Változáskész

Nyughatatlan anyag kering
Teríti be testem, adni kész
Felfokozott elme, rossz
Előítélet a nyugalmas
Kerékbetöréssel tanul az agy

Agyatlan test, adott lét
Elme a baj forrása
Nélküle tágas a tér
Bárhogy hisszük
Mindegy.

Máskor hagyjuk magunk
Áramlunk akár a folyó
Sziklákon át törünk
Harcolunk magunkért

Ha a meder kanyarog
Irányát vesszük s vadul
Nekiveselkedünk, hogy
új medret vájjunk,
mégis hová álljunk?

Erőszakosak vagyunk,
Hiszékenyek
Túláradt végletek.
Tudattalan emlékek.
Emberevő emberek.

Átváltozás a szükség
Csendben élesedik a kérdés
Vagy megvág, vagy elrág.
De megváltoztat a szükség.

Nemhiába múlunk,
a törvény vagyunk,
a világé
mint porszemek esküje,
hogy változunk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.