Hiány

Hiány
Hajlik a parti nád a szél fújásától!
Az én lelkem a szerelmed súlyától!
Mint párját vesztett madár,ki vár hallgatag!
Szívem megszakad hiányod súlya alatt!

Eső után, mint vidám napsugár,
Meglátlak, elönti szívem a boldogság!
Ölellek, szorítlak el nem engedve,
Úgy érzem, itt maradsz örökre mellettem!

Kár, hogy ez csak futó képzelet,
S elszáll, mint az idő, akivel érkezett!
Minden percben érzem, mindig velem vagy!
Lelkem, szívem téged soha, el nem hagy!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.