Végy ki a versbõl
Végy ki a versből engem,
itt megrögzültem, eltévedtem,
pedig járni sem tudok,
mégis,
magamból bármit felmutathatok.
Végy ki a versből engem,
mert elfáradtam, megvénedtem,
az idő elől futok
én is
vergődőn, csak baktatok.
Végy ki a versből engem,
kit álmodón hagysz ébredeznem,
már tovább nem alhatok,
véges
életemből többet nem adhatok.
Végy ki a versből engem,
mint szálkát, ne tarts tenyeredben,
fájdalmadtól borzadok,
kétes
értékű minden titok.
És végy ki e versből is engem.
Tarts életben. Megszülettem,
élek, hamar korhadok.
Fényes
szemedből könnyen kicsurranhatok
(1986)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
