csók
Vére érted folyt te szépség, csonka lett a tested,
háborúban hű szerelmén véres csókot festett,
szégyenben ég az arca, égbe száll az átka,
bár légyen önnön sarja, bűne hulljon rája.
Hű szerelmét szolgasorban issza el a fatyja,
keze-lába túl a kerten, rút kaszárnya rabja.
méhéből itta vérét, szolgasorba rúgta,
Szép nyelvét is kivágná, jó, hogy még nem tudja.
Ritka már a szép szerelem, más mostan a módja,
Cafka ágyán forr a nóta, szülve öl fióka,
Hej, nincs már szép ruhája, anyját földre dobta,
Rég nincsen tisztessége, szégyen édes csókja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
