Balázs Imre József : A SZÉL MESÉI VALDEMAR DAA LÁNYAIRÓL


 
2841 szerző 39158 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 13 perce
Horváth Tivadar 1 órája
Ilies Renáta 10 órája
Duma György 12 órája
Hodász András 12 órája
Szilasi Katalin 14 órája
Vadas Tibor 15 órája
Tímea Lantos 16 órája
Bara Anna 17 órája
Tóth Gabriella 19 órája
Ötvös Németh Edit 20 órája
Bátai Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nagyító 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 csega 1 órája
Gyurcsi 11 órája
Bátai Tibor 11 órája
Hetedíziglen 12 órája
különc 21 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Janus naplója 2 napja
Baltazar 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
útinapló 3 napja
Sin 3 napja
Conquistadores 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Balázs Imre József
A SZÉL MESÉI VALDEMAR DAA LÁNYAIRÓL

A tulipán-asszony egy külországi dalt énekel

Volt egy nyári asszony,
mezítláb ment az erdőn –
őzek csapása volt tán,
vagy alagút egy felhőn.

Volt egy őszi asszony,
gyümölcsei egy tálon,
gömbölyded, barna formák,
akár egy őszi álom.

Volt egy téli asszony,
berendezkedve szépen:
fehérlő, súlyos párnák
az ágyon és a széken.

Volt egy tavasz-asszony,
szellő pengette lantját,
de párnák, felhők, álmok
túl korán elragadták.




Valdemar Daa valódi lánya

Ma újra hív a pince,
tele a láda szénnel,
s ha tüzéből felfénylenél,
egy test lennénk ma éjjel.

Egy titkos fényű géplány
kohóból nézne énrám.
Fújtatóm szinte izzik:
kohóból nézz ma, nézz rám!

Üres a csűr, a kamra,
üres a pince, padlás,
jöjj, ne hagyj magamra,
te zsenge, égi hajtás!

Liliom, rózsa, jácint
nevek csak nálad nélkül.
Foganj meg ma, névtelen,
ülj homlokomra ékül!

A tested tiszta harmat,
a hangod enyhe sodrás.
Légy ma tajtékos patak,
s lehessek én a forrás!

Te égi fényű géplány,
a tűzből nézz ki énrám!
Fújtatóm szinte izzik,
a lángból nézz ma, nézz rám!





Valdemar Daa hajója

Egy nap hosszú vándorlás indult meg
a némán sötétlő hajó felé:
pézsmapockok, rénszarvasok jöttek előbb,
s beköltöztek a gerendák közé.
A hollók, varjak fészket raktak
a fedélzet védettebb zugaiban.
És jöttek sorra a madarak, a mindennemű
csúszómászók és négylábú barmok.
– Figyeld a hajót, Valdemar! –
süvített a szél a kéményeken, ablakokon
s a legapróbb réseken keresztül,
– Szállj hajóra, Valdemar! – így szólt az üzenet.
De süvíthetett, rázhatta az ablakokat a szél,
Borreby kastélya néma volt.
Úgy állt a parton, elhagyatva,
mint egy szárazon tátogó hal,
vagy tán egy fuldokló, már végleg víz alá merülten.






Anna és Ida útja
(Johanna Daa látomása)

Kézen fogja nővére a húgát,
nekivág az irdatlan világnak,

rózsa, jácint eggyéfűzött csokra:
úticéljuk tán a semmi bokra.

Szétbomlik egyszer csokruk szövedéke,
új ének ül finom nyelvük hegyére:

„Bozontos férfi kerget,
Nem kímél csípőt, keblet,
Mondj nékem ennél szebbet”
– így dalol Ida.

Anna hangja így szól:
„– Tündéri, gyönge sípszó,
Csiklandó vízisikló,
Keresd meg testemet!”

Egyiket megtalálják, elhasználják a testét,
a másik rejti inkább, ne érje kéz, se festék.

Fehér marad Anna, nem parázslik fel,
hangba burkolózik: hallgat, énekel.

Ha elkezd esni, azbeszten pihen,
megy pótanyákhoz lassan, dísztelen –

The eldest and the youngest, hand-in-hand
Went forth alone to a distant land.





Johanna Daa eltűnése

„én szólongatlak innen, angyalom!
el akarnak, lásd, venni tőlem,
de nem hagyom, én nem hagyom!”
(Szőcs Géza)

Johanna Daa a szélben
már szinte észrevétlen:
matrózruhája épp mint
egy érettségi képen.

Eltűnik ma délben
Johanna Daa a szélben,
teste könnyű permet
a víz fölött, az égen.

„A szél lesz vőlegényem,
nem érhet semmi szégyen” –
Dalok visszhangja már csak
Johanna Daa a szélben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Kalligram 2005/9–10,


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-12 09:59   Napló: csega
2025-07-12 08:55   Új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:34   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:32   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 06:34   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:42   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 00:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:25   új fórumbejegyzés: Ilies Renáta
2025-07-11 23:43   Napló: Gyurcsi
2025-07-11 23:31   Napló: Bátai Tibor