A halálos seb (Yukio Mishima emlékére)
Megszerezni a halálos sebet!
Ragaszkodni hozzá a végsőkig…
Viselni aztán a kárhozott bélyeget,
Harcolva hinni, hogy túlélik.
Megszeretni a halálos sebet!
Forrón bugyogó bordó ármány
hadd öntözzön holt lelkeket!
Hadd dőljön fel minden bálvány!
Megszenvedni a halálos sebet!
Visítani végtelen csillagokhoz…
Tűrni a hulló hópelyheket,
Várni, amíg lágyan feloldoz.
Elhullani végül, mint egy róka.
Látni még a viharvert felhőket,
Ünnepelni, ha megállt az óra.
És feledni bort.
(M)ámort.
(N)őket.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
