Kozma Gergely
Láss
Ha sírás jönne rám,
Éjszaka jöjjön el,
Boruljon be az ég,
Ha könnyesen néznék fel.
Társam ne legyen,
Csak hulló könnyeim,
Csiklandozzanak,
Öleljenek meginn'.
De, Ne lássa a nap,
Ne lássák a csillagok,
Ne láss Te se mást!
Csak azt: Erős vagyok!
Ha itt lennél újra,
Arcomon mosoly legyen,
Tudom, nem csókolhatlak,
De szívemet nyílttá tegyem.
És ha ajkad elhagyná szó,
Halgassam azt csendben,
Ha gyenge is lennék,
Maradjon meg bennem.
Hogy, Ne lássa a nap,
Ne lássák a csillagok,
Ne láss Te se mást!
Csak azt: Erős vagyok!
De egyszer, ha a nap,
Fényesen ragyogna,
Vagy az esti égbolton,
A hold ránk vigyorogna.
Lennék valaki,
Kinek árnyéka voltam,
De a felhők elmentek,
És magammá foszlottam.
Látná a nap,
És Látnák a csillagok,
A váladon sírok,
Mégis tudod: Erős vagyok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|