A rendszer leállósávja
Azok a falak még mindig állnak…
A forradalmi költészet egy vezérigazgató képében
a kultúra nem állandó
Egy internetkávéház teraszán
Gőzölgő vincseszterek illatát szívja tüdejébe a tábornok
De mi lehet a padláson…
Csak egy másik szemszög, melyben az őszinte lázongás szikrája
lángra lobbant jó néhány unott fejet
Más a módszer, az önkifejezés sárgászöld hikomat
A bankkal szemben a pénzváltó gondtalan
Ostoba vegyi árú és ingatlan, csináltathat értékbecslést
Ami számít az a függöny előtt könyököl
Magas beltér, antik hangulat, kávé és cigaretta ölelkezik benne
Egy tizenéves atlétatrikó, egy hozzáillő zöld szúnyoghálót dédelget
Üres a zászlótartó, a galambok is teszik a dolgukat
Ott van persze Thököly Imre, ősz halántékát vakarva
Súlyos tenyerébe borostás állát ültetve
Békebeli filozófiánk gondnoka ő, nem zavarja az ólom és a gáz
Elmélázott és ottmaradt benne, a leszálló századforduló árnyékában
Az udvariasan táncoló dohányfüst örök ritmusában
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
