A következõ pillanat



Utolsó sikoly az égre,
Káma Szútra lapján élvezetem
lépdel, vagy agyrázkódásom
van, s a párnám tépem,
hunyt szemek, fáradó karok,
lappangsz bennem, betegség vagy,
magam is az vagyok;
nem tudom, - csak fekszem a földön,
kivert karó vagyok, kihűlnöm
kéne, helyette lobog vérem,
buldog vágyam vicsorog, ó
szánj meg, oltalomért cserébe
leborulok a földre, vezess
mindenségedbe, ne tévelygő
szerelmi szolga legyek,
emelj magasba, bízz
a szavamban, s mikor
áramütötten karomba hullsz,
újra épülsz, hunyt
szemeink, agyrázkódásunk, fáradó
karjaink, egymásba fordulunk
bőrünk melegén,
egymásban visszhangzunk,
és a következő pillanat -
máris hiányozni tudsz.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.