Keszthelyi Balázs
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
36. 35.
| 2009.12.28 23:47 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Magányszeret?
|
| Válasz erre | Van valami olyasfajta, könnyen kiérezhetõ megkomponáltsága ennek a versnek, ami nem hagyja érvényesülni. Mindenre van ellenpélda persze, néha tehát a szerkezet is élvezetet nyújthat, önmagában. Most azonban nem az a helyzet. Talán pontosabban helyezhetõ el a kifogásom, ha azt mondom, ezúttal nem is a szerkezet ragyogtatja magát: sokkal inkább érezni a szöveg mögötti szerkesztõt, az igyekezetet, a munkafolyamatot. Ez, habár tanulságot hordoz, most olyan nyomokat hagy a szövegen (picit kimódoltnak ható üresen hagyott sorok, "amíg", "aztán", mintegy a rövid, velõs mondatok bûvöletében foganva mindannyian), amelyek megnehezítik az élvezetét. Van arca, ennyi mindenképp kijelenthetõ pozitívumként - azonban úgy érzem most, ez az arc nem feltétlenül a sajátja; sokszor hiányolom a vízjelet, a gyártási folyamat (szándékosan használom ezt a csúnya kifejezést) markáns lenyomatát a szövegekben, most ez egyértelmûen rendelkezésre áll, azonban inkább az üzemcsarnok szagaként ivódik a szavakba, mint márkajelzésként.
Nem akarom ugyanakkor különösebben kifejteni az apró döccenéseket, a "Véreres szemem szavam a hullámfürdõké" sor következetes központozásának zavaró hiányát, a "te lefeküdtél" kérdésének némiképp hatásvadász, darabos kicsengését, s az "ítélkezünk" zárlat kevély s ezért most (rossz értelemben) elidegenítõ szummázatosságát. Jelzem csak ezeket, mert nem ezek jelentik a szöveg szerintem alapvetõ strukturális problémáit, de talán jelzik ugyanakkor õket. Viselik, hordják. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 34. 33. 32.
| 2009.08.30 14:59 | Klema Anita -- Vicces,de nemis
|
| Válasz erre | Kedves Balázs!
Halványlila lepkerebbenésem sincs hogyan került a te fényképed az én profilomhoz.
Esetleg ha te is szólnál,hogy talán mégsem van ez jól így,akkor megköszönném.
Üdv:Anita | 31.
| 2009.08.30 14:38 | Keszthelyi Balázs -- re: Last man standing
|
Válasz erre
Előzmény | Ezekre a szócserékre azért te is látod, hogy távolról sem ugyanaz. (Nem, nem fogom leírni az én változatomat. :)
A végén elgondolkoztam. Ha érzõdik anélkül is, az csak jó. A "mondáshoz" viszont érdemes hozzátenni. Jó úgy állni, hogy kimondtad. Érzed. | | A fenti posztra érkezett válaszok: koranyimatyas | 30.
| 2009.08.30 14:25 | km -- Last man standing
|
| Válasz erre | Ja, minek ide ez a sok dörti inglis szó? (A "silk" szép)
Pumaléptekkel olvaszt magába az éj,
közvilágítás dolga ez. Selyem.
A cipõm orráról elkopik a fény,
a mû kész, a láb nem mozog. Ottreked.
A külvilág már nem tolakszik belém,
fûillat ez, egy város fõterén. Föld alatt.
Józan vagyok.
(A "Szeretek az lenni." sor felesleges, a versen keresztül kell ezt éreztetni, szerintem sikerült is.)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 29.
| 2009.08.27 11:24 | Keszthelyi Balázs -- re: Last man standing
|
Válasz erre
Előzmény | Alaphelyzetben én is így gondolom, az anglicizmusról vallott nézeteid pedig kifejezetten találóak, valóban van egy ilyen kisebbségi koplexusa a térségünknek. Tehát ami a megállapításaid általános részét illeti, nem vitatkoznék velük.
Viszont ebbõl az egyetértésbõl következik az is, hogy ezesetben nyilván azért használtam ezt a három szót, mert indokoltnak éreztem. Egyrészt, mert én a magam részérõl szépnek találom ezeket a szavakat (bennem azok), másrészt, mert ez így a lehetõ legélesebben elváló kettõs narratíva. Az egyik hajlamosabb elkalandozni, a másik tárgyilagosabb, a végén meg csak kilyukadnak, kilyukadunk valahová.
A címen lehet még vitatkozni, ez ilyen "hozzáadós" cím akart lenni, szal amire az hivatkozik, az a versben nincs meg. De ebben például már nem vagyok biztos, hogy annyira összepasszolnak, vagy, hogy ezt feltétlenül angolul kéne. (Ha ez a cím ami most, azt nyilván csakis angolul.) | 28.
| 2009.08.27 11:12 | csödö -- Last man standing
|
| Válasz erre | Érdekes kelet-európai jelenség az anglicizmus. Mindegy, ezzel élünk, a világ szegényebbik fele, úgy látszik, szükségét érzi annak, hogy minél gyorsabban meggyilkolja a saját nyelvét. Ne érts félre, ez önkritika, egyrészt, másrészt pedig nagyon úgy tûnik, hogy ennek a versnek a szépségét gyökereinél fojtja el az indokolatlanul használt angol szavak léte.
---
A személyes véleményem pedig az, hogy a nyelvi fejlõdést szolgálja, ha egyes szavak beépülnek idõvel a nyelvbe, de ha erre törekszünk, mindenképpen megfontoltan kell cselekedni, elsõdleges szempontjaink között legyen a saját nyelvünk, tehát magyarítunk, és nem pedig anglítunk. Itt a mit hasonlítunk mihez kérdéskörre gondolok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 27.
| 2009.08.12 19:33 | Keszthelyi Balázs -- re: meo-üzenet | Otthonérzés másokkal
|
Válasz erre
Előzmény | Na, ez viszont kicsit más, nem annyira önmagában nézendõ. Volt itt egy "A másik arcvonalra" c. versem, amit hozzászólás nélkül múlandokkosítottatok. Amit hiányoltál, hogy mi ez az "együtt", "ugyanúgy", és "ugyanazt" a dolog, az azzal együtt értelmezhetõ. Nem arról van szó, hogy az kitölti, csak ez a kapcsolódási felület, és így már az a lényeg, hogy mikor, kit miért, és miért nem vállalsz/vállalhatsz fel, vagy közösséget vele. Ez is elsõsorban ez a téma.
A sörevést meg nem ti említitek elõször, ezt közérthetõnek szántam pedig. Konkrétan arról van szó, hogy reggelit soha nem vásárol senki, sört viszont bõségesen, innen pedig adódik a folyékony kenyér alternatív felhasználási módja. És igen, ez egy szar dolog, mint ahogy az egész milió szar dolog.
Másik a hiány. Nálunk nõ szokott hiányzani, de biztos mindenkinek van valami, ami szokott ilyenkor. No meg a miaszarért vagyok itt.
Mindenesetre különös, hogy ebben pont az van, amit írtál, hogy tapasztaltál, és szerinted az üres, nekem meg az pont jó. A lényeg továbbra is az, hogy hazsnálhatóbban kéne írnom, majd igyekszem, köszi. ;) | 26.
| 2009.08.12 19:22 | Keszthelyi Balázs -- re: meo-üzenet | Állampolgári ismeretek
|
Válasz erre
Előzmény | Amikor anno elolvastam, hogy mit csináltam, és rájöttem, hogy a nép szájába "8 óra munka, 8 óra pihenés", akkor azért örültem magamnak... Én nem tudom mi a vers, pedig már egy ideje rájönnék. | 25.
| 2009.08.10 09:50 | Dolgos Mátyás -- Otthonérzés másokkal
|
| Válasz erre | Ha emlékeim nem csalnak meg, akkor átsörözött (borozott, konyakozott éjszaka) után a reggeli sört már kényszerbõl isszuk, csupáljuk befelé, mintha harapnánk és tömnénk magunkba. Ilyenkor nem örülünk a reánk sütõ felkelõ napnak... Tûrjük, mint hülye-egymást unjuk.
Valahova "hazamegyünk" ahol pechünkre nincs elég (széles) ágy, de a lefekvés és a fájó porcikák elkerülhetetlenek. Mindennek a megformázása jól sikerül a versben, de a számomra színét veszti a végére.
(Ezek az utak nem adnak vissza semmit. Majd rájön az ifjú poéta is.) | 24.
| 2009.08.10 08:32 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Otthonérzés másokkal
|
| Válasz erre | Kontúrtalan számomra a vers. Túl sok olyan nyelvi eleme van ennek a beszédhelyzetnek, amely nem ruházódik fel jelentéssel olvasás során. Némi változatlanság sugallatán túl nem kap súlyt az "ugyanúgy", az "ugyanazt", nem tudjuk meg, mi az, ami "itt is van". Érdekes kérdés ez persze: sok olyan esetet ismerünk, amikor éppen a kitöltetlenség tart bennünket izgalomban, mintha általános képletet kapnánk, amelyet aztán kedvünk szerint megtölthetnénk a konkrét élethelyzetekhez-létállapotokhoz kapcsolódó adatokkal. Ám ehhez megfelelõen aládúcolt versépítményre van szükség. A te versed mintha a kelleténél jobban zárná ki az olvasót és maradna meg magánbeszédnek. Elég kevés a kapaszkodó, és azok sem könnyen megragadhatók: "eszünk sört borostás hajnalokon." Önkéntelenül is azon kell gondolkodnom, van-e valami számomra is észlelhetõ funkciója annak, hogy a sört itt megeszik, hogy a hajnal itt borostás; jelen esetben ezek a képek megmaradnak az öncélúság szintjén, nem állítva eközben, hogy a szerzõ számára ne lehetnének fontosak és megokoltak. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 23.
| 2009.08.10 08:12 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Állampolgári ismeretek
|
| Válasz erre | Groteszk kicsengésû pillanatkép, viszont versként olvasva nem igazán mûködik - olyan, mintha jegyzet volna, nyersanyagnak szánt pillanatfelvételek egymásra halmozása. Nem mondom, hogy nem lehetne jó verset írni ebbõl (ügyesen, beemelve akár az "csokki csók-a tánc"-jellegû megfogalmazásokat), de egyelõre messze áll számomra ez a szöveg a költészettõl. És hát az elsõ, szögletes zárójeles sor ("[vérfilozófus, háttérben kocsmazaj, cidalom]") is mintha inkább egy drámai szituációval kapcsolatos útbaigazítást közölne, mintsem egy vers felütése volna. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 22.
| 2009.07.26 21:51 | Keszthelyi Balázs -- re: meo-üzenet | Billy Billy Béla
|
Válasz erre
Előzmény | Rég nem kaptam már itt kritikát, köszönöm mindkettõtöknek. Átadás-átvétel, mondjuk két munkafolyamat között, és az elõzõre való visszamutogatás, gondoltam ismert.
Csoda az szerintme sincs benne. Általában elég gyakran írok úgy, hogy a végén azt tudjam mondani, hogy azt tudhassák rá mondani, hogy 2hmm, igen, ez ilyen". Ebben nincsen csoda, ez ilyen ;) (Legalábbis úgy érezzük, hogy ilyen, ahogy helyesen kiemelted, mert ez speciel pont, hogy inkább csak felszínkapargatás, nem is a szívem csücske.) | 21.
| 2009.07.24 14:40 | Kádár Piroska -- Billy Billy Béla
|
| Válasz erre | Hm, szerintem túltömörítetted. Talán. A "nem adtak át semmit", ezt nem értem, nem adtak _át? Ha nem adtak semmit, azt értem, _át nem értem.
A lenti véleménnyel ellentétben a többi nálam csúszik. Önfoglalkoztatásával együtt. | 20.
| 2009.07.24 13:42 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Billy Billy Béla
|
| Válasz erre | Megdolgoztatott a vers, Balázs. Maradjon, ne maradjon? Van benne Meki, Válság, helyes a Béla (mint modor), két lábbal a valóságtalajon (legalábbis úgy érezzük), kellékei a kisszerû életünknek benne. De nem marad. Kevés. Alig érthetõ, hol magának beszél (elsõ sorok), hol kellemeskedik-jópofizik, de közben hagyja elsuhanni azt a témát, hangot, pillanatot, amit egy vers képes megszentelni. Nem arról beszélek, hogy túl profán lenne -- nem az. De nincs benne csoda. Szikrája se.
jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 19. 18.
| 2008.04.25 00:00 | tothi -- ...
|
| Válasz erre | Balabá! A többi írásod is kifejezetten érdekes, út(törõ)keresõ (kisdobos becsületszavamra), de be-beüt a grafománia "istennyila" oszt agyonsújtja a fejõstehenet. Sok a felesleg és az ötleteket is tovább kéne ötletelni, fõként a megvalósítás terén. A"Párhuzamos hiányok" is kifejezetten iránymutató alkotás, mégis elveszik az ereje. Például a vége, az utolsó "vsz." szinte önmagában is megállná a helyét. Az ilyeneken kéne változtatni, továbbgondol(kod)ni. Ezt a 18 évet nemtom, higgyem-e, mindenestre érdekes amit mûvelsz. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 17. 16.
| 2008.04.24 23:56 | Szepy (Frady) -- re: Bolus adstringens
|
Válasz erre
Előzmény | Frady Endre:
Feloldhatatlan ellentmondás
Ha én esélyegyenlõségi miniszter lennék,
Talán már a legelsõ nap a Dunának mennék
Rájõve, hogy sok-sok Béla, Alajos és Eszter
Sosem lehet esélyegyenlõségi miniszter!
:)))
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 15. 14.
| 2008.04.24 23:50 | tothi -- Bolus adstringens
|
| Válasz erre | Ez viszont nem igaz. Mármint az igazságosság szemszögébõl... Onnan nézve ugyanis inkább a romlott és a romlatlan sajtospárizsi mûködési mechanizmusairól lehetne, kéne értekezni. De még ez is sántít. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Keszthelyi Balázs | 13. 12. 0 25 |
|
