Gondolat-távozás

Egy Gondolat most csomagol
Átrendezi hajnalom csendjét
Emlékszem, mikor ültem a padon
S hosszasan merengtem felé -
A pohár, miből ivott, lassan kiürült;
Majd rám nézett félőn remegve
Meleg teája már régen kihűlt,
Mit oly sokáig fogyasztott - feledve,
Kiben titkon meglapult léte
Tompa zajban koppant lépése
elavult lelkem kertjében ....

Távozni készül, de közben maradna
Nem akar nyílni az ajtó, s a bizonytalan
mozdulat megtöri elmosódott szavam,
Mely suttogja: "A kulcs nálam van"..






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.