cetli a hűtőmágnesnek
Hárman, négyszer négy méter 
magányban, mintha élnénk, 
fikuszt öntözünk, az állatkertben 
emlőst etetünk vasárnap,
fékezett habzás után mindig 
kiteregetünk faltól falig, majd
mind egy másban mélyedünk el,
nem beszélünk, nem is hallgatunk,
nem várunk semmit egymástól,
mint látod, pompásan megvagyunk.
	
    
	
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.