Ördögök

Egy szép viharban ázva vár
a pesti démon rá a sarkon.
Szemébe lógó, gyertyaként
folyó haját középen égő
dohányparázs izgatja szét.
Pokolbeli krassz krilltelepként vár.
Ördög látja, tudja.
Találkozásukat csak egy
példányban őrzik
dark könyvtárnokok.
Árnyék rajta.
A sarki kézfogásnál mintha csak
megkordult volna egy
mélyen megbújó nagy gyomor.
Ha volna hang a falban, ott
a sarkon, az árnyék mondaná
magának, az ördög vitte el.
Találkozások nagy tudását
lemossa szép patakként így
a fal, a szép csatorna mélye, szép
falán az ördöngös visszhang.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Az Irodalom Visszavág, ÚF 6, 2000