Kási Ferenc/ Francesco
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
38. 37.
| 2026.02.18 14:10 | Fűri Mária - szerki -- meo | Régi épületek
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Az első versszak lehet, nem túl eredeti, de képes átadni egy látomást, ami jólesően megmozgatja az olvasót.
Nem is biztos, hogy házakkal kellene folytatni. Lehet, inkább arról kellene írni, hogy mi is vágyunk kitörni a kisszerűségből. De ez a folytatás nem egyszerű feladat, megoldani, hogy ne legyen dagályos, régimódi, mégis benne legyen a vágyunk, hogy megmutassuk magunkat. | 36.
| 2026.02.17 08:53 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | Régi épületek
|
| Válasz erre | Kedves szerző,
az ember valójában nem alkot, majdnem mindig természetellenes, amit tesz. A sziklára épített várhoz szétrombolja a sziklákat, fákat vág ki, de még a kis házaknál is ezt teszi. Az ember a természet betege, miként a gabona, rozs, árpa stb. az igazi gyomnövénye, mostohagyermeke a földnek. Érdemes ezen elgondolkodni.
Ön próbált egy kettőséget felépíteni, sajna ezt nagyon sokan felépítették. Mindig elmondom, önnek is: maradjon meg az eredetiség mellett. Akár harcoljon is meg érte, önmagával. | 35.
| 2026.02.17 08:50 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | A zenekar
|
| Válasz erre | Kedves szerző,
nagyra értékelem azt, hogy igyekezett egy teljes képet mutatni. Ritkaság, verben annál is inkább, hiszen ez inkább klasszikus vonal, illetve szomorúan tapasztalni, hogy az igazán mesélős, úgymond nagy versek ideje elmúlt. Ez mindenképpen dicséretes.
A baj az, hogy ön nem sok tartalmat ad a versnek, megmarad a leírási fázisban. Javasolom, merjen továbblépni. A költészet mindig a "se istenem, se hazám"-nál kezdődik. | 34.
| 2026.02.16 09:33 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Régi épületek
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Nem tanácsos nagy szavakkal dobálózni. Ez így bűvészet, nem költészet. A bűvész szemfényvesztő, a költő érzékeltető. A lényeg az apró részletek ábrázolásában rejlik, itt ilyet nem látok. Nézzen be a kis házakba, hogy élnek, mit csinálnak ott a lakók?
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 33.
| 2026.02.16 09:06 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | A zenekar
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, úgy érzem, végig egy külső mázt kapargat, nem ás az ábrázolt helyzet mélyére. A sorokból kényszer érződik, sok a felesleges töltelékszó, nem túl szerencsés, terjengős megfogalmazás (az évek múlásával fogytak ők is mára, nem is csoda, ha hulló lesz a csillaga stb), a rímek, összecsengések sem igazán jók. Emellett nem ad lehetőséget arra, hogy az olvasóban életre keljenek a sorok, mindent elmond, kimond, lezár, egyszerűen.
Úgy érzem, szükség lenne egy másabb versnyelv, szempont elsajátítására. Olvasson verseket, kortársakat, klasszikusakat egyaránt, vizsgálja meg kicsit soraikat, hogy ők miként, milyen eszközökkel mesélnek.
Javaslom, első körben talán próbálja meg szabadversben megírni, amit meg akart. Minél tömörebben, minél lényegretörőbben, csak azokat a mozzanatokat, szavakat meghagyva, melyek feltétlenül szükségesek. | 32.
| 2026.02.15 21:13 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Állapotjelző
|
| Válasz erre | Az első két sor felütése Pilinszky 'Ne félj' versére emlékeztet ("Én megtehetném és mégsem teszem,/ csak tervezem, csak épphogy fölvetem,/ játszom magammal, ennyi az egész,/ siratni való inkább, mint merész."). Az ilyen szövegek nagyon sokat adhatnak, mert megmutatják, hogyan lehet egy indulatot, elsöprő erejű érzelmet magunkban lecsillapítani, esetleg szépséggé, ebben az esetben elvont kíváncsisággá változtatni; bár az erre utaló utolsó két sor kicsit megalapozatlannak, előkészítetlennek érződik. Hacsak nem mint csattanót vesszük, hogy a lírai én nem a túlvilágon mereng, hanem csak a párna vagy aszfalt esélyeit latolgatja. Ha efféle fekete humor lenne a cél, az jobban érvényesülne a sorrend megfordításával; először jönne a "Vajon mi vár a másik oldalon?" túlvilággal kapcsolatos elképzeléseket előhívó mozzanata és utána a "habos-babos párnákra esem....". Összességében számomra nem rajzolódik ki, hogy pontosan mit szeretne kifejezni a vers, mennyire oldott, mennyire gondolatkísérlet, mennyire akar játékos lenni, és ezt talán azért is van, mert sablonos megfogalmazásokkal építkezik. | 31.
| 2026.02.05 14:01 | piciluca@gmail.com -- nem én vagyok ez az ember
|
| Válasz erre |
Mórotz Krisztina
Mezítláb
Körtefa levele tenyeremen morzsolom
Óvom, a kis fészket. Nevettél miatta
látod a rozsdafarkú felriadt.Kótyagos
ahogy rázza tollait a szép madár.
A fákon mézgát sír minden kéreg
Kérdezz meg miért szomorú a
szemem? Alatta holdsarló árnyéka
éjdió koppan. Olyan a földön akár alvó
nő ki pogány daccal kitárja magát
Madarak. Madarak voltunk lelkem
Kemény dühös arccal néztél
és itthagytál a hajnalokon
Vadkörtefák a régi asztal mellett
Morzsákkal tele lyukas zsebem.
Mezítláb a hosszú fűben mászkálok
Jegenyenyár.
Maga a madár szimbólumként is segíthet. Ahogy a fák is. Van olyan madár ami tüskék közé rakja a fészkét. Ez a rigó vagy a házi rozsdafarkú. Tedd bele magad,a "tüskék közé" és a madár legyen az ami ráébreszt valamire. Mindegy mire, visszamehetsz az időben, csapongj.. Ne rakd össze mondom igaz legyen, Előszeretettel használják a meózok a giccs szót. Nos nem mindenki érzékeli a giccset Péter. Azért írtam be, mert nehogy én legyek ez a magánytövises durcika, no meg van még hasonló címmel más versem is B. Dezső. De nem én vagyok ő. | 30.
| 2026.02.04 21:25 | Siska Péter - szerki -- meo | A tövismadár
|
| Válasz erre | Ferenc, szerintem is nagyon sokat jelentene, ha több kortárs szerzőt olvasna a magyar és a világirodalomból, illetve ha elengedné a kész nyelvi paneleket, közhelyeket. Ne ragaszkodjon ahhoz, hogy "szép" verset írjon "szépen", mert nagyon könnyen giccsbe fúlhat a vers. Ez a szöveg így naiv líra marad, egy olyan intelem, ami a szerkezeti, verstani hibák miatt "hagyományos", "klasszikus" versként sem állja meg a helyét. | 29.
| 2026.02.03 21:28 | B. Dezső - szerki -- meo | A tövismadár
|
| Válasz erre | Ezt csak Ön tudhatja, és azt is hogy mennyire gondolja komolyan, hacsak nem azért űzi e fura játékot mert titokban vmi múltbeli ok, (sérelem / tesztelés stb.) miatt egy Dokk-ra visszajáró lélek. | 28. 27.
| 2026.01.29 20:06 | B. Dezső - szerki -- meo | A tövismadár
|
| Válasz erre | "Apró kis patakok csillapítják, hűsítik a szomjad./ Drága kis madárka, ezért a hangod, még ne hallasd!" - hát igen, ahogy többen ajánlották, érdemes volna igazi költőket olvasni még... | | A fenti posztra érkezett válaszok: kf1979@hotmail.com | 26. 25.
| 2026.01.29 09:16 | Kulin Borbála - szerki -- meo | Minden múlandó
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, csatlakozom Tímea véleményéhez, sajnos a vers nagyon közhelyes így - próbálok valamilyen kapaszkodót találni benne, ahonnan irányt váltva menthető lenne. Nehéz, mert a pára-kép is nagyon "ki van maxolva" már az irodalomban... lehet, inkább elengedném ezt a verset. | 24.
| 2026.01.28 22:16 | Siska Péter - szerki -- meo | Újabb idősík, egy váróban 2.
|
| Válasz erre | Poétikai szempontból ez a változat sem mozdul el érdemben az előzőtől. Az SBO, a nővér stb. ugyan konkrétabbá teszi, de a nyelvezete változatlan, a beszédmód nem sűrűsödik, a képiség sem lép működésbe. A szöveg továbbra is túl sok panelszerű elemet, fölösleges tölteléket használ. Képzavarba csúszik, nincs sűrítés, képi transzformáció, nincs eltolás, nincs tét, az írás lényegében egy hétköznapi élménybeszámoló marad. Csak kijelent, nem mutat meg, nem közvetít. A mondatszerkesztési és központozási hibák is zavaróak.
Úgy gondolom, nem egy újabb változatra, hanem szemléletváltásra van szükség. El kell engedni a nyelvi beidegződéseket, az azonnal beugró közhelyeket, a formakényszert stb. Hasznos gyakorlat lehet, ha megpróbálja absztrakciók nélkül, pusztán tárgyakkal, jelenségekkel stb. kifejezni, tehát a környezeten keresztül megmutatni a várakozást a rendelőben. Fogni egy olyan sort, mint pl. "nem érzem magam biztonságban", és megírni a fentiek szerint, úgy, hogy nem szerepelhet benne az eredeti sor egyik szava sem. Mi kelt fenyegető érzést a lírai énben? | 23.
| 2026.01.28 11:03 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Minden múlandó
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Az első sor banális. Ha minden múlandó, evidens, hogy semmi sem állandó.
A szöveg további része pedig egy giccs-és közhelygyűjtemény. Valaki mondja meg, honnan veszik még mindig sokan, hogy ettől vers a vers?
Ha szépet szeretne írni, gondolkozzon finom, érzékletes motívumokban. Ha az emlékezetesség, a hatás a cél, próbáljon kreatívabb lenni. És olvasni, olvasni, olvasni, kortárs irodalmat!
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 22. 21. 20.
| 2026.01.26 22:00 | B. Dezső - szerki -- meo | Kinyílik a nagyvilág
|
| Válasz erre | A tűzönjárás élményének költői összegzése: "Forró talaj, égeti a talpam. / Elviselem, de nem halkan." De lehet, hogy a vers a szikra mozgalomról szól, ami eltűnt a forradalmakkal, pedig még ma is létezik. Egyszer felvillan, máskor elillan - ahogy a záró rímek állítják. | | A fenti posztra érkezett válaszok: kf1979@hotmail.com | 19.
| 2026.01.26 21:45 | B. Dezső - szerki -- meo | Szülővé válni
|
| Válasz erre | Témája s szándékai szerint roppant pozitív, sőt, aranyos versike, mintha ajándékból, évtizedekkel ezelőtt egy keresztelőre költötte volna egy versszerető, nyugdíjas néni. | 18. 17. 16.
| 2026.01.23 18:32 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Kinyílik a nagyvilág
|
| Válasz erre | Túl sokat bíz a vers néhány nagy szóra: izzó parázs, emberi való, forradalmak, fény, hamu- már puszta említésük rengeteg érzelmi vonatkozást, hasonlatot, metaforát kínál, de éppen ezért egyikbe sem tudjuk beleélni magunkat, mivel annyiszor találkoztunk már velük, halványnak, túl lazának, túl általánosnak érezzük őket. A szövegben ráadásul a parázs motívuma több irányba is elmegy: először a lírai én világít parázsként, másodszor parázson jár ő maga is (de ha parázsként világít, nem kéne, hogy ne ártson neki a forró talaj?), harmadszor a parázsról általánosan van elmondva, hogy "világít, nem éget"- ezeknek a kibontása egyesével is megérne egy verset.
Hasonló érzelmi vezérfonalat változatosabb eszköztárral dolgozott ki Pilinszky János a Stigma versében; kiválasztottsággal járó szenvedés, elveszettség, útkeresés; nagyon hasonló kompozíció, érdemes tanulmányozni, hogyan ragadja meg az egyes kulcsmozzanatokat. | 15. 14. 0 25 |
|
