Kettõs vázlat
Mindig ezek az
éjszakák és nappalok.
A sötét átlép a küszöbön.
Megáll,letesz,szétterít.
Apró simítások-
***
A két test egymással szemben,
az oldalukon fekszenek,
belsejükben most kék a tenger.
A fiú hajában apró gyöngyhalak cikáznak,
arcára nyugalmat vasalt az álom.
A lány a partján sétál egy lerajzolt végtelennek.
Halk szívzörejek a belélegzett csendben,
és lassú, lassú merülések.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -