom a szerelmet.
Végzethez köze nincs: kikapcsolható, bekapcsolható.
A legolcsóbb szórakozás.
A feslő rózsához, akit bolond nyári szél megtépett kicsit,
van ugyan egyfajta köze,
s valóban: emlékeztet valamelyest
kibomlott kontyú, száraz szemű, érett asszonyok merengésére,
mélységes kutakra, melyekbe bele-belevakuz a nap,
a nyugtalan füvek éjszakai mocorgására a kertben,
ahogy megigazítja magán szoknyáját, az ablak fehér csipkés függönyét
hajnalban a szél,
és tudni lehet, gyilkos-meleg nyári nap következik,
van a szerelemben valóban valami tisztaság, hegycsúcsok hidege,
sodrása melletted elrobogó motoréhoz hasonlítható,
a vágyakat hegyi patakok örökös csacsogásával tartja ébren,
és olyan lassan araszol magányod törvényektől megkínzott egén, ahogy csak
türelmes műhold tud,
állócsillaga lehet évtizedeidnek,
s ha hagyod magad, kimossa talpad alól a talajt, mint erős folyó,
gaz növi be kis kertedet: “csak ő kell, senki más”,
s a létezést benned ünneplő előkelő végtelenségek bölcs mulatságát
meg-megzavarhatja,
valóban meg, az akaratos, így hívják, szerelem,
de azért csak: tévé.
És kezedben a távkapcsoló.

*
A lakásban, mint pirosra váltó közlekedési lámpák: meg-megállítanak a tárgyak.
Rendőrök: igazold magad, kérik emlékeidet.
Tárgyak és emlékek összejátszanak, céljuk ismeretlen.
Láthatatlan forradalom zajlik körülötted.
Örömeid vibrálnak, kiégnek:
negyven wattos égők.

*
Örömeid vibrálnak, kiégnek:
harmincegy wattos égők.
Mint szomorú vasárnapon feleséged:
elmos az idő, elmosogat.
Bosszúból méred, méregeted.

*
Kattant a relé, hajlott a bimetál:
lekapcsolódott a lépcsőházi villany.
A sötétben, félúton megálltam,
szuszogtam, szívtam a csendet.
Egy vagyok a falakkal, ezt képzeltem,
a fény már nem választ el semmitől:
a sötét, mint hűséges tömítő anyag az ablak réseit,
kitölti a testem és a falak közötti űrt.
Bele vagyok temetve ebbe a világba.
Éreztem akkor, amit tudtam már rég:
nincsenek határaim,
semmi nem különböztet meg, nem is választ el semmitől.
A falnak dőltem:
“na, azért van ez a dolog, ez a halálfélelem”,
gúnyoltam magam, de már átizzadt rajtam az ing.
“Tessék”, kérdezte valaki.
A lépcsőforduló tetején a bácsi
fölkapcsolta a villanyt.
A falnak dőlve ő is.
Kezében bevásárlószatyor.
Nézett le rám:
“rosszul van?”
Ráztam a fejem,
és ő megértőn bólogatott.


2.
2012.06.14 12:28Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Gyémánt könnycseppek

Válasz erreA szerelem örök hegytető-
darabjait elhordja a szél.
Vár, remél, és lélegzik.
......

Ennyi ebből a menthető Lívia.


1.
2012.06.11 14:47Nagypál István - szerki -- meo | Gyémánt könnycseppek

Válasz erreLívia, jó kísérlet, a szerelmesversek megírásához önzés is kell kicsit. merjük kiírni az örömöt, a bút meg a bajt is. Néhol egész érdekes és jólhangolt képekkel dolgozik, és őszintén, de máskor pedig (vad)romantikus ömlengésekbe kezd. Utóbbiakat érdemes elhagyni (sőt, kötelező). Várjuk újabb írásait.



0

Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-01-15 08:31   Napló: A vádlottak padján
2025-01-15 08:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella Kutyafáját
2025-01-15 06:07   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-01-15 01:00   Napló: Gyurcsi
2025-01-14 23:34   Napló: Bátai Tibor
2025-01-14 10:21   Napló: A vádlottak padján
2025-01-14 09:05   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2025-01-14 08:15   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-01-14 08:02   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-01-14 07:59   új fórumbejegyzés: Szőke Imre