TÉL

Kint nagy pelyhekben lassan esik a hó.
A fázó földnek kell puha takaró.
Jól betakarva alszik a hó alatt,
A fákon gubbasztanak a madarak
És visszagondolnak a meleg nyárra,
Behúzódtam most én is a szobába.
Eszembe jut a régi gyermekkorom,
Hogyan örültem a télnek egykoron.
Milyen jó mulatság volt akkor télen,
Hógolyózni a Rákóczi-téren
És milyen jó játék is volt csuszka,
Siklottunk rajta, vígan nekifutva.
Hógolyóval dobáltuk a lányokat,
Mulattunk rajta, hogyan sikonganak
Mikor a hideg hó a nyakukba hullt
És ott elolvadt. Elolvadt, mint a múlt.
Most kinézek a fehér téli tájra,
Amely emlékeztet az elmúlásra
És búcsút intek a régi teleknek,
Megbújva a meleg kályha mellett.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.