sárga habok az agyamban
ha felidézem arcodat
csupasz vén patkány a kedvem
sírás és hányás fojtogat
számban holt csókjaid íze
gyomromban keserűvé vált
és megemészt mint egy rákseb
nem akarok ilyen halált
inkább a torkomba nyúlok
kitépem a gyomrom belem
és kibuggyan mi benn feszült
kettétört gyilkos szerelem
