| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Csintalan Ila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
32.
| 2016.02.05 12:56 | Balint Gabor -- Gratulacio
|
| Válasz erre | Kedves Ila !
Varom a folytatast, mert az eddigi remek !
A video is nagyon jo !
Udvozlet szeretettel Angliabol : Gabor | 31.
| 2014.10.07 07:38 | Fente Levente -- Eddig te vagy a legszebb...
|
| Válasz erre | Eddig te vagy a legszebb,
hogy így vállaidon fekszel?
Feküdj hasra, szállj magadba:
Tekintélyed dobjad latba.
Dobjad, fogjad, száll a labda:
Látod magad száz alakba' ?
De lökött vagyok, az már biztos.
Nos. Elnézést kérek. Ötleteim olyan idétlenek.
Ránéztem a névre, többször is. Mindahányszor,
mit olvasok? Csintalan fia. Na. Szia. | 30. 29.
| 2013.03.18 21:50 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | hold-létra
|
| Válasz erre | Szép motívumok, gyengébb szerkesztettség, ami annyit jelent, hogy nem sikerült verssé gyúrni a jónak tűnő ötleteket, képeket. Sok a felesleges jelző, néhol ezért eléggé túlcicomázott a szöveg. Tessék még vele dolgozni. | 28. 27.
| 2012.11.25 14:48 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | hold-létra
|
| Válasz erre | Kedves Ila, vegyes benyomásaim voltak a verset olvasva: szép, eredeti képek és közhelyek keverednek: ez pl. nagyon jó: "sejtfehér anyaghoz értem", de a "szárnyfelhők" már kifejezetten giccses, banális. Jó a 3. szakasz is, de a befejezés, a 4. szaksz gyengécske, se az ötlet, se technika nem elég ügyes, nem túl eredeti... Az "Isten csak nevetett" kivételével az egész befejező szakaszt át kéne írni, sztem. Az alapok nem rosszak, de kisebb javításokra, tisztázásokra szükség lenne. Pl. az elején is sztem tisztább lenne így: "imbolygó létrán másztam felfelé" - nem kell az "állva", felesleges, sőt, inkább zavaró (most vagy áll vagy mászik). Hajrá! :) | 26.
| 2012.09.17 18:35 | Ármin -- 129 nap
|
| Válasz erre | Érzéki ez a szöveg, izgalmas, de engem is kizökkent az utolsó két sor pedig "ránézésre" illene hozzá ez a finom neurózis. Igazából néhány sor ragad magával, de azok olyan jól el vannak osztva hogy a vers könnyű folyamatosságában szétterülnek. Túl személyes...tényleg; olyan mint egy feljegyzés, ami tud drámai lenni a megfelelő helyen, de nem egy ilyen ízig lírai szöveg végén. De élmény volt. | 25.
| 2012.09.17 17:01 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | 129 nap
|
| Válasz erre | Ila, szép ez a szöveg, sikerült giccshatáron egyensúlyozni, úgy, hogy ne billenjenek át a sorok, szinte végig. A legvége azonban, az utolsó két sor, majdhogynem teljesen súlytalan (közlés), túl személyes, és elég érdektelen. Szintekkel jobb lezárást érdemelne ez a vers. Életérzésnek is kevés, hiába érthető a szerző lelkiállapota. De szerkezetileg is és mindenféle szempontból üres. 129 napja? És? Tegye fel a (virtuális) kezét, akit ez érdekel... És várlak meg nem kívánlak, egyszerre... Naja. Itt erősen átléptünk Közhelybirodalom Giccsországába. Kérem, kicsit dolgozzon ezen (még). | 24. 23. 22.
| 2012.07.25 21:59 | Dékány Dávid -- pasztell világ
|
| Válasz erre | túl sok az álmodozás, az ábrándozás, a finomkodás (bőr bársonya, pasztell, szivárvány...). mintha egy testápoló vagy hidratáló krém reklámjában lennénk. :)
pedig a művészet valahol ott kezdődik, amikor az ember a leghétköznapibb dolgokban meglátja a szépet, az érdekes ellentmondást, a megdöbbentő összefüggést, szóval mindazt, amiről és amiért írni kell.
szóval legyél merészebb, próbálkozz bátrabb, kreatívabb képekkel! | 21. 20.
| 2012.06.13 11:04 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | tört-lét
|
| Válasz erre | fém szaga szorult a délutánokba
köszörülés égette éveim
kőbányaik páráján rogyott le az este
az abroszok kockáit a Dunába vetettem
géphordák borultak a betonon lefelé
akkor eltört valami a rendben
kendővel takarta el anyám a szemét
mikor szárnyaimat...
Sztem ennyit tarts meg belőle, a többi még vacak. Most jönne a munka a verssel, eddig az ötletek kerültek "papírra". | | A fenti posztra érkezett válaszok: Csintalan Ilaa | 19. 18.
| 2012.06.13 11:00 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | tört-lét
|
| Válasz erre | amikor nőttem
eltört a lengőbordám-verskezdésként nem túl erős közlések ezek, amúgy meg nem értem mi köze van ennek az utána következő sorokhoz, ahhoz, hogy betonba eresztett gyökeret a lírai én... suta ez itt Ila.
így gyökeret eresztettem a betonba"-az előbb említettem az egyik problémát, a másik az, hogy képszerűségében, vizualitásában kivitelezhetetlen, költészet szempontjából is exponálhatatlan a kép. hogyan képzeljük ezt el?
"csepel-szigeti gyárak árnyékában
néha megmozdult a szél"-és miért fontos? persze, hogy megmozdult...
"fém szaga szorult a délutánokba
köszörülés égette éveim"-van benne fantázia, átlényegíthető.
"kőbányaik páráján rogyott le az este
az abroszok kockáit a Dunába vetettem"-az első szót nem értem, de valszeg elgépelés. ez az a strófája a versnek, amiből ki lehet indulni, abból a szempontból, hogy legalább van néhány kép, ami emlékekhez köthető, és sikerülteknek is tűnnek, de tessék egy verset írni köréjük. ehhez mélyebbre kell ásni.
egyszer sikítóval vágtak belém
géphordák borultak a betonon lefelé
akkor eltört valami a rendben
kendővel takarta el anyám a szemét
mikor szárnyaimat a falra
tajtékozva szögelte fel az ég | 17. 16.
| 2012.04.12 16:11 | Csintalan Ilaa -- re: meo | bolyongok
|
Válasz erre
Előzmény | bolyongok javított változat
csak bolyongok
hogy megtaláljak egy szálat
egy szövetet
csak forgok a
miértek hálójába vont
dróton
elfojtott halántékomon
vár a kék madár
magamban letarolt
mezőkkel dacolva
csak bámulom
a kérget növesztett sólymom
ahogy repül
ahogy elnehezül
megtévedek az úton
a tengerbe fojtott
szigetekbe fúrom
éles tekintetem
ne lássam a gömbölyű élét
a végzetek égi nehezékét
| 15.
| 2012.04.12 16:04 | Csintalan Ilaa -- re: meo | bolyongok
|
| Válasz erre | Köszömöm Gábor, valóban így sokkal szebben hat, valahogy én is éreztem amikor megírtam, hogy valami nem stimmel, de mivel nem jutottam önmagammal semmiféle megoldásra, így hagytam...de a javítást elvégzem..és most érzem, hogy mennyire levegősebb:)) és a hiány elmúlt:)
Az életivadékok iszonya--a tudatalattimból tört fel, egyáltalán nem gondolkodtam rajta, de mivel most egy újjáépítés, újjászületés időszakában vagyok, ezért érzem ezt a fajta iszonyt, ami egyszerűen megjelent a versben....de valóban kitörölhető belőle....) | 14. 13.
| 2012.04.12 13:18 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | bolyongok
|
| Válasz erre | Majdnem jó Ila. A negyedik sor azonban fület-sértő sületlenségnek tűnik, leginkább valamiféle költészkedő jellegű érthetetlen szókapcsolat, szóval milyen is az az "életivadékok iszonya"?
csak bolyongok
hogy megtaláljak egy szálat
egy szövetet
csak forgok a
miértek hálójába vont
dróton
elfojtott halántékomon
vár a kék madár
magamban letarolt
mezőkkel dacolva
csak bámulom
a kérget növesztett sólymom
ahogy repül
ahogy elnehezül
megtévedek az úton
a tengerbe fojtott
szigetekbe fúrom
éles szememet
ne lássam a gömbölyű élét
a végzetek égi nehezékét
...és így gyönyörű is lenne. Az elfojtott halántékon váró kék madár képe pedig telitalálatos! Így tovább. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 12. 11. 10.
| 2012.02.17 00:44 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | légyott
|
| Válasz erre | Ila, valami ilyesmit javasolnék:
reggelünk valahol elveszett
a mosdó frottírcsendjében
vizes lábnyomod mereng a padló kövén
kinyújtom magamból a szagod
óvatosan moslak ki a számból
meggörbült ébredésemet vasalom
forró kávémra csészét borítok
a pirítós égett szaga elnehezül
ásítva mered rám a fogas
leheletében utolsó légyottunk tébolya
Így kikopnak belőle a banálisabb részek. | 9. 8.
| 2012.02.13 00:06 | Bánfi Ferenc -- az idő sejtje
|
| Válasz erre | most kormos felhőkből csavarjuk a napot
izzókban ragyognak fel a lelkes csillagok
Szerintem itt egy kisit üt amúgy nagyon jó. | 0 25 |
|
|
