Egy eszement szerelmes vers
/Az én lelkem egy falat…
szeretlek, mint grizzly a halat...
vagy, mint gulyás a kondért…
Oda vagyok érted, mint róka a vakondért!/
Az út hiába volt feslett,
ráléptél… és fényes lett.
Csillogsz nekem, mint a hold…
Rászóltam kutyámra: Ne csahold!
S a néma éj… a tőzeglápos,
szivárgott, mint egy törött lábos…
s e csendben… te meg én,
sétáltunk a kozmosz tetején…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-11-05 22:25:14
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-05 22:25:14